Hadtörténelmi Közlemények, 108. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1995)
2. szám - Forrásközlemények - Merényi-Metzger Gábor: Simonyi óbester bárói diplomája. – 1995. 78. p.
FORRÁSKÖZLEMÉNYEK MERÉNYI-METZGER GÁBOR SIMONYI ÓBESTER BÁRÓI DIPLOMÁJA A Hadtörténelmi Közleményekben már több ízben olvashattunk báró Simonyi József huszárezredesről. Ezek a tanulmányok a legendás hírű Simonyi óbester katonai pályafutásával, illetve élete rejtélyes, utolsó éveivel foglalkoztak. Jelen forrásközlemény mintegy kiegészítésként szolgálhat Simonyi ismert életrajzához. A bárói diplomát fontos adaléknak tartom, hiszen annak adományozása az óbester életének egyik legfontosabb mozzanata volt. Ekkor lett a nagykállói mészárosmester fiából báró, vagyontalan kisnemesből az ország főrendje. Simonyieredetileg Simon József útja a bárói cím elnyerése felé a Katonai Mária Terézia Renden keresztül vezetett. A rendet Mária Terézia királynő alapította az 1757. június 18-án, a poroszok felett aratott kolini csata emlékezetére. Az új rend 1758. december 12-én kelt alapszabálya a következőképen rendelkezik a lovagkereszt elnyerésével kapcsolatban: „6. §. ...lovagokká mindazok fölvétessenek kik magukat erre valamely kiváló vitéz tettel, mások fölött érdemessé tették...". Simonyi (Simon) József teljes mértékben megfelelt ennek a kritériumnak és - még mint az 1., Merfeld ulánusezred alhadnagya - 1800-ban kérelmezte a rend elnyerését. Akkor nem, de két évvel később - amikor I. Ferenc király elrendelte, hogy pótlólag azokat is vegyék fel a rend tagjai közé, akik 1800-ban kimaradtak -Simonyi is elnyerte a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. 1802. május 5-én nevezték ki az új lovagokat, köztük őt is, mint már a 6., Blankenstein huszárezred főhadnagyát. A lovagkereszt ünnepélyes átadására május 13-án került sor. A Katonai Mária Terézia Rend alapszabálya lehetővé teszi, hogy a rend tagjai nemességet nyerjenek. Erről így rendelkezik az idevonatkozó 36-ik §: „Minden felavatásnál a rendbe felvett lovagok és nagykeresztesek ezáltal egyidejűleg, az osztrák vagy a magyar államkötelékekbe való illetőségükhöz képest, az osztrák vagy magyar nemesi rendbe emeltetnek, ha az illetők még ezen nemességgel nem bírnak". Simonyi már nemes ember volt, hiszen a barbácsi Simonok már 1637. december 24-én címeres nemeslevelet nyertek II. Ferdinánd magyar királytól.5 így 1 Nagy Géza: Vitézvári Báró Simonyi József. 1911. évf. 387-396. o., 519-536. o.; 1912. évf. 349-366. o., 505-544 o. (a továbbiakban: Nagy G), Szendrei János: Vitézvári Báró Simonyi József. 1913. évf., 450-465. o.; Csonkaréti Károly A Simonyi József huszárezredes elleni ítélet. 1976. évf. 706-709. o. 2 Rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest, é. n. (1943) (a továbbiakban: Rendjelek) 122. o. 3 Nagy G. i. m. 1912. évf. 355-356. o. 4 Rendjelek, i m. 125. o. 5 Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum címereslevelei, I k., Budapest, 1904. (a továbbiakban: Áldásy) 165. o.