Hadtörténelmi Közlemények, 5. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1958)
1-2. szám - Tanulmányok - Hetés Tibor – Dezsényi Miklós: Flottafelkelés Bocche di Cattaróban (1928.) – 1958. 1–2. sz. 92–116. p.
A kikötőben állomásozó hajók csatlakozása hatalmas erőt biztosított a felkelőknek. A felkelés jó irányban haladt, fegyveres fellépést a felkelőkkel szemben nem lehetett mozgósítani. Seléndy a már idézett tanulmányaiban a következőket írta : „Magukon az egységeken, de főleg a nagy hajókon fegyveres fellépés a zendülés kitörésekor kilátástalan lett volna, ,Georg'-on, ,Kaiser Karl'-on, ,Rudolf'-on, ,Monarch'-on körülbelül 15—20 főnyi tiszti létszám 5—600 főnyi, túlnyomóan felfegyverzett és végsőkig felizgatott legénységgel állott szemben." III. A Központi Matróztanács megalakulása és tevékenysége Alig dördült el a „Sankt Georg"-on a felkelést jelző ágyúlövés és még alig csillapult az első percek izgalma, amikor a csatlakozott hajókon már elkezdtek a matróztanácsokat szervezni. Sok helyen csak legalizálni kellett azt, ami a valóságban rég megvolt. A matróztanácsaiknak a legtöbb hajón sikerült a hajók vezetését magukhoz ragadni. Időközben a „Sankt Georg"-ból leadták a jelzéseket: minden hajó válassza meg küldötteit, akik a megalakításra kerülő Központi Matróztanácsban hajójukat képviselik. Délután két órakor a „Sankt Georg" egyik lövegkamrájában összeült a Központi Matróztanács, a katonák első igazán demokratikus vezetőszerve. A Központi Matróztanács összetétele is a demokratikus elveket tükrözte. Egyforma számban küldtek képviselőt a hajók, úgyszintén minden nemzetiségnek egyforma számú képviselője volt. Elsőülésén két napirendi pont szerepelt: 1. Határozat elfogadása, amelyben üdvözlik Szovjet-Oroszországot. 2. Program kidolgozása, amely egyúttal követeléseiket tartalmazza. A tanulmány rövid terjedelme alig teszi lehetővé, de mégis papírra kívánkozik a tisztek és parancsnokságok áradozó véleménye a matrózok fegyelmezett magatartásáról, a matróztanács általános intézkedéseiről. „A hajószolgálatot — írja Hansa a már idézett jelentésében — teljes egészében a legénység ragadta magához. Az őrségek kijelölt helyeiken töltött fegyverrel állottak fel. A hajótörzzsel szembeni magatartás általánosságban szabályszerűnek volt mondható és csak arra korlátozódott, hogy megtiltották a hajók elhagyását és elrendelték, hogy a hajótörzs személyei is a legénységi konyháiól kapják az élelmezésüket. A tengernagyi és törzskonyha amozgalom kitörésekor jórészt szétromboltatott. Megalakították a matróztanácsot, amely teljesen átvette a szolgálat további irányítását és számos inézkedést adott ki... Megemlítésre méltó, hogy a zendülés egész ideje alatt az egységeken a robogófelvonási díszelgéseket a legszabályszerűbben megtartották... A szárazföldre fegyveres járőröket küldettek ki...1 997*