Haditechnika 53. (2019)

2019 / 3. szám

Búcsúszó Kedves Olvasó! 18 és fél év, 107 lapszám, 8860 oldal után búcsúzom a Haditechnika olvasóitól, a munkatársaimtól, a szerzőktől, a lektoroktól és a szerkesztőbizottságtól. Engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljak egy „nagykorúságnyi” küldetést. 2000 végén egy barátom kért fel, hogy vállaljam el a megüresedett Haditechnika főszerkesztői beosztását. Nem mondtam rögtön igent, mert úgy gondoltam, hogy a lapszerkesztés távol áll az elképzelt katonai pályafutásom­tól. De a honvédelmi tárca legnagyobb, legolvasottabb folyóiratát vezetni akkora megtiszteltetés, amit nem tudtam visszautasítani. Olyan neves elődök munkáját folytatni, mint Nagy István György, dr. Szentesi György és Amaczi Viktor, borzongató kihívást jelentett számomra. Leköszönő elődöm Szabó Miklós alezredes úr nagy szeretettel foga­dott és a mai napig segítette a munkámat, amit soha nem tudok meghálálni. A Lapnál a szerkesztő, Sárhidai Gyula képviselte az ál­landóságot. Beosztottam és tanítómesterem szakmasze­retetre és a Haditechnika iránti alázatra nevelt. Büszke vagyok arra, hogy közös munkánk során a régi értékek és az új módszerek harmóniájában folyamatosan tudtuk fej­leszteni a Lapot. Több év alatt elértük, hogy olvasóink jó minőségű papíron, színesben nyomtatott­­ külsejében is friss kiadványt vehessenek kezükbe. Háromhavi periodiká­ból, kéthavi folyóirattá változtunk. Értékes különszámokat adtunk ki és (bár csak rövid ideig) Haditechnikai füzetek néven új kiadványt alapítottunk. Elindítottuk a Haditechnika internetes felületét, amely a folyóirat teljes archívumát tar­talmazta, ugyanakkor aktuális hírekkel is ellátta az érdeklő­dőket. A napi 2000 látogató nagy siker volt, de három év után, gazdasági okok miatt, az akkori tulajdonosi jogokat gyakorló kiadó megszüntette. Az ismeretterjesztő funkció megtartása mellett, elértük és folyamatosan tartjuk az MTA B kategóriás szakterületi minősítését. Erőfeszítéseink nyo­mán az archívum ma ismét elérhető a digitális térben, és lapunk immár saját Facebook oldallal is rendelkezik. Kölyökkoromban a nagykőrösi Szabó Károly könyvtár­ban találkoztam először a Haditechnika tengeralattjárókról, robotrepülőgépekről, régi és új harci repülőkről szóló írásai­val. E rendkívül izgalmas olvasmányélményeimnek jelentős szerepe volt abban, hogy a katonai pályát választottam. A Lap küldetése azóta sem változott: bemutatni az újat, nem elfeledkezve az előzményekről, a lehető leghiteleseb­ben, az értő olvasókat kiszolgálva. De a világ halad, és az új kor új követelményeket tá­maszt. Vitathatatlanul új módszerekre van szükség az érté­kek megtartása mellett. Úgy gondolom, nem hoztam szé­gyent elődeimre és egy jól működő, sikeres lapot hagyok utódaimra. Új beosztásom mellett a felelős szerkesztői fe­lelősséget már nem vállalhatom, és jó szívvel hagyom ezt a gyönyörű küldetést egy fiatalabb „harcosra”. Sok új és érdekes kihívás vár a szerkesztőségre. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program haditechni­kai elemeinek bemutatásában oroszlánrészt kell vállanunk. A természettudományok szinte teljes vetületével érintkező haditechnikai ismeretek minden elemét meg kell mutat­nunk a múlt, a jelen és jövő idősíkjában, a világ minden or­szágából, a tengerek mélyétől a világűr magasságáig. És a Zrínyi 2026 után is van élet. Kiemelt figyelmet kell fordítani azon kutatások bemutatására, amelyek a következő évtize­dek Magyar Honvédségének haditechnikai képességeit hivatottak megcélozni. Ehhez kívánok Erőt, Egészséget, mély szakmai elhivatottságot, kitartást, a Szerkesztőbizott­ságtól sok támogatást. Kedves Alkotótársaim! Köszönöm azt a mérhetetlen bizalmat, amellyel kézirataito­kat, mint lelketek egy darabját rám bíztátok. Mindig azzal a szándékkal vettem munkába műveiteket, hogy a megjelenő publikáció kicsit több, kicsit jobb legyen, de semmiképpen ne rosszabb az eredetinél. Számtalan vitát indítottunk szer­ző - szerkesztő - lektor háromszögben ezzel a céllal. Hitem szerint lapunk kiváló tükre a közös munkának, megjelent anyagaink mindig a korrekt tájékoztatásra törekedtek. A szakmai együttműködések egy része napjainkra szemé­lyes barátsággá érlelődött. Kedves Olvasó! Köszönöm évtizedes figyelmét. Köszönöm azt a fanatiz­must, amivel lapszámról lapszámra kikövetelte, hogy ked­venc témája a HT rovatszerkezetének része legyen. Köszö­nöm kritikáit, amelyekből mindig igyekeztem tanulni. Kö­szönöm a biztatását, amely nélkül nem tudtam volna 18 és fél éven keresztül felelősséggel szerkeszteni kedvenc La­punkat. Higgyék el, élveztem minden percét! Dr. Hajdú Ferenc mk. ezredes, a Haditechnika volt felelős szerkesztője 2 -1 HADITECHNIKA Lik­. évf.­­ 2019/3

Next