Hadtörténelmi Közlemények, 14. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1967)
1. szám - Tanulmányok - Kerekes Zoltán: A pesti szabad portyázó csapat története. – 1967. 1. sz. 65–105. p.
közeledtek Budapest felé. Kossuth hiába utasította ismételten Görgeyt, hogy „concentrálja erejét, s lépésről-lépésre védje a hazát".68 Akkor esett igazán kétségbe, amikor arról értesült, hogy Görgey Győrt feladva, Bánhidára szándékozik visszavonulni. „El akarja ön Győrt hagyni? ütközet nélkül? és Bánhidára vonulni?.. . nyitva hagyja a Bécs—Győr—Pesti utat, hogy fütyörészve sétálhasson rajta az ellenség Pestre... decouvrirozza a fővárost, mert Bánhidánál azt nem védheti... Hiszen így a főváros fel lesz adva fegyvergyárunk, minden munitionk, — bankóműhelyünk, minden — minden i s nem marad egyéb hátra, mint meghalni siker nélkül.'69 —– írta december 27-i levelében. A növekvő veszély láttán Kossuth különböző intézkedéseket tett a főváros védelmére. Répássy tábornok parancsnoksága alatt pest-budai tartaléksereget képeztetett,70 sáncok építésére adott utasítást,71 majd arra, hogy a „budai sánczokra a szükséges mennyiségű ágyúk felrakassanak".72 Kossuth a pesti népnek a szeptemberi napokban is tanúsított hazafias helyállására apellálva december 19-én kiáltványban szólította fel a főváros, valamint környéke lakosságát és törvényhatóságait, hogy „lépjenek fel a közelmúltban is tapasztalt eréllyel újólag a haza védelmében, alakítsák meg az önkénytes, mozgó csapatokat. Legközelebbi czélja ezen budapesti, s környékbeli önkénytes csapatoknak a budai vidék védelmére felkészülni... Fel az önkénytes szabadcsapatokkal, magában Budapesten is! Budapest az ország szíve. Amilly magasan dobog a szív, olly melegen szökdel a vér a testnek ereiben". A kiáltvány a főváros lakosait emlékeztette Napóleon sorsára, aki „midőn Moszkváig vonult, elvérzett az Istennek karja alatt".73 E felhívás nyomán a fővárosban is megindult a szabadcsapatok szervezése. Az ügyet elsősorban a Radikál Kör és az Egyenlőségi Társulat karolta fel. A Radikál Kör december 20-i közgyűlése egy 400 főnyi vadászcsapat felállítását határozta el, amelynek vezetésére Szontagh Gusztáv kapitányt kérték fel.71 Az Egyenlőségi Társulat december 29-i gyűlésén is egy szabadcsapat alakítása mellett döntöttek. A megalakítandó csapat vezérévé Asztalos Pált választották, az egyes városrészekben a kiszemelt kapitányok pedig Zerffi Gusztáv, Kornis Károly, Töltényi Miklós, Vanczák József és Horárik János voltak.5 Szabadcsapat szervezésébe kezdett a fővárosban Oroszhegyi Józsa is. * Oroszhegyi Józsa 1822. május 24-én a Szatmár megyei Nagykolos nevű román-magyar kisközségben, Szabó József néven látta meg a napvilágot.76 A már sokgyermekes család, amelybe beleszületett, meglehetősen szűkös viszonyok között élt. Gazdatiszt apja legkisebbik fia taníttatását nehezen bírta volna, ha meg nem segítené fivére, Szabó R. János minorita szerzetesfőnök. Az ő anyagi támogatásával Oroszhegyi előbb Nagybányán, majd Szatmáron járt iskolába, a gimnázium hatodik osztályát pedig már Miskolcon végezte,77 ahova nagybátyja kívánságára költözött. Szülei — valószínűleg 68 Kossuth Görgeynek, 1848. december 19. — OL. OHB 1848. 6125.; HIL. 1848/49-es iratok: A felsődunai hadseregparancsnokság iratai, Exh. 265. — Közli: KÖM XIII. k. 805. o., 475. sz. 69 HIL. 1848/49-es iratok: A felső-dunai hadseregparancsnokság iratai, Exh. 362. — Közli Steier: i. m. 260—262. o.; KÖM XII. k. 901—902. o., 530. sz. 70 OL. OHB 1848. 6910. — Közli: KÖM. XII. k. 910. o., 536/a. sz. 71 OL. OHB 1848. 6883. — Közli: KÖM. XIII. k. 911. o., 536/d. sz. 72 OL. OHB 1848. 6926. — Közli: KÖM XIII. k. 911. o., 536/e. sz. 73 Kossuth Hírlapja, 1848. december 20. — Közli: KÖM XIII. 807. o., 477. sz. 74 Kossuth Hírlapja, 1848. december 21. 75 JÖVŐ, 1848. december 30. 76 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, IX. k. Budapest, Hornyászky Viktor, 1903. 1401—1405. h. 77 Uo.