Hadtörténelmi Közlemények 1926. évfolyam (27. kötet. Budapest, 1926)

Karojlović Oszkár: Magyar katonák a világháború török harcterein 68. p.

pedig északon a Bosporus­ is. A tengerszorosokban 1914 végéig nem­ történt semmi nevezetes dolog, hacsak az nem, hogy az orosz flotta egy párszor megjelent a Bosporus előtt s egynéhányat lőtt a szoros bejáratára. 1915. Az antant csak ez év elején lépett fel határozottabban. Az angol-francia hajóhad az Égei-tengerben gyülekezett; a Gallipolihoz és a kisázsiai parthoz közelebb fekvő szigeteket, úgymint Lenmos, Imbros, Tenedos s később Samothrake szi­getét, tengerészeti támaszpontokat rendezte be s repülőállo­másokkal stb. látta el. De Simon von Sanders is megtett min­dent, hogy egy netaláni flottaáttörést lehetetlenné tegyen. Az egyesült hajóhad támadása a Gallipoli-­ félsziget déli fokán levő Seddi­lbahr és a kisázsiai parton levő Kumkaleh­ered ellen irányult s noha ezeket hamar rommá lőtték, őrsé­geik a partraszállást mégis megakadályozták. Március else­jén nagy tüzérharc fejlődött ki a szorosokba kissé tovább benyomult hajók ágyúi és az Erenkej-, valamint a Halil El­­erödök között. Ettől a naptól fogva aztán mindennapossá vál­tak az antant-hajóraj áttörési kísérletei, de hasztalan. Ilyen hiábavaló, de nagyobbstílű kísérlet március 18-án is történt, amely több elsőrendű ellenséges hajó megsemmisítésével vég­ződött. Ezután a szerencsétlen végű harc után az entente min­den további kísérletről lemondott. Az ellenség az új terv szerint úgy akarta a tengerszoro­sokat hatalmába keríteni, hogy a két bejárónál partraszállí­tott csapatokkal indított volna erőteljes támadást. Ezeket a csapatokat Indiából, Egyiptomból és Franciaországból kellett idehozni, ami 4—5 hétig is eltartott. A hadműveletet Hamil­ton angol tábornok vezette. Tekintettel az antant szándé­kára, Törökország március 24-ével egy új hadsereget állított föl, az ötödiket, hat hadosztállyal (2., 5., 7., 9., 11. és 19.), Simon von Sanders parancsnoksága alatt, kinek 1. hadsere­gét von der Goltz basa vette át.. A hadosztályokat a következő csoportosításban helyezték el: 3. és 11. Kis-Ázsiában, 9. Sed­dulbahr-, 19. Anaforta-, 5. és 7. Bulair- és a Gallipolli-szoros­nál. Elvül szolgált­ a lehető legerősebb mozgó tartalékokkal a legszükségesebb partbiztosítás. Április 25-én reggel, óriási ágyúzással kezdődött a partra­szállásért megkezdett nagyszabású harc. Hamilton 90.000 emberrel és 200 különböző hajóval rendelkezett, míg Liman­nak 60.000 embere volt, de egy hajója se. Az antant csak csekély eredményt ért el, vesztesége azonban emberben és hajóban egyaránt jelentékeny volt. Csupán Seddh­lbahr körül és Anafortával szemben sikerült az angoloknak egy keskeny. Hadtörténelmi Közlemények.

Next