Hadtörténelmi Közlemények, 32. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1985)
1. szám - Felszabadulásunk 40. évfordulójára - Beránné Nemes Éva : A MOKAN-komité tevékenysége. 1985. 3. p.
FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁRA BERÁNNÉ NEMES ÉVA A MOKAN-KOMITÉ TEVÉKENYSÉGE A MOKAN-komité — ahogyan 1944 nyarától amiskolci—diósgyőri háborúellenes, antifasiszta ellenállási mozgalmat nevezték; — a résztvevők táborának összetettsége, kiterjedtsége és eredményessége következtében értékes része a német megszállók elleni küzdelmeik hazai történetének. A MOKAN-komité egyik sajátos vonása, hogy míg a hazai ellenállási mozgalmak sorában ismerünk számosmunkásmozgalmat indíttatású, közvetlenül a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, esetenként a Szociáldemokrata Párt irányításával létrehozott csoportot; értelmiségiek, haladó polgárok csoportjait; legális fegyveres alakulatok keretében működő ellenállási szervezeteket; ismert a katonai ellenállási vonal, addig a miskolci—diósgyőri mozgalomban mindezek egy szervezet keretében találhatók. Gerincét a vasgyári szervezett munkásság adta, hozzájuk csatlakoztak nagy számban a háborús politikát elítélő munkások közül olyanok is, akik nem, tartoztak a szakszervezethez, a városi és a környéki munkások, fiatal marxista értelmiségiek, ifjúmunkások és diákok, haladó szellemű németellenes polgárok és katonatisztek, egy hazafias érzelmű leventékbőd, álló nemzetőrszázad, valamint a környéken állomásozó zsidó munkaszolgálatos alakulatok egyes tagjai. Mindezek összekapcsolódása az elért eredmények egyik legfőbb forrása volt. A MOKAN-komité másik sajátossága, hogy összetettsége nem csupán a különböző ellenállási csoportok sokféleségét tükröző összetételében, hanem az ellenállási tevékenység sokféleségében is érvényesült. Megfigyelhető a tömegmértékben kifejlődött és hosszan elhúzódó passzív ellenállás, a munkalassítás, szórványosan a szabotázs, majd különösen az anyagi kiürítési és személyi elvonulhtatási parancs megtagadása, a helyben maradás — ami a hazai ellenállás legáltalánosabb formája volt. E mellett kiemelkedő az 1944. szeptember 21-i vasgyári béketüntetés, amelyet politikai tartalma, szervezettsége és mérete méltán emelt országos jelentőségűvé. Mint ismeretes, ehhez fogható abban az időben egyedül a csepeli megmozdulás volt. Fontos vonása a rendszeres politikai felvilágosító muzikja szóban és írásban, röpiratok készítése és terjesztése, s hogy a szervezés és a propaganda csupán eszköze volt az aktív harcnak, hogy eljutott a fegyveres akciókig, s különösen — ha rövid időre is — kapcsolatot tudott teremteni a Vörös Hadsereggel. Szerteágazó tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy fellelhető benne a hazai ellenállási mozgalmak csaknem valamennyi vállfaja.