Haditechnika 48. (2014)

2014 / 4. szám - HADITECHNIKA-TÖRTÉNET - Pap Péter: Gyorsabb, mint a villám I. rész

Pap Péter A­z 1930-as évek végére a korszerű, gyors harci repü­lők csak pillanatokra „mutatkoztak” az ellenfél kör­célgömbjén, így a pilótáknak rendkívül rövid idő alatt kellet találatot elérniük. A konstruktőrök (általában) kétféle megoldással válaszoltak a kihívásra. Vagy többszörözték a homlok­géppuskákat (a német Messerschmitt Bf 109D-1 -es vadászrepülőgép fegyverzete 4 darab 7,92 mm-es, légcsa­varkörön át tüzelő, szinkronizált MG 17 géppuska­), vagy növelték a fedélzeti fegyverek tűzgyorsaságát (pl.: a szov­jet 7,62 mm-es „SKAS” géppuska tűzgyorsasága percen­ként 1500-1800 lövést) . A Magyar Királyi Honvéd Légierő harci repülőgépei fegy­verzetének gerincét a percenként 1330 lövést leadó, 26/31M 8 mm-es, kényszerhajtású, és a percenként 1100 lövést leadó, 1934M 7,92 mm-es, megfigyelő géppuskák­ képez­ték. A fegyverzet fejlesztését több tényező is befolyásolta. Egyrészt a külföldről beszerzett repülőknél nem minden esetben volt garantálható, hogy azok befogadják a motor­­géppuska-szerelvényeket. Másrészt várható volt, hogy a nagy sebesség miatt a nyitott repülőgépeket zárt konstruk­ciók váltják fel, amelyeknél korlátozódik a védelmi (megfi­gyelő) fegyverek tüzelési szektora. Ezekre a kihívásokra volt egyfajta válasz az 1930-as évek közepén a Danuvia Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságban elkészült (Gebauer Fe­renc nevével fémjelzett), 8 milliméteres gyalogsági töltényt felhasználó, nagy tűzgyorsaságú géppuska. AZ ALKALMAZOTT TERMINOLÓGIÁK MAGYARÁZATA:’ 7’­8 Lövész- (korábban gyalogsági) fegyver: a katona egyéni és az alegységek lőfegyvereinek gyűjtőneve. Könnyű, egyéni, kézi lövészfegyver: a 12,7 milliméter űr­méret alatti pisztoly (revolver), ismétlő és öntöltő puska, karabély, géppisztoly és gépkarabély. Társas, állványos, csoport lövészfegyver: két vagy három kezelő-kiszolgáló személyt igénylő golyószóró, különböző (pl.: állványos) géppuska. Nehézfegyver, a 12,7-23 milliméter közötti űrméretű gép­puska és nehézpuska, és a 30-40 milliméter űrméretű auto­mata gránátvető, valamint a kézi páncéltörő rakétavető. ÖSSZEFOGLALÁS: Az 1930-as évek közepén a Danuvia Ipari és Kereskedel­mi Részvénytársaságnál elkészült a Gebauer Ferenc nevével fémjelzett, 1700 lövés/másodperc tűzgyorsaságú, 8 milliméteres gyalogsági töltényt felhasz­náló, nagy tűzgyorsaságú géppuska. A Haditechnikai Intézet által 1939. feb­ruár 16-án, a várpalotai lőtéren bemutatott géppuskát a repülők részére: szárny-, lövész-, megfigyelő-, vezérelt- és földi légvédelmi géppuskának, valamint a szaklégvédelmi alakulatok számára rendszeresítette a honvédelmi vezetés. KULCSSZAVAK: Gebauer Ferenc, Danuvia Részvénytársaság, Haditechnikai Intézet, géppuska 68 HADITECHNIKA 2014/4 Fedélzeti fegyver: különböző rendeltetésű harc- (szállító-) járművek fedélzeti géppuskái 14,5 milliméter űrméretig, és 20-40 milliméter űrméretű gépágyú, valamint különböző rendeltetésű (pl.: páncéltörő) rakéta. Géppuska­:12,7 milliméter űrméret alatti önműködő tűz­fegyver. Rákászban (hevedertárban) tárolt, hevederezett töl­ténnyel hosszabb sorozattűz lövésére alkalmas. Multifunkcio­nális állványa segítségével légi célok elleni tűzharcot is folytat­hat. Tűzgyorsasága eléri a percenkénti 600-1000 lövést. Ha­tásos lőtávolsága 1200-1500 méterig terjed. Légvédelmi géppuska:0:14,5 mm űrméret alatti, az ellen­ség légi támadóeszközeinek megsemmisítésére, feladataik végrehajtásának zavarására szolgáló fegyverek. Repülőfegyverzet­ 1 :­­ Támadó (pilóta-)fegyver: a repülés irányára előirány­zott, légcsavarkörön át, illetve azon kívül (pl.: szárny) tüzelő, mereven vagy mozgathatóan beépített lőfegy­ver.­­ Védelmi (megfigyelő-) fegyver: a holtterek kitöltésére és a támadási szünetek alatti védekezésre használt, lefelé, felfelé, oldalra, hátra irányzott lőfegyver, amely forgógyűrűn, gondolában, toronyban stb. mozgatható volt. Vezérelt (szinkronizált) géppuska­ 2: a légcsavarkörön át tüzelő mereven beépített géppuska lövésének szabályzá­sa, hogy a lövedékek ne találják el a légcsavart. A lőfegyver működését vagy a légcsavar (pl. bütykös tárcsa közbeikta­tásával a Siemens-Schuckert szabadalom), vagy a repülő­gépmotor vezérelte (pl.: 1918– 7,92 mm-es Gebauer mo­torgéppuska). Gáz-(motoros) nyomásos rendszer­ 3: a szerkezet műkö­dését a lőportöltet robbanásakor keletkező gázok közvet­lenül végzik. A működtetéshez szükséges gázmennyiséget a csőtorkolattól vezették a gázdugattyúra. Álló csövű: a cső a tokhoz szilárdan, elmozdulásmentesen volt rögzítve. Szilárd reteszelésű: a lövés időszakában a zár reteszelő eleme kapcsolódott a tokhoz és így zárta a csőfart. Automata: Az első töltény cső elé töltése és az elsütő­billentyű hátraszorítása után a lőfegyver önműködően vé­gezte az elsütést, az ürítést, a töltést és a reteszelést ABSTRACT: In the middle of the 1930s, the Danuvia Industrial and Trading Company produced a machine gun hallmarked by Ferenc Gebauer. This rap­id-fire machine gun with the rate of fire of 1700 rounds per minute used small arms ammunition of 8 mm. The machine gun shown by the Institute of Military Technology on 16 February 1939 at the Várpalota shooting-range was adopted by the military leadership for the air force as a wing mounted ma­chine gun, gunner machine gun, observer machine gun, controlled machine gun and land-based anti-aircraft machine gun; and it also was adopted for special anti-aircraft formations. KEY WORDS: Ferenc Gebauer, Danuvia Industrial and Trading Company, Institute of Military Technology, machine gun Gyorsabb, mint a villám Az 1939M 8 mm-es nagy tűzgyorsaságú géppuska, I. rész „A villámgéppuska név nem a német 1942M géppuskát, hanem a magyar 1939 mintájú automatát illeti meg­”.

Next