Hadtörténelmi Közlemények, 19. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1972)

4. szám - Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára. – 1972. 4. sz. 619–621. p.

„Higyjétek meg barátaim: Petőfinek Nemzeti dala sokkal jobb és sóikkal több, mint az egész pesti forradalom vala." (Vahot Imre) PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA A történelmi sorsfordulók nagy személyiségei meghatározó szerepet játszanak az események menetében. Az 1848-as magyar forradalom annyira összeforrott emlékezetünkben Petőfi Sándor nevével, hogy a kettőt szinte már egynek érezzük. Hiszen Petőfi volt annak a forra­dalmi .fellépésnek egyik vezetője, amely 1848. március 15-én Pesten a 12 pontba foglalt követelések meghirdetésével és azok törvénybe fog­lalásának kikényszerítésével új fejezetet nyitott a magyar nép törté­netében. 1973. január 1-én ünnepeljük nagy költőnk születésének 150. évfor­dulóját. Költészetének varázsa ma is eleven erővel hat; a nép szerete­tére, a hon védelmére buzdít, lelkesít. Első költőnk ő, aki népünk függetlenségi harcát össze akarta kapcsolni a világ elnyomott népeinek szabadságküzdelmeivel. Politikai tisztánlá + ása, megalkuvást nem ismerő töretlen hite emelte őt a radikális márciusi ifjúság élére. Petőfi nélkül talán mást jelentene számunkra március és szegényebb lenne negyven­nyolcas eszmei örökségünk;. Ezt az örökséget és a forradalmár költő eszmei-politikai szerepét a Petőfi-kutatók generációi már megnyugtatóan tisztázták. Tevékenysé­gük eredményeként ma már világosan áll előttünk nemcsak mindennapi tevékenysége, hanem az európai haladás eszmekincséből táplálkozó köl­tői, politikai világképe, eszmei tisztasága és ebből fakadó forradalmi gya­korlata. Az eljövendő kutatások tárhatnak még fel ismeretlen részle­teket, de nem valószínű, hogy a bennünk élő Petőfi-képet számottevően módosíthatják. 1848 márciusában Magyarországot is elérte az Európán végigvo­nuló forradalmi hullám. A harmincas—negyvenes évek liberális nemesi reformpolitikáját a pesti tömegek elmozdították a holtpontról. Ä pesti forradalmat az a fiatal értelmiség szervezte, amely rajongott a nagy francia forradalom eszméiért és annak gyakorlatát át akarta ültetni a hazai talajba. A jakobinus eszméken nevelkedett magyar forradalmárok közül Petőfi látott a legtisztábban: felismerte, hogy a történelem által napirendre tűzött polgári átalakulás egyetlen módon, a népforradalom útján valósítható meg. Petőfi a nemesi reformpolitika, a „fontolva ha­ladás" ádáz ellensége, az elnyomott osztályok költője. Költészetét, egész életét a nép ügyének, a demokratikus eszmék terjesztésének, a zsarnok­ság elleni küzdelemnek szentelte. 619 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék