Hadtörténelmi Közlemények 1931. évfolyam (32. kötet. Budapest, 1931)

Hadtörténelmi irodalom - Riedl Lajos: A Lovcsen elfoglalása 1916-ban (Ism. Doromby József) 144. p.

így 1849 januárius 24-én Du Hamel altábornagy, rendkívüli orosz követhez intézett válaszában, kormánya nevében tiltako­zott az ellen, hogy az orosz csapatok török területről vonulja­nak Erdélybe, mert ez a török semlegesség megsértése volna. Ez a válasz arra bírta gróf Stürmer konstantinápolyi osztrák nagykövetet, hogy magyarbarátsággal vádolja meg Fuadot. Ali pasa, török külügyminiszter, védelmébe vette Fuadot s kijelen­tette, hogy itt Oláhországról, tehát török tartományról van szó, ahonnan beavatkozás készül Magyarország területére. A beszél­getés folyamán azonban Ali pasa közölte Stürmerrel a Fuadnak adott utasítás egyik részletét, amely szerint: „abban az esetben, ha kisebb vagy nagyobb, osztrák sorkatonaságból álló csapat a magyaroktól üldözve Havasalföldre lépne, akkor — fegyvereiket meghagyva — fogadja őket szívesen, könnyítse meg minden módon ellátásukat s engedje meg nekik az átvonulást, vagy az ideiglenes ott tartózkodást. Ha azonban magijai- katonák jönné­nek oláh földre, akkor fogadja ugyan el őket, de fegyverüket tétesse le." Azután még hozzátette: „láthatja, hogy nagy különb­séget teszünk a hü császári-királyi katonák és a felkelő magya­rok között." Ezekután valóban szakítanunk kell azzal az eddig uralko­dott felfogással, hogy a török kormány jóindulatú semlegességet tanúsított Magyarország iránt, mert Ali pasa nyilatkozatából ki­tűnik. hogy Törökországban, a nemzetközi jog szabályai szerint, nem semleges, hanem Magyarországgal szembenállott felet kell látnunk. Ugyanezt mondhatjuk a havasalföldi oláh kormányról is, amelyről Timoni osztrák diplomáciái megbízott 1849 februárius 25-án azt jelentette, hogy Cantacuzene kajmakám hozzájárult ahhoz, hogy Schurtter osztrák tábornok csapatai, a Törcsvári­szorostól a Yöröstoronyi-szorosig, oláh területen vonuljanak át. Mindebből az is nyilvánvaló, hogy Törökország magatartása diadalra juttatta az osztrák-orosz szövetséget. Ezt a diadalt az 1849 május 1-i haltaiimani orosz-török szerződés fejezte be, amelyben a török kormány hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok tartósan megszállhassák az aldunai fejedelemségeket. Horváth Jenő érdekes és alapos, azonkívül pedig a magyar hadtörténelembe is belevágó tanulmányát melegen ajánlhatjuk mindazoknak, akik az 1848/49-i magyar szabadságharc történeté­vel foglalkoznak. —y­Riedl Lajos: A Loocsen bevétele 1916-ban. (Magyar Katonai Szemle: 1931. 11. füzet.) A szerző részletesen ismerteti a világháború, sőt mondhatni a hadtörténelem egyik leghatalmasabb vállalkozását, a Lovcsen­hegynek elfoglalását, főleg tüzérségi szempontból. A több mint 1700 méter magas csúcsban végződő Lovcsen hegytömb elleni tá­madás tág teret nyújt a különböző tanulságok leszűrésére, de kü­lönösen a nehéz és legnehezebb tüzérségnek ezen a rendkívül ne-

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék