Haditechnika 51. (2017)

2017 / 2. szám

U M M i I ■ ,.'-r ■ L -...r 4 S ■ - . ■ ‘ nMuilcwniiiKQioriciici> (Fotók a szerző gyűjteményéből.) A SEREGTESTEK BEÉRKEZTETÉSE A KIJELÖLT FELVONULÁSI TERÜLETEIKRE A seregtestek felvonulásai közül az I. gyorshadtest felvo­nulása volt a legbonyolultabb. Alakulatai Budapest, Kassa, Nyíregyháza, Ungvár, Munkács, Kolozsvár, Nagyvárad körzetéből, túlnyomórészt a határátlépés előestéjén, rész­ben a határátlépés végrehajtása után gyalog és vasúti szállítással érkeztek be a Duna és a Kiskunhalas - Szabad­ka sávba, a még felvonuló IV. és I. hadtest alakulatai közé, hogy amennyiben lehetséges, részt vehessenek az április 11-étől várható határátlépésnél. A hadtestparancsnokság április 10-én 17 órakor érkezett Kiskunhalasra. A budapesti 1. gépkocsizó dandár - mint 2. lépcsőben lévő seregtest - három lépcsőben végrehajtott menetek után érkezett be április 10-ére Kecel, Kiskőrös területére, a hadműveleti feladatok végrehajtására készen. A munkácsi 2. gépkocsizó dandár felvonulását a főve­­zérség vasúti szállítással és gyalogmenetben rendelte el. Vasúti szállításra kerültek Kassáról a 2/1. és a 2. könnyű harckocsi századok, valamint Munkácsról a 12. kerékpáros zászlóalj nem gépkocsizó részei. A dandár zöme 3 napi menet végrehajtásával (ami mintegy 300 km volt) ért ki április 10-11-én Mélykút, Kisszállás területére és az üzem­anyag felvételezést követően csak 12-én, a reggeli óráktól állt a hadműveletekre készen. A nyíregyházi 1. lovasdandár alakulatai vonultak fel a legnagyobb nehézségek között és a leghosszabb idő alatt a határra felzárkózás során. A dandárnak csak egy huszár­osztálya, páncéltörő ágyús és árkászszázada kétnapi vas­úti szállítás, és mintegy 70 kilométernyi menet után ért be 11-én este Nemesnádudvarra (a határtól kb. 50 km-re). A dandár többi része vasúti szállítások és menetek végre­hajtása után csak április 12-16. között tudott csatlakozni a dandárhoz. A kecskeméti 2. lovasdandár zöme kétnapi menettel, részben vasúti szállítással és gyalogmenetekkel 10-én dél­után érkezett meg Kisszállás, Öttömös, Pusztamérges terü­letére, azonban az I. huszárosztály és a páncélos zászlóalj csak 12-én délre tudott csatlakozni a többséghez. Mind­ezek ellenére a dandár a 11 -én a hadműveletekhez készen állt. Felvonultak továbbá a budapesti 1. gyalogdandár, a 9. gyalogdandár, a kaposvári 10. gyalogdandár, a szekszárdi 12. gyalogdandár, a kecskeméti 13. gyalogdandár, a kis­kunhalasi 15. gyalogdandár, a szegedi 14. gyalogdandár, a miskolci 19. gyalogdandár és az orosházi 66. határvadász­ezred erői is. A fővezérség közvetlen alárendeltségében lévő négy pán­célvonatot a határ közelébe rendelték. A hadműveletek során - mint a 3. hadseregnek közvetlenül alárendelt alaku­latok - a 101. számú páncélvonat Baján, a 102. számú Kis­kunhalason, a 103. számú pedig Szegeden állt készenlét­ben. A 104. számú páncélvonatot a Villány körzetében, ön­álló feladatot végrehajtó 11. gyalogdandárnak rendelték alá. A felvonult csapatok légi felderítési feladatok biztosítására a 3. hadsereg alárendeltségében rendeltek három közelfel­derítő repülőszázadot. Ezek közül a IV. Hevesen, az V. Kecs­keméten, az I. pedig Mátyásföldön települt. A gyorshad­testnek alárendelt szombathelyi III. közelfelderítő repülő­század csak késve települt át Pécs mellé. A századok WM-21-es Sólyom 126 típusú felderítőgépekkel voltak fel­szerelve, amelyek korlátozott vizuális felderítési adatokat tudtak a parancsnokságoknak biztosítani, közvetlen rádió­kapcsolat nélkül. Jelentéseiket a parancsnokságok mellett telepített ún. „ledobópontokon”, a repülőgépből speciális tokban ledobva tették meg. A gépek, a hadművelet idősza­kában a rossz időjárási viszonyok miatt csak korlátozott mértékben tudták segíteni a csapatok tevékenységét. (Folytatjuk) 82. ábra. Fejes László felderítő páncélos bőrkabátban a Délvidéken 1941 tavaszán, egy Ford parancsnoki gépkocsi mellett (Fejes László) 56 * HADITECHNIKA L. évf. 2017/2 Jegyzetek 111 A volt m. kir. 1. honvéd felderítő zászlóalj története, Budapest 2006., Dr. v. Tóth József magánkiadása, 110. 112 Varga A. József (szerk.): A magyar autógyárak katonai járművei, Maróti Könyvkereskedés és könyvkiadó Kft., Budapest, 2008, 216. (A továbbiakban: Maróti) 113 A magyar királyi honvédség a II. világháborúban. Összeállította: dr. Kálmán Dániel. Miskolc, 1971-74 (A továbbiakban: HIM HL TGY 2721 dr. Kálmán D.) 114 Maróti, 217. 115 Maróti, 217. 116 Maróti, 160. 117 Maróti, 217. 118 Horváth Csaba - Lengyel Ferenc: A Délvidéki hadművelet, Debrecen, 2003, Puedlo Kiadó, 46., HIM HL TGY 2721 dr. Kálmán D., 46. 119 Horváth Csaba - Lengyel Ferenc: A Délvidéki hadművelet, Debrecen, 2003, Puedlo Kiadó, 46. 120 Bíró Ádám - Éder Miklós - Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvédség külföldi gyártású páncélos harcjárművei 1920-1945, PETIT REAL Könyvkiadó, Budapest, 2006, 197. 121 BÍRÓ Ádám - ÉDER Miklós - SÁRHIDAI Gyula: A Magyar Királyi Honvédség külföldi gyártású páncélos harcjárművei 1920-1945, PETIT REAL Könyvkiadó, Budapest, 2006, 196. 122 HIM HL TGY 2721 dr. Kálmán D.,51. 123 http://crowland.uw.hu/images/csata/delvidek.html - Az 1941-es délvidéki magyar hadműveletek. A letöltés ideje: 2015. május 7. 124 Horváth Csaba: A Magyar Királyi Honvédség a Románia és Jugoszlávia elleni tervek tükrében, AETAS 22. évf. 2007. 4. szám, 85. 125 A volt m. kir. 1. honvéd felderítő zászlóalj története, Budapest 2006., Dr. v. Tóth József magánkiadása, 105 126 Weiss Manfréd WM-21-es Sólyom: Egymotoros (860 LE-s) kétfedelű, kétüléses, áramvonalazott merev futóművű, közelfelderítő repülőgép. Max. sebessége: 340 km/h, repülési magassága: 8100 m, hatótávolsága: 700 km. Fegyverzete: két előretüzelő 26/31M és egy hátratüzelő 34M Gebauer géppuska. Bonhardt Attila - Sárhidai Gyula - Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete, Zrínyi Kiadó, 270-271.

Next