Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)

Tárca - –y.: Báró Lakos János (1776–1843) 205. p.

miáriusában alezredes lett s részt vett a nápolyi hadjáratban. A cs. kir. megszállósereg kötelékében 1825 áprilisáig tartózkodott Nápolyban, ahol IV. Ferdinánd királytól a Szent György-rend lovagkeresztjét kapta. Hazatérése után, a bécsi Hadi Levéltár hadtörténelmi osz­tályának élére állították. 1825-ben újra visszatért a földrajzi szak­mához s 1827-ig Galícia és Erdély leírásával foglalkozott. 1827-ben a szlavóniai „Landesbeschreibungs-Abtheilung" igazgatója, 1829-ben pedig ezredes és a 15. sz. (2. székely) határőrgyalogezred­ parancsnoka lett. 1854-ben tábornokká nevezték ki, majd Brod, végül pedig Eszék várának volt a parancsnoka. 1845 június 28-án halt meg, 67 éves korában, katonáskodása ötvenedik évében. Ez volna Lakos katonai pályafutásának vázlatos leírása, amelyből, rövidsége és hézagos volta ellenére is, egy nagytudású és éppen ezért sokféleképpen alkalmazható kiváló tisztet ismer­hetünk meg. Tudjuk, mert nem egy helyen olvashatjuk,­ hogy Lakos a hadtudományi s többek között a hadtörténelmi irodalom terén is, sikerrel működött. Idevágó dolgozatai a Schell őrnagy szer­kesztésében megjelent „Neue Militär-Zeitschrift"-ben láttak nap­világot. De azt, hogy mit írt — sajnos — nem állapíthatjuk meg teljes bizonyossággal, mert ennek a folyóiratnak cikkei, abban az időben, nem árulták el a szerző nevét. A nyilvánosság elé nem került katonaföldrajzi és hadtörténelmi munkái — ha ugyan el nem kallódtak — alkalmasint a bécsi Hadi Levéltárban vannak. Azonban Lakos nemcsak németül, hanem magyarul is írt. Sőt hozzátehetjük: szívesebben írt magyarul. Azt is érdemes tud­nunk, hogy a magyar irodalom iránt megnyilvánult és holtáig tartott szeretete még diákkorából eredt. Ugyanis, a soproni luthe­ránus lyceumban, 1790-ben egy úgynevezett „Magyar Társaság", olyan önképzőkör-féle alakult, amelynek 1791-ben Lakos lett a „titoknoka" .­ A Társaság alapítója, a tudós Kis János,a Lakosnak élete fogytáig leghívebb barátja volt. Ő hívta fel Kazinczy figyel­mét Lakosra, aki már 1792-ben, tehát 16 éves korában. ..Hunyadi László" című szomorújátékot írt, amelyet a társaság ugyanabban az évben elő is adott." Nem lehet itt valami merőben értéktelen önképzőköri kísér­letre gondolnunk, sőt azt kell hinnünk, hogy ez a tragédia, leg­alább is az akkori irodalmi viszonyokhoz képest, számottevő alkotás volt, mert 1794 október 15-án és november 10-én, továbbá 1807 december 20-án és 1808 februárius 15-én Pesten, 1812 d­ecem­ 4 Magyar Tudós Társaság Évkönyvei: i. h. Szinnyei: i. h. Hirtenfeld: i. h. Wurzbach: i. h. 5 Kovács S.: A soproni ev. lyceumi Magyar Társaság története (1790—1890.) 9. 1. 8 Kis János, theologiai doktor, később lutheránus superintendens és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Született 1770 szept. 22-én, meghalt 1846 febr. 19-én. 7 Kovács, i. m. 38. 1.

Next