Hadtörténelmi Közlemények, 108. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1995)

4. szám - Tanulmányok - Pollmann Ferenc: A szövetségi együttműködés nehézségei: osztrák-magyar-bolgár ellentétek Koszovó ügyében 1916 tavaszán. – 1995. 13. p.

mondván: az antant mindezekért a területekért az ország aktív bekapcsolódását igényli, míg a központi hatalmak beérik a semlegesség megőrzésével.r6 A gorlicei áttörés kedvező hatást gyakorolt a német-osztrák-magyar blokk erőfeszítéseire. Az antant következő (júniusi) ajánlatának elutasítása után július közepén a szófia kormányzat végérvényesen eldöntötte, hogy kész csatlakozni a központi hatalmakhoz. Ez a fejlemény­­ párosulva bizonyos vezető német politikai körök (főként Bethmann Hollweg kancellár valamint Jagow külügyi államtitkár) részéről megnyilvánuló fokozódó nyomással - végül Falkenhayn vezérkari főnököt is korábbi álláspontja megváltoztatására késztette.­ Német részről az ügy sikeréért folytatott erőfeszítésekben szerepet vállalt a konstantinápolyi német követ meg­bízottja, Hohenlohe-Langenburg herceg,­­ valamint a szófiai német követ, Georg Michahellel.43 Conrad a Szerbia elleni támadás gondolatától egyáltalán nem volt Sokkal sürgetőbb feladatnak tartotta az Olaszországgal való gyors leszámolást. Az előző évi sikertelen Potiorek-hadjáratok óta a szerb haderő teljes tétlensége lehetővé tette a Monarchia számára, hogy a balkáni frontról szinte valamennyi erejét elvonja és más hadszíntereken vesse be. Bolgár részről a berlini katonai attasé, Peter Gancsev alezredes­ kapott teljes körű felhatalmazást a katonai tárgyalások lefolytatására. A közvetlen megbeszélések végig a német és a bolgár fél között folytak, a Monarchia ezekben semmilyen módon nem vett részt. Conrad a maga részéről nehezményezte is, hogy a bolgár tárgyalási ajánlat kizárólag Németországnak szólt, nem pedig a szövetség mindkét tagjának. " Tekintettel a sajátos körülményekre, a felek az egyeztetésnek olyan formájára kényszerültek, melynél bonyolultabbat keresve sem találhattak volna. Falkenhaynra hárult az a feladat, hogy a német célokat és a közvetlen tárgyalásokon előterjesztett bolgár igényeket egységes formába öntse, majd az így kialakított 40 Mach 223. o. 41 A szakirodalomban korábban uralkodó nézet szerint Falkenhayn kezdettől - és különösen az antant partraszállási kísérletétől a Dardanelláknál - határozottan szorgalmazta a Szerbiai elleni újabb támadás megindítását, miközben Conrad volt­­az, aki a balkáni aktivitással szemben a keleti illetve az időközben létrejött olasz front érdekeit messzemenően fontosabbnak tartotta. Újabban azonban ezt a kérdést sokkalta árnyaltabban bemutató szakmunkák tanúsítják, hogy Falkenhayn - bár elviekben elismerte a Törökország felé vezető szárazföldi összeköttetés megteremtésének fontosságát -Conradhoz hasonlóan az Oroszországgal szembeni sikeres fellépést sokkal lényegesebbnek tartotta, mint Szerbia leverését. Wolfgang-Uuv Friedrich Bulgarien und die Mächte 1913-1915, Stuttgart, 1985. (a továbbiakban: Friedrich).­­Jo­ger Afflerbach: Falkenhayn. Politisches Denken und Handeln im Kaiserreich. München, 1994. 42 Falkenhayn szerint nagyon pozitív szerepet töltött be a csatlakozás előkészítésében. Erich l'on Falkenhayn: Die Oberste Heeresleitung 1914-1916 in ihren wichtigsten Entschließungen. Berlin, 1920. 134. o. Ugyanakkor a helyszínen tartózkodó Mach beszámolója nem erről tanúskodik: „Fürst H. hat keinen Eindruck gemacht. Ich hörte sogar von sehr zuständiger Seite, daß er kein Verständnis für die Balkanfrage gezeigt habe." Mach 2271. o. 43 Ő írja majd alá szeptemberben Szófiában a bolgár csatlakozásról készült dokumentumokat. Személye ismeretlen okból nem volt kívánatos Ferdinándnak, aki megkísérelte elérni Berlinben a visszahívását, de hiába. Macii 227­. o. Michahellesről nem tudni semmi közelebbit. A nemrégiben megjelent bolgár dokumentumgyűjtemény, amely többek között a bolgár csatlakozási egyezmény jegyzőkönyvét is közli, nyilvánvalóan tévesen az ismert német politikus, Georg Michaelis (1857-1936) életrajzi adatait kölcsönzi neki. Ethrapcha BoeHHa HcTopHH, TOM Tpera, CO­J­HH, 1986, (Pea. X. Xpucmoff), 19. jegyzet. 44 A balkáni seregcsoporttól a nyár folyamán hat hét alatt 5 hadosztályt és egy hegyidandárt vontak ki. A világháború 1914-1918, különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére., X. k., Budapest, 1942. 842. o. 45 Gancsev rangját a források hol alezredesként, hol ezredesként adják meg, ám a katonai konvenció jegyzőkönyvét kétség kívül alezredesként írta alá. Dokumente der Deutschen Politik und Geschichte von 1848 bis zur Gegenwart. (Hrsg..­. Hohlfeld) II. Band: Das Zeitalter Wilhelms II. 1890-1918. Berlin, én., 318. o. 46 Conrad joggal tartott attól, hogy a németek a Monarchia rovására a Balkánon is magukhoz ragadják a vezető szerepet. Friedrich 237­. o.

Next