Hadtörténelmi Közlemények, 103. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1990)

1. szám - Mátyás király halálának 500. évfordulójára - Fenyvesi László: Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás király haláláig. – 1990. 74. p.

Egy milánói értesülés szerint 1470 végén a szultán lefejeztette a hozzá érkező magyar köve­tet, mert salvus conductus nélkül indult útnak. Mivel ez idő tájt lejárt a fegyverszünet, s renge­teg szórványadat maradt fent az ellenségeskedések kiújulásáról, a menlevél nélkül érkező követ kivégeztetésének híre valószerűnek tűnik. Egy török krónika úgy tudja, 1471-ben is járt magyar követ a sztambuli Portán. Ezt megerősíti egy Velencéből keltezett, július 27-i híradás is. Nem tudni, kötöttek-e fegyverszünetet? A következő év közepén Uzun Haszán perzsa sah követe, Izsák zsidó orvos fordult meg Budán, ahonnét tovább utazott Itáliába, majd az év végén ismét Mátyást kereste fel, hogy rábírja a törökellenes szövetségre. A magyar király azon­ban csak szép szavakkal bocsátotta el, s bár Uzun Haszán valóban megtámadta a szultánt, Mátyás kihasználatlanul hagyta a nagy lehetőséget: nem támadta hátba a törököt, pedig II. Mehmed összes nélkülözhető erőit kivonta a Balkánról a perzsa hadszíntérre. Valamikor 1473 elején a szultán egy tudós követét, Haszánt küldte Mátyáshoz, fényes ígéretekkel. Többek között megígérte Szerbia nagy részének és a maradék Boszniának az átengedését is, ha cserébe szabad átkelést biztosít a török hadaknak országa déli tartományain, nyugat felé. Mátyás ebbe nem akart beleegyezni, de elküldte két követét II. Mehmedhez, mert azt hitte, előnyös békét köthet. Ez a két küldött Hum szülötte volt: Ivaniš Vlatkovič vojvoda, 1472-ben még a Neret­va-völgyi magyar támaszpont, Počitelj parancsnoka, valamint öccse, Žarko. A szultán azonban hosszú hónapokon át visszatartotta őket Tokajban és Szivaszban, majd miután nyáron Terd­zsánnál legyőzte Uzun Haszánt, üres kézzel küldte vissza mindkettőjüket Mátyáshoz. A diplo­máciai küzdelemből tehát a szultán került ki győztesen, hiszen üres ígérgetésekkel rászedte a magyar uralkodót, s megakadályozta, hogy betörjön a védtelen Ruméliába. Már a kortársak körében általános volt a vélemény, hogy Mátyás király alig visszatérő alkalmat mulasztott el a törökök megtámadására. Valószínű, hogy a szultán a visszatérő diplomatákkal saját megbízottját is Budára küldte, mert ősszel Mátyás egy újabb delegációt menesztett a Portára, de fegyverszünet kötésére ezút­tal sem került sor. 1474-ban előbb Uzun Haszán követe, Caterino Zeno járt Budán és Krakkó­ban tavasszal, majd ezt követően ismét II. Mehmed ajánlott fel különbékét Mátyásnak. A pápa mindenképpen le akarta beszélni a magyar uralkodót a törökkel való megegyezésről. III. Fri­gyes császár és IV. Kázmér lengyel király ez évben pedig már nyíltan azzal vádolták őt, hogy lepaktált a törökökkel, és szabad átjárót biztosított nekik nyugatra. Ennek ugyan nincs nyoma, de az tény, hogy 1469-től rendkívül megélénkültek a török portyák a császár és Velence tarto­mányaiba a Magyar Korona délszláv határbánságain keresztül. Ez nyilvánvalóan összefüggött azzal, hogy Mátyás a cseh-lengyel-sziléziai háború miatt jelentős erőket vont el a déli végekről. 16 Nagy I. - Nyáry A.: Diplomacziai... II. 1876. 188-189., 225-226. o.; Thirry J.: Török történetírók I. Bp., 1893. 92. o.; Tardy L.: Régi. . . 1983. 39-54. 175-176. o.; Uő.: Mohács ... 1986. 248-252. o.; Donado da Ozze: História Turcesca (1300-1514). (Publ.: Ursu, Ioan) Bucuresti, 1909. 59-61. o.; Fraknói V.: Mátyás követei... 1898. 146. o., Kalte,I.: 1982. 383. o., Uzunçarvili,­­ H: Osmanli... II. 1964. 94-100. o.; Horváth Mihály: Magyarország történelme. III. 1871. 154-155. o.; Generál T.: Allah .. . 1987. 76. o., Gel­ich I.: Raguza . .. 1887. 801. o. 17 Stipišic, Jakov - Šamšalovic, Miljén: Isprave u Arhivu Jugoslavenske Akademije (Nastavak­­ do smrti kralja Matije Korvina).­­ Zbornik Historijskog Instituta Jugoslavenska Akademije Znanosti i umjetnosti. Vol. 3. Zagreb, 1960. 615. o., 2767. sz.; Horváth M.: Magyarország... III. 1871. 155. o.; Nagy­­ - Nyáry A.: Magyar diplomacziai... II. 1876. 245-246. o.; Tardy L.: Régi. .. 1983. 57-60., 49-50. o.; Thallóczy Lajos: Frammenti relativi alla storia dei paesi situati all Adria. Trieste, 1914. 3. o.; Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege (A Fekete Sereg). Bp., 1925. 160. o.; Fraknói V.: Mátyás levelezése ... I. 1893. 300-301. o.; Kubinyi And­rás: A mohácsi csata és előzményei.­­ Századok, 1981. 115. évf. 1. sz. 69-70. o. és 16. j.; Uő.: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt.­­ Mohács... 1986. 66. o. és 29. j.; Fenyvesi L.: Mátyás... Kézirat. 137-219. o. - 85 -

Next