Hadtörténelmi Közlemények, 118. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2005)
1-2. szám - Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy szerencsés város a hadak útján. Nagykanizsa 1849-ben. - 2005. 3. p.
Néhány nappal Csertán után állítólag Gasparich Kilit (Márk) ferences barát, tábori lelkész is Kanizsára érkezett, s „a városház erkélyéről, tüzelte, lelkesítette a népet, akik fölbuzdulva lelkesen éljenezték a derék szónokot."128 június 6-án tartották meg a kormány által az orosz intervenció miatt elrendelt országos böjtöt „és a fölső templomból körmenet indult a barátok templomába."129 A megye közgyűlése május 31-én intézkedett az újoncozás újrakezdéséről. Magának Nagykanizsának 60 főt kellett kiállítania, foglalójukra és felszerelésükre a város 2 300 forint adót vetett ki a lakosokra. Június 8-10. között végül 98 főt soroztak be, és Keszthelyre küldték őket.130 Az újoncok a nemzeti kokárda mellett a vörös rózsát, a köztársaság jelvényét is viselték.131 A kapornaki járásban június 21-ig a járásra kivetett 503 újoncból 481 főt sikerült kiállítani, ám mivel az előző évi kivetésből is hiányoztak még néhányan, a járás teljes hátraléka 46 fő volt. Az újoncozási választmány jelentése szerint Nagykanizsa 26 - a sorshúzás idején távol lévő - újonccal tartozott az előző évről, akiket minden fenyegetés dacára is nehéz volt kiállítani, mert „a kanizsai polgároknál legtöbb visszavonások s akadályok merülnek fel a törvény végrehajtására." Az újoncozási bizottmány utasítást is kért a megyétől, hogy a szülők pénzén kiállíthatnak-e a helyettes újoncokat. A megyei bizottmány június 23-án tárgyalta a kérdést, s úgy határozott, hogy a helyettes újoncokat a szülők pénzén kell kiállítani, ha pedig azok nem rendelkeznének elegendő vagyonnal, akkor a sorshúzáskor a sorban az illető után következő személyt kell kiindítani: a katonai szolgálat alól kibúvók ellen pedig országos körözést kell kiadni azzal, hogy kézre kerülésük esetén, büntetésként, 8 évre sorozzák be őket.132 Az újabb megszállás Laval Nugent táborszernagy, a Stájerországban szerveződő cs. kir. II. tartalékhadtest parancsnoka július 4-én arról értesítette Dahlen altábornagyot, hogy július 10-11-én, a Muraközben lévő három határőrzászlóaljjal egyesülve, Letenyénél átkel a Murán, s a túlparti magaslatokon foglal állást. Dahlen csak részben értett egyet a tervvel, mert a Nagykanizsára történő előnyomulás fedezte volna ugyan Horvátországot, de aggályosnak ítélte, ha Nugent egy távolabbi előnyomulás esetén magával vinné a határőr zászlóaljakat, „mert ezáltal Horvátország teljesen csapatok nélkül maradna."133 július 9-én Csáktornyán találkozott Nugent és Dahlen, s az előbbi elmondta, az aggodalom, „hogy a magyar hadsereg egy része, a császári osztrák és orosz hadsereg hadműveletei által szó- Cser - Könczöl 31. o. Gasparich nagykanizsai tartózkodásáról más forrás nem tájékoztat, azonban miután pályájának 1849. június-augusztusi időszaka nem ismert, nem zárható ki. V. ö. Zakar Péter: „Én éltemet szívesen föláldozom honomnak..." (Gasparich Kilit 1848-49-ben). Pannon Tükör, 1998/2. 80. o.; Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit 1848-49-ben. In: A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben. Szerk. Béres Katalin. Zalaegerszeg, 2004. 22. o. Cser - Könczöl 31. o. 130 p. erre Molnár András, 1999. 342. o.; Hermann - Molnár II. 153-155. o.; Barbants Lajos 58. o. Cser - Könczöl 31. o. ITO ZML Közgyűlési iratok. 1849.1149.; uo. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1849. No. 191. 133 L.erre Nugent - Dahlen, h. és d. n., No. 548. KARFA Karton 1892. 2. Rk. u. N. 1849-71 la.; Dahlen -Jellačič, 1849. júl. 6. Közli Hermann - Molnár II. 161-162. o. — 24 .