Hadtörténelmi Közlemények, 32. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1985)

1. szám - Felszabadulásunk 40. évfordulójára - Beránné Nemes Éva : A MOKAN-komité tevékenysége. 1985. 3. p.

FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁRA BERÁNNÉ NEMES ÉVA A MOKAN-KOMITÉ TEVÉKENYSÉGE A MOKAN-komité — ahogyan 1944 nyarától a­­miskolci—diósgyőri háború­ellenes, antifasiszta ellenállási mozgalmat nevezték; — a résztvevők táborának összetettsége, kiterjedtsége és eredményessége következtében értékes része a né­met megszállók elleni küzdelmeik hazai történetének. A MOKAN-komité egyik sajátos vonása, hogy míg a hazai ellenállási moz­galmak sorában ismerünk számos­­munkásmozgalmat indíttatású, közvetlenül a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, esetenként a Szociáldemokrata Párt irá­nyításával létrehozott csoportot; értelmiségiek, haladó polgárok csoportjait; le­gális fegyveres alakulatok keretében működő ellenállási szervezeteket; ismert a katonai ellenállási vonal, addig a miskolci—diósgyőri mozgalomban mind­ezek egy szervezet keretében találhatók. Gerincét a vasgyári szervezett munkásság adta, hozzájuk csatlakoztak nagy számban a háborús politikát elítélő munkások közül olyanok is, akik nem, tar­toztak a sz­akszervezethez, a városi és a környéki munkások, fiatal marxista értelmiségiek, ifjúmunkások és diákok, haladó szellemű németellenes polgárok és katonatisztek, egy hazafias érzelmű leventékbőd, álló nemzetőrszázad, vala­mint a környéken állomásozó zsidó munkaszolgálatos alakulatok egyes tagjai. Mindezek összekapcsolódása az elért eredmények egyik legfőbb forrása volt. A MOKAN-komité másik sajátossága, hogy összetettsége nem csupán a kü­lönböző ellenállási csoportok sokféleségét tükröző összetételében, hanem az el­lenállási tevékenység sokféleségében is érvényesült. Megfigyelhető a tömegmértékben kifejlődött és hosszan elhúzódó passzív el­lenállás, a munkalassítás, szórványosan a szabotázs, majd különösen az anyagi kiürítési és személyi elvonu­lhtatási parancs megtagadása, a helyben maradás — ami a hazai ellenállás legáltalánosabb formája volt. E mellett kiemelkedő az 1944. szeptember 21-i vasgyári béketüntetés, amelyet politikai tartalma, szer­vezettsége és mérete méltán emelt országos jelentőségűvé. Mint ismeretes, ehhez fogható abban az időben egyedül a csepeli megmozdulás volt. Fontos vonása a rendszeres politikai felvilágosító muzikja szóban és írásban, röpiratok készítése és terjesztése, s hogy a szervezés és a propaganda csupán eszköze volt az ak­tív harcnak, hogy eljutott a fegyveres akciókig, s különösen — ha rövid időre is — kapcsolatot tudott teremteni a Vörös Hadsereggel. Szerteágazó tevékeny­ségét áttekintve megállapítható, hogy fellelhető benne a hazai ellenállási moz­galmak csaknem valamennyi vállfaja.

Next