Haditechnika 42. (2008)
2008 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hadfi Örs Tamás: Partraszállás az SS RIVER CLYDE-ról II. rész
ták. Hiába sikerült végül elkészíteni a folyosót, az azon támadásra indulókat könnyedén lelőtték." Iszonyatos volt a mészárlás. A halottak és sebesültek elborították az uszályokat s a tengert, vérük a vizet vörösre festette. Csak azért nem következett be még nagyobb katasztrófa, mert a törökök csak kézifegyverekkel lőhették a hajót, ezekkel viszont kárt nem tehettek benne. A délelőtt folyamán összesen három nagy kitörést indítottak, de a többszöri próbálkozás sem hozott eredményt. A támadást ekkor leállították, a hadosztály fele, mintegy 1000 ember a RIVER CLYDE-ba szorult. A „trójai faló” valóban csapdává vált, de ezúttal a támadók estek kelepcébe. Azon kevesek, akik valamilyen csoda folytán mégis partot értek, sziklák és homokszirtek tövében húzták meg magukat, ahonnan persze nem mozdulhattak, a gyilkos tűz a parthoz szegezte őket. A kudarccal fenyegető helyzeten csak az éjszaka, a sötétség beállta segített. Ekkor, április 26-án 01.00 körül sikerült csak a csapatoknak nagyobb számban partra jutni.12 Az így összegyűlt egységek másnap, 1915. április 26-án reggel indultak rohamra a török állások, az erőd és Sedd-el-Bahr települése ellen, mely végül sikert hozott. A„V” szektort a britek elfoglalták. Pár nap múlva a Hellész-foknál elfoglalt partszakaszokat sikerült ugyan egy nagy hídfőben egyesíteni, de az első napi célt, Abi Baba magaslatait soha nem sikerült elfoglalni. E nélkül viszont a gallipoli vállalkozás kudarcra volt ítélve.13 A RIVER CLYDE további sorsa A RIVER CLYDE azon a helyen maradt, ahol megfeneklett, mint dokk és hullámtörő gáz funkcionált, kondenzátorait friss víz előállítására használták. Később az úszó alkalmatosságokból álló pontonhi Jegyzetek 7. Unwinról bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Edward _Unwin 8. A hajóval kapcsolatos adatokat lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/SS_River_Clide; http://www.clydesite.co.uk/clydebuilt; Robert Rhodes James: Gallipoli. New York, Macmillan Company, 1965. 88-89. old. , http://en.wikipedia.org/wiki/Landing_at_Cape_Helles 10. A nap eseményeit részletesen lásd Robert Rhodes James: Gallipoli. New York, Macmillan Company, 1965. 120-129. old. és www.worldwar1.com/sfclyde.htm 11. A „V” parton történtek: Alan Moorehead: Gallipoli. London, Andre Deutsch Ltd, 1989. 116-123. old. 12. A ,,V’’ parton történtek magyarul: Andy Wiest: Az I. világháború képes története. Bp., M-érték Kiadó, 2003. 101-102. old. 13. A gallipoli hadjárat lefolyásáról részletesen: Trevor N. Dupuy - Grace P. Hayes: The Campaigns of the Turkish Fronts. (In: The Military History of World War I. V. köt.) New York, Franklin Watts, 1967. Tanulmányok at töltés váltotta fel. A hadszíntér nem nagy kiterjedése miatt a hadjárat végéig érték belövések a hajót, de nem sérült meg komolyabban. Visszavonuláskor a Hellész-foki brit csapatokat úgy evakuálták, ahogy érkeztek, a RIVER CLYDE-on, mely 1916. január 2-án hajózott el Alexandriába. Az első világháborúban többet nem jutott meghatározó szerephez. A háború után, 1919-ben ismét úszóképessé tették a hajót, majd Máltára vitték nagyjavításra. Itt jelentősebb átalakításon is átesett. Ezt követően a brit admiralitás 1921-ben eladta Spanyolországnak, ahol különböző spanyol cégek tulajdonában még majd’ ötven évet szolgált, eredeti funkciójának megfelelően mint teherhajó, 1921-1929 között ANGELE, 1929-1966 között MARUJA Y AURORA néven. 1966-ban bontották le a spanyolországi Avilés-ben. 1915-ben Gallipolinál a néhány nap alatt remélt gyors győzelem helyett, több hónapon át tartó küzdelem alakult ki, mindkét oldal szörnyű véráldozatával, végső soron a védelem javára. Az első modern amfíbikus hadművelet kudarccal ért véget. A partraszálló hadműveletben az átalakított SS RIVER CLYDE meghatározó szerepet játszott. Azonban az ötletszerűen kialakított konstrukció haditechnikai értelemben zsákutcának bizonyult. Az SS RIVER CLYDE-dal szerzett tapasztalatok, illetve a katonai gondolkodásra gyakorolt hatása révén viszont közvetve a leszármazottainak tekinthetők azok a csapatszállító, partra szállító és ellátást biztosító hajók, melyek nélkül manapság egy modern partraszállást nem lehet végrehajtani. ■ Babucs Zoltán - Manis Roland: AHOL A HŐSÖK SZÜLETNEK Az egri M. Kir. Dobó István 14. honvéd gyalogezred a második világháborúban Ezt a gyalogezredet 1798-ban állították fel, töretlenül működött 1918 végéig a Monarchia hadseregén belül. Ekkor feloszlott és csak 1920 tavaszán állítják fel újra, már a nemzeti hadsereg keretén belül. Egy fejezet foglalkozik az ezred 120 éves előtörténetével, a többi a békehelyőrség éveit és a második világháborús harcokat tárgyalja 1942-ben a 2. hadseregnél, majd 1944-45-ben a Kárpátokban, Galíciában, Aradnál a Tiszántúlon, a Dunántúlon. A kötetben 16 korabeli színes és 130 fekete-fehér fotó, 5 térkép és számos táblázat található. Bemutatja az ezred tisztikarát, több mint 200 tiszt katonai pályafutását. Megtalálható a 14-es honvédek lajstroma, akik a különböző hadműveleti területeken hősi halált haltak. Puedla Kiadó, Nagykovácsi, 2007, 254 oldal. Ára: 1990 Ft. 2008/4 HADITECHNIKA 17