Hadtörténelmi Közlemények, 110. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1997)
1. szám
LECTORISALUTEM! A Hadtörténelmi Közlemények 1997-es, 110. évfolyama nagy változás jegyében indul: örömmel jelenthetem, hogy jelentős beruházások eredményeként a szerkesztőség áttérhetett a számítógépes szövegszerkesztésre és nyomdai előkészítésre. Ez együtt jár azzal, hogy szükségszerűen - megváltoztak a közzétételre benyújtandó kéziratokkal kapcsolatos kívánalmak is. Tisztelettel felhívom tehát régi és leendő szerzőink figyelmét, hogy dolgozataikat - a minél zökkenőmentesebb szövegfeldolgozás érdekében - a továbbiakban lemezen kérem. A kéziratokra vonatkozó régi és új tudnivalók a hátsó borítón olvashatók. Csákváry Ferenc felelős szerkesztő Feltétlenül hangsúlyoznom kell, hogy ez az első szám nem születhetett volna meg hadtörténész kollégáim és barátaim, dr. Domokos György és dr. Pollmann Ferenc urak segítsége nélkül: az ő mindenre kiterjedő figyelmük és hozzáértésük szerencsésen ellensúlyozta az én tájékozatlanságomat. E folyóiratszám erényei - a szerzők érdemein túl - egyedül őket dicsérik; a hibák az enyéim. Ezért különösen illendőnek vélem, hogy egy idézettel fejezzem be köszöntésemet és köszönetmondásomat. Mándi Márton István, a pápai református kollégium professzora zárta 1796-ban megjelent erkölcstudományi munkájának hibaigazítóját ezzel a gondolattal: ,,A' több hibákat, mellyeket ... megigazítani nem lehetett, az Érdemes Olvasók jobbítsák meg, ... 's gondolják helyökbe mindenütt ezen Szókat: Jó indulat."