Hadtörténelmi Közlemények, 4. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1957)

1-2. szám - Tanulmányok - Kállay István: Az ellenforradalom fegyveres erejének szervezése és működése 1919–1920-ban a Dél-Dunántúl területén. – 1957. 1–2. sz. 3–31. p.

AZ ELLENFORRADALOM FEGYVERES EREJÉNEK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1919—1920-BAN A DÉL-DUNÁNTÚL TERÜLETÉN Kállay István A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom egyik legelső ténykedése volt — a Tanácsköztársaság vívmányainak megsemmisítése mellett — saját fegyveres erejének megteremtése. Ehhez a lehetőséget a szakszervezeti Peidl-kormány adta meg a vörös őrség megszüntetésével és a régi rendőrségi, csendőrségi szervek visszaállításával.­ Ezek az intéz­kedések a proletariátus lefegyverzését, a burzsoázia fegyveres hatalmi szerveinek feltámasztását, az ellenforradalmi diktatúra előkészítését szol­gálták. Ezt a célt a szakszervezeti kormányt felváltó Friedrich-kormány elsősorban a visszaállított csendőrségre és rendőrségre támaszkodva akarta etárait, de kísérletet tett saját fegyveres erejének létrehozására is, a polgárőrségek szervezésén keresztül. A hadügyminiszter Friedrichhez intézett átiratában pontosan meghatározza, hogy a polgárőrség felállítá­sának célja a „munkásság lefegyverzésének tökéletes végrehajtása."­ A tervezet szerint minden megyei székhelyen egy-egy polgárőr századot (100 fő), minden járási székhelyen egy-egy szakaszt (25 fő) és minden község­ben egy-egy rajt (12 fő) állítanak föl. A megyei és járási szé­khely po­­gárőr parancsnoka egyben a megye és a járás polgárőr elöljárója is. A megyei polgárőrség a helyi csendőrségnek is alá volt rendelve, tagjai a csendőr legénységgel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeztek. A megyei polgárőrségekbe elsősorban tartalékos tiszteket és altiszteket kellett bevonni.­ Ez volt a Friedrich-kormány terve a polgárőrség felállí­tására, ami azonban c­sak terv maradt, mivel a kormány — a szegedi­ ­ „Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon." Bp. 1993. 123. és 128. oldal. 2 Schnetzer hadügyminiszter átirata Friedrich miniszterelnökhöz, 1919. aug. 20. „Az ellenforradalom hatalomrajutása . . .'' c. kötet 213. oldal. 3 Pécsi Állami Levéltár. Baranyame­gye levéltára, (a továbbiakban csak Bara­nya megye levéltára.­ Alispáni. Lásd: 1919. 505.

Next