Haditechnika 46. (2012)
2012 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kiss László: Gallipoli, 1915 - a tengeri hadműveletek III. rész
A Gallipoli-hadművelet tengerészeti szempontból is kudarccal végződött. A szövetségesek annyi páncélost vetettek be, amennyiből több kisebb tengeri hatalom flottája kitelt volna 29, ennek ellenére a felszíni hajók gyakorlatilag semmit nem értek el. Bár a tengeralattjárók jóval eredményesebbek voltak, de a veszteségeik arányaiban messze meghaladták a páncélosokét. A flották szempontjából a sikertelenség okai a következők lehetnek: • A török védelmi rendszerről rendelkezésre álló elégtelen információk, gyenge felderítés. Az antant erők különösen az aknamezők helyéről nem rendelkeztek információkkal. A törökök még a szövetségesek orra előtt is tudtak aknákat telepíteni a szorosban. • Az ellenség lebecsülése és a saját erők képességeinek túlbecsülése. Úgy vélték, a török védelmi rendszer elavult, személyzetük elégtelen és képzetlen. Bíztak az egyébként már elavuló sorhajóik képességében, és hogy gond nélkül átjutnak a szorosokon. • Nem megfelelő emberi és anyagi források elkülönítése az akcióra. Sem a kijelölt páncélosok, sem az aknaszedők civil személyzete nem volt alkalmas a feladat végrehajtására komoly veszteségek nélkül. A sorhajók nem tudták biztosítani az aknaszedőket, azok legénysége pedig nehezen viselte a tűzharcokat. • Tapasztalatlan és nem kellően határozott vezetés. Sem Carden, sem de Robeck nem rendelkezett a szükséges harci és vezetői tapasztalattal az akció sikeres lebonyolításához. Az első veszteségek láttán visszakoztak, nem voltak hajlandók nagy kockázatot vállalni a siker érdekében. Az egyetlen agilis vezetőnek talán Roger Keyes számított, aki saját testi épségét sem kímélve vállalta a veszélyeket és a veszteségeket, hogy elérjék a céljukat. • A partraszállás után a megfelelő koordináció hiánya. A flotta és a hadsereg között sosem volt megfelelő a kommunikáció. A hajók tőlük telhetően igyekeztek támogatni a katonákat, néha több, néha kevesebb sikerrel. Előfordult, hogy néhány kilőtt nehézgránát megállított egy török rohamot, de olyan eset is, hogy a páncélosok a saját csapataikat lőtték. Már a hajók látványa is jó hatással volt a félszigeten harcolókra, hiányuk pedig demoralizálta a csapatokat. A sikertelen hadművelet az antantnak mintegy negyedmillió emberébe került és a törökök is legalább ennyi veszteséget szenvedtek el. A szövetséges flotta az elveszett hajókon kívül mintegy 1500 embert vesztett, a törökök ennek nagyjából a felét. 28. ábra: Antant tengeralattjárók műveletei 1915. 04. 29. - 08. 28. között (K. L.) 29. ábra. Vontatott partraszállító bárka nehéz tarackkal 6 1 HADITECHNIKA 2012/4