Hadtörténelmi Közlemények, 14. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1967)
1. szám - Tanulmányok - Kerekes Zoltán: A pesti szabad portyázó csapat története. – 1967. 1. sz. 65–105. p.
rével, valamint a csoporthoz később csatlakozott Vajdával és magával Petőfivel is. 83 Ezek a nem egy esetben barátsággá mélyülő ismeretségek jótékony hatással voltak Oroszhegyi irodalmi és politikai fejlődésére. Politikai látókörét szélesítette a Jelenkor c. politikai lapnál végzett újságírói tevékenysége is. 1844-től 47-ig a lap újdonsági rovatát szerkesztette.84 Oroszhegyi sokoldalúságát és nagy munkabírását igazolja, hogy egyetemi tanulmányai, valamint az irodalmár és újságírói tevékenység mellett 1844-ben irodalomtanári és vezető pedagógusi állást vállalt Rosier Ágnes leánynevelő intézetében. Itteni működése közben szerzett tapasztalatai szolgáltak alapul a korszerű nőnevelés elméleti és gyakorlati problémáit elemző cikkeihez, amelyek a Pesti Divatlapban jelentek meg. De nem érte be ennyivel. 1847-ben Rosier Ágnessel közösen nőnevelési folyóiratot indított, Honleányok Könyve címmel. Az 1847 áprilisában megjelent első szám „Működésünk iránya" c. vezércikkében fejtette ki Oroszhegyi a folyóirat célját; segítséget nyújtani a nőknek, hogy a közéletben, a társadalomban megállják a helyüket.85 A folyóiratnak mindössze három száma jelent meg, a harmadik 1847 szeptemberében. A Honleányok Könyve megindításakor Oroszhegyi megvált a Jelenkortól, ahol helyét Jókai foglalta el.86 Oroszhegyi, aki 1846-ban még a konzervatív-klerikális Gyülde mellett nyilatkozott,dz 1847 decemberében már kezdeményező szerepet játszott az egyetemi ifjúság titkos politikai körének létrehozásában. A kör tagjai „az elfojtott szellemet kifejtendők", hetenként kétszer a Jelenkor szerkesztőségében gyűltek össze és vitáztak „korszerű politikai kérdések körül".88 A titkosrendőrség félrevezetése végett magát tanulókörnek nevező politikai kör vezetője és legkiemelkedőbb egyénisége Vasvári Pál volt, aki Oroszhegyiről már 1848 előtt azt jegyezte fel, hogy republikánus.89 Az egyre népesebb összejövetelek miatt a kör csakhamar „kinőtte" a Jelenkor szerkesztőségének szűk helyiségét és áttette székhelyét a Pilvaxba, ahol a Petőfi körül csoportosuló radikális fiatal írók, értelmiségiek, valamint a Vasvári és Oroszhegyi vezetésével szervezkedő egyetemisták egyesültek. Ezzel a forradalom első lépéseként 90 emlegetett egyesüléssel alakult ki az a márciusi fiataloknak nevezett forradalmi csoport, amelynek vezetői között Petőfi, Jókai, Irinyi, Vasvári mellett ott volt és a forradalom előkészítésében rendkívül tevékeny szerepet játszott Oroszhegyi Józsa is. A Petőfiék mellől „elmaradhatalan" Oroszhegyi — Vajda János illette őt ezzel az igen találó jelzővel1 — nemcsak a Pilvaxban rendezett megbeszéléseknek, vitáknak volt aktív közreműködője, hanem kivette részét a pesti tömegek körében folytatott forradalmi agitációból is. Egy barátja visszaemlékezése szerint Oroszhegyi „nagy örömét lelte benne, ha kávéházi, vagy kocsmai embereknek, iparosoknak. .. beszélhetett ... az egyenlőségről, szabadságról, a kor divatos eszméiről".92 Vajda János szerint Vasvárin kívül „Oroszhegyi, Magos, Gál Ernő, Sebő Anti... harangukozták a tömeget."93 83 váradi Antal Petőfi barátai között említi Oroszhegyit is. Lásd: Endrődi S.—Dr. Ferenczi Z. (szerk.): Petőfi Könyvtár III. füzet, Budapest, Kunossy, Szilágyi és Társai, 1908, 68. o. 84 Szinnyei: i. m. 85 Az első számról a Kisfaludy Társaság irodalmi és kritikai folyóirata, a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847 január—júniusi száma közölt bírálatot. 86 Szinnyei: i. m. 87 Pándi Pál (szerk.): A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965, 694. o. 88 Nyári Albert: A magyar forradalom napjai, Pest, Magyar Mihály, 1848, 13. o. 89 Pándi: i. m. 694. o. 90 Nyári: i. m. 14. o. 91 Vajda János: Egy honvéd naplójából, Pest, Corvina Könyvkiadó Társulat, 1869, 19. o. 92 Vasárnapi Ujság, 1870. március 6. 93 Vajda János: i. m. 18—19. o. — 78 —