Hadtörténelmi Közlemények, 19. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1972)
4. szám - Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára. – 1972. 4. sz. 619–621. p.
„Higyyétek meg barátaim: Petőfinek Nemzeti dala sokkal jobb és sokkal több, mint az egész pesti forradalom vala." (Vahot Imre) PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA A történelmi sorsfordulók nagy személyiségei meghatározó szerepet játszanak az események menetében. Az 1848-as magyar forradalom annyira összeforrott emlékezetünkben Petőfi Sándor nevével, hogy a kettőt szinte már egynek érezzük. Hiszen Petőfi volt annak a forradalmifellépésnek egyik vezetője, amely 1848. március 15-én Pesten a 12 pontba foglalt követelések meghirdetésével és azok törvénybe foglalásának kikényszerítésével új fejezetet nyitott a magyar nép történetében. 1973. január 1-én ünnepeljük nagy költőnk születésének 150. évfordulóját. Költészetének varázsa ma is eleven erővel hat; a nép szeretetére, a hon védelmére buzdít, lelkesít. Első költőnk ő, aki népünk függetlenségi harcát össze akarta kapcsolni a világ elnyomott népeinek szabadságküzdelmeivel. Politikai tisztánlátása, megalkuvást nem ismerő töretlen hite emelte őt a radikális márciusi ifjúság élére. Petőfi nélkül talán mást jelentene számunkra március és szegényebb lenne negyvennyolcas eszmei örökségünk. Ezt az örökséget és a forradalmár költő eszmei-politikai szerepét a Petőfi-kutatók generációi már megnyugtatóan tisztázták. Tevékenységük eredményeként ma már világosan áll előttünk nemcsak mindennapi tevékenysége, hanem az európai haladás eszmekincséből táplálkozó költői, politikai világképe, eszmei tisztasága és ebből fakadó forradalmi gyakorlata. Az eljövendő kutatások tárhatnak még fel ismeretlen részleteket, de nem valószínű, hogy a bennünk élő Petőfi-képet számottevően módosíthatják. 1848 márciusában Magyarországot is elérte az Európán végigvonuló forradalmi hullám. A harmincas—negyvenes évek liberális nemesi reformpolitikáját a pesti tömegek elmozdították a holtpontról. A pesti forradalmat az a fiatal értelmiség szervezte, amely rajongott a nagy francia forradalom eszméiért és annak gyakorlatát át akarta ültetni a hazai talajba. A jakobinus eszméken nevelkedett magyar forradalmárok közül Petőfi látott a legtisztábban: felismerte, hogy a történelem által napirendre tűzött polgári átalakulás egyetlen módon, a népforradalom útján valósítható meg. Petőfi a nemesi reformpolitika, a „fontolva haladás" ádáz ellensége, az elnyomott osztályok költője. Költészetét, egész életét a nép ügyének, a demokratikus eszmék terjesztésének, a zsarnokság elleni küzdelemnek szentelte.