Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)
Dr. Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon, kezdetétől 1711-ig 152. p.
Ezeket az úgy látszik használható bányásztüzéreket azután királyi vagy más csapatok mellé a várostól kölcsön kérték, bizonyára nem minden ellenszolgáltatás nélkül. Ilyen szervezett bányásztüzérséget ekkor az ország többi bányavidékén nem találunk. Ferdinánd magyar király tüzérsége, épúgy mint a későbbi Habsburgoké, voltaképpen német birodalmi tüzérség, amely, ha szükséges, a magyar király területén is működik, de azért nem magyar tüzérség, dacára annak, hogy magyar emberek is szolgálnak benne. Természetesen a német birodalmi tüzérség, amint az előző korszak tárgyalásánál láttuk, már korán szervezetbe tömörült s így természetesen szervezett volt ennek Magyarországon működő része is, így pl. 1554-ben Laysser Miksa már a „supremus magister munitionum regiae maiestatis" címet viseli, Zellei Mátyás pedig „eiusdem regiae maiestatis praefectus munitionum campi" és ez utóbbi egyúttal feje a pozsonyi királyi arzenálnak.267 Következik ebből, hogy Ferdinánd tüzérségének Magyarországon működő része (legalább a szertüzérség) ekkor már némileg szervezett volt. Ekkor már lehetett a haditanács alá rendelt főtüzérmester, aki a maga zeugmeistereivel, zeugwart-jaival, büchsenmeistereivel főleg a tüzérségi anyagot adminisztrálja. Ez a szervezet később természetesen mind jobban s jobban kiépül és szélesedik. Kezdetben tehát, a XVI. században a Habsburgok tüzérségének inkább a keretei voltak csak megszervezve. A kombattáns tüzérszemélyzet, az iga csak hadjárat esetére lőn felfogadva, békében pedig csak az arzenálokban őrzött tüzérségi anyag s a várak bástyáira felvont ágyúk gondozása, s a tüzérségi készségeket gyártó telepek (ágyúöntödék, porgyártó malmok stb.) üzemben tartásához szükséges személyzet volt állandóan felfogadva s fizetve, így látjuk ezt pl. Erdélyben is akkor, amidőn Izabella János Zsigmonddal innen kivonult s Erdélyt I. Ferdinánd csapatai szállták meg s ekkor Ferdinánd Nagyszeben székhellyel organizálta Erdély (szer) tüzérségét, illetve tüzérségi kereteit. Tudjuk, hogy ekkor Erdély tüzérségének feje Walderstein Boldizsár császári zeugwart, majd zeugmeister. ..praefectus bombardariorum regiae maiestatis" lett, akinek alája volt rendelve az egész erdélyi tüzérség, így többek közt alatta szolgál Byber János a „Weit zeugwart", Hans Konrád a „zeugwart in der Hermanstadt", azután a „buchsenmeister"-ek, azaz „magistri bombardarii "-k, akik közül néhányat név szerint is ismerünk. Walderstein, mint az egész erdélyi tüzérség és tüzérségi anyag felügyelője, so- 267 Staatsarchiv, Bécs, Ungarn Allgem. Akten 25. csomó, 1584. X., 28.