Hadtörténelmi Közlemények, 35. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1988)
1. szám - Tanulmányok - Veszprémy László: Egy korareneszánsz haditechnikai kézirat és szerzője. Mariano di Jacopo detto il Taccola: De rebus militaribus (A hadi eszközökről). – 1988. 3. p.
TANULMÁNYOK VESZPRÉMY LÁSZLÓ EGY KORARENESZÁNSZ HADITECHNIKAI KÉZIRAT ÉS SZERZŐJE Mariano di Jacopo detto il Taccola : De rebus militaribus A hadi eszközökről A Zsigmond magyar király és német-római császár magyar trónra lépésének és halálának évfordulója (1387—1437) alkalmából a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett nagyszabású kiállítás előmunkálatai ráirányították a figyelmet a reneszánszkori haditechnikai irodalomra, mindenekelőtt az itáliai hadmérnökök magyarországi megjelenésére és hatására. Az említett kiállítás katalógus-kötetéhez csatlakozó tanulmánykötetben összefoglaltuk a kérdéskört „Technikai, haditechnikai illusztrált kéziratok Zsigmond korában" címmel. A sienai hadmérnök, Taccola tevékenységének, művei jelentőségének bemutatására már abban a tanulmányunkban röviden kitértünk, ám a szerző és jelen dolgozat címében szereplő kézirata több szempontból is megérdemli a részletesebb bemutatást: szerzője személyes ismeretségbe került Zsigmonddal, a kézirat szerzőségének későbbi eltulajdonítója, Santini a XV. század közepén megfordulhatott Magyarországon, és végül a Taccola-művet több évtizeden át forgathatták hazánkban. Tudománytörténeti bevezetés A humanistáknak az ókori latin és görög kéziratok iránti gyűjtőszenvedélye, az antik örökség számbavétele nemcsak az irodalmi és művészi alkotások területén éreztette hatását, hanem a természettudomány és technikai teljesítmények felismeréséhez és elismeréséhez is elvezette a kortársakat. Annak tudomásul vétele, hogy a középkori kultúra az ókorinak nem egyszerűen utánzása (imitatio), hanem azzal versenyezve (aemulatio) teremti értékeit, a technikai, műszaki fejlődés tényének tudatosulását — így például Brunelleschi kér elsőként műszaki újításaira szabadalmat Firenze város tanácsától —, és a technikatörténeti historiográfia megszületését segítette elő. Jellemzőek Bessarionnak korábbi urához, Morea bizánci despotájához szóló sorai 1441-ben, mivel hű kifejezői a reneszánsz gazdasági fejlődés egyediségének kijáró Művészet Zsigmond király korában. 1387—1437. I. k. Tanulmányok. Bp., 1987. 212—225. o. Képek: 32—48. sz. 2 A fejlődést áttekinti White, L. Jr.: The Study of Medieval Technology, 1924—1974: Personal Reflections. In: Technology and Culture, 16 (1975) 519—529. o. és Knobloch, E. : Mariano di Jacopo detto il Taccola. Ein Werk der italienischen Frührenaissance. In : Technikgeschichte, 48 (1981) 1—3. o. ; további bibliográfiai adatokkal. Éves bibliográfiák a Technology and Culture köteteiben. Rövid összefoglalása : Sarton, O. : Introduction to the History of Science. Vol. III. Baltimore, 1948.1550—1555. o. ; Bayerl, O. : Technische Intelligenz im Zeitalter der Renaissance. In : Technikgeschichte, 45 (1978) 341—349. o. ; Forti, U. : Storia della tecnica dal medioevo al Rinascimento. Firenze, 1957. 223—232. o. Brunelleschire Prager, F. D. : A Manuscript of Taccola, Quoting Brunelleschi, on Problems of Inventors and Builders. In: Proceedings of the American Philosophical Society, 112 (1968) No. 3. 131—139. o. és Prager, F.—Scaglia, G. : Brunelleschi. Studies of His Technology and Inventions. Cambridge, Massachusetts—LondoD, 1970.107—109. o.