Hadtörténelmi Közlemények, 23. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1976)
4. szám - Közlemények - Csonkaréti Károly: A Simonyi József huszárezredes elleni ítélet. – 1976. 4. sz. 706–709. p.
KÖZLEMÉNYEK CSONKARÉTI KÁROLY A SIMONYI JÓZSEF HUSZÁREZREDES ELLENI ÍTÉLET A „legvitézebb huszár'' életét szépirodalmi feldolgozásokon kívül számos hadtudományi és történeti mű elemzi. Részletesen ismertetik pályafutását, ám Simonyi életének utolsó esztendeinél csaknem mindegyik megtorpan. Ez a ragyogó pályát befutott, közhuszárból ezredparancsnokig jutott katonai tehetség ugyanis az aradi várbörtön foglyaként halt meg 1832-ben. Napjainkig nem ismertük a vele szemben hozott ítéletet. 1924-ben ugyan megjelent egy értékes és részletes tanulmány Simonyi bűnügyéről, nagyzegedi Tury György tollából és ebből úgy tűnik, hogy a szerző hozzájutott a vizsgálati anyaghoz. Ezt ismerteti is, azonban nem tér ki az 1830. június 25—28. között tartott fellebbezési tárgyalásra és az ítéletet sem publikálta, csak a Simonyi elleni vádak lényegét. Mindenesetre Tury tanulmányának hatása a Simonyi irodalomban nem mutatható ki. Miután birtokunkban van Simonyi ítéletének kópiája, ennek alapján kiegészítjük az „óbester" portréját. Simonyi életét egy 1823-ban, az ezredhadbíró működését ellenőrző vizsgálat során talált alaki- és anyagi jogi szabálytalanságok felfedezése bolygatta meg. A 4. (Hessen-Homburg) huszárezred hadbírája, Freyberger Antal ugyanis statáriális eljárásban tárgyalt s ítélkezett olyan ügyekben, amelyekben csak fenyítést lehetett volna alkalmazni; a büntetések kiszabásánál túllépte a jogszabályokban meghatározott legmagasabb büntetési tételeket, nem tartotta be a tárgyalások alaki szabályait stb. Freyberger az ellene indított vizsgálatkor azt vallotta, hogy Simonyi tudott ezekről a visszaélésekről, ezért az Udvari Haditanács 1825. június 8-án javasolta, hogy Simonyit szigorú dorgálás mellett 6 heti foglárfogsággal fenyítsék meg. A teljes Simonyi-bibliográfia : Nagy Pál: Vitézvári báró Simonyi József, herceg Hessen-Homburg lovas regement híres ezredes kapitányának példás élete leírása. Pest, 1819. ; Jókai Mór: A legvitézebb huszár. Pest, 1856.; Déri Gyula: Egy fényes alak homályos története. Egyetértés, 1894. évi 345. szám; Márki Sándor: Arad... története. Arad, 1895.; Vende Ernő: Szabolcs vármegye. Budapest, é. n.; Vas Gereben: Régi képek. Pest, 1856.; Marcziányi György: Ein ungarischer Reiteroberst. Fremdenblatt, 1888. évi 331—333. szám.; Gajdács Pál: Simonyi József, a híres óbester. Gyoma, 1909.; Tatár Péter: V. br. Simonyi József óbester-generális élete . . . Budapest, 1878. ; Nagy Géza : Vitézvári báró Simonyi József. Hadtörténelmi Közlemények, 1911. és 1912 évfolyam.; Nagyzegedi Tury György: Vitézvári báró Simonyi József huszáróbester bűnpöre. Magyar Katonai Közlöny, 1924. évfolyam. ; Türk János : Simonyi óbester halálának centenáriumára. Magyar Katonai Szemle, 1932. évfolyam.; Takács József : Br. Simonyi óbester, a legvitézebb huszár. Budapest, 1941.; Hirtenfeld: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitgliede. Wien, 1857. ; Wurzbach : Biographisches Lexikon . .. Wien, 1877. ; Thürheim: Die Reiter-Regimenter... Wien 1862.; Treuenfest: Geschichte des Husarenregiments 4. Wien, 1882.; Wiener Soldatenzeitschrift: ismeretlen szerzőtől Simonyi franciaországi kalandjairól. Wien, 1856. 2 Révai Nagy Lexikona XVI. k. Budapest, 1924. „ . . . Hogy mi volt Simonyi bűne és bukásának oka? Mindeddig nincs ugyan hitelesen kimutatva . . ." 3 Új Magyar Lexikon. Budapest, 1962. 6. k. „ . . . 1829-ben — máig sem ismert ok miatt — bebörtönözték..."; a Magyar Életrajzi Lexikonnak (1969. II. k.) úgyszólván minden Simonyira vonatkozó adata téves. 4 Kriegsarchiv. Wien. HKR. 1825 W 556 4/162. 5 Freybergert 1825. június 30-án rangvesztésre és két évi várfogságra ítélték. — 706 —