Hadtörténelmi Közlemények 1918. évfolyam (19. kötet. Budapest, 1918)
Wertner Mór dr.: Nagy Lajos király hadjáratai 59. p.
Az okirat mondja : András erdélyi vajda s Szolnok főispánja a király meghagyására megparancsolja Lőkös mesternek, a székelyek és Brassó ispánjának, valamint Orbán várhegyi kir. várnagynak, hogy a várhegyi kir. végvárat, melyet legközelebb a berohant tatárok megrongáltak (nuperissimoque Tartarorum impetu concussatum extiterit), javíttassák ki. András levelét 1353-ban a Bihar melletti Nyír nevű helységben lévő táborában (in descensum campestri) írja. Elemezzük már most ennek az iratnak adatait. 1353-ban nem Lackfi András az erdélyi vajda, hanem Ivont Miklós ( 1367), ki ebben az állásban 1351 decz. 6-tól 1356 okt. 19-ig található, hogy Tót Lőkös 1353-ban Brassó megye főispánja lett volna, erről egyéb okirataink mit sem tudnak. Orbán várhegyi várnagyot egyéb okiratokban egyáltalában nem találjuk ; a Bihar melleti nyir helységben felütött hadiszállás nyomát hiába keresnék másutt. Figyelembe kell venni azt is, hogy az okirat szerint a tatár betörés legközelebb, tehát még 1353-ban történt; ezt Pór elnézte, mert különben nem mondhatta volna, hogy ez 1345-re helyezendő. Mindezekből tehát kitűnik, hogy az idézett oklevél hamisítvány. Küküllői János a tatár hadjáratot 1345-re teszi ; fenti fejtegetéseink ezt nagyon valószínűvé teszik. b) A rutének ellen. Lajosnak fentebb említett 1357. évi adományozó levelei s a tatárok elleni hadjárat említése után kiemeli, hogy zólyomi Macska Domonkos a rutének ellen is harczolt : «egy másik harczban, melyet szintén a mi parancsunkra fenti (Lackti) András mester a rutének ellen viselt». Itt is megállta helyét és számos dicséretes szolgálatot tett, amint ezt maga Lackti András a királylyal közölte. Arról eddig nem volt tudomásunk, hogy András a rutének ellen is hadat viselt. Hogy a hadjáratot szintén 1344-re teszem, abban találja megokolását, hogy a rutének mint a tatárok hűbéresei, kötelesek voltak arra, hogy a tatárokkal együtt ezeknek hadjárataiban részt vegyenek ; így tehát több mint valószínű, hogy ez 1344-ben történt, ami nem zárja ki azt, hogy a rutén hadosztály külön és önálló sereget alkotott. c) Erdélyben. E hadjárat czélja s lefolyása okiratilag nincsen ! Fejér: 11. k. 550.1.