Hadtörténelmi Közlemények, 119. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2006)

4. szám - Szemle - Black, Jeremy: Rethinking Military History (Veszprémy László). - 2006. 1106. p.

vagy éppen többértelműsége" komoly zavart idézett elő a keresztény koalícióban, s a béke­szerződés híre a szorosokat őrző flottáig is el­jutott, sőt a törökök De Wavrinnak a flottánál a szerződés egy állítólagos példányát megmu­tatták. A csatát a hagyományos módon inter­pretálja, részletezve a király levágott fejére utaló említéseket (Gallipoliban, s további vá­rosokban mutogatták, más hagyomány szerint a mameluk szultánnak küldték meg). Tucatnyi magyar lovag és apród fogolyként került el a kairói mameluk, illetve a krími káni udvarba, ahol teljes fegyverzetükben parádézhattak. De Wavrin nyolc burgundi hajóval a Fekete­tengerre indult a vereség után, 1445 húsvét­ján, s felhajóztak a Dunán. A román fejede­lem katonáival együttműködve felgyújtották Tutrakant, Giurgiut, Ruszét és Kisnikápoly ostromához fogtak. Szeptember 15-én Hunya­di is megjelent, majd a hónap végén Orjaho­vónál átkeltek a folyón, de komoly hadiese­ményekre nem került sor, s a burgundiak no­vember elejére visszaértek Konstantinápolyba. A fordításban közreadott szövegek a kö­vetkezők: Névtelen, egykorú török krónikás leírása Halil Inalcik és Mevlud Oguz 1989-es kiadása alapján; Jehan de Wavrin egykorú burgundi krónikája II. Jorga 1927-es kiadása alapján; Michel Beheim, „Türkenschlacht bei Warna" balladájának fordítása, amely egy tö­rök hadifogoly, Hans Maugest elbeszélését követi. Önálló részt alkotnak az ún. kisebb szövegek, amelyek sokszor csak rövid, kira­gadott szövegrészletekkel világítják meg az eseményeket, közreadva, részben Engel Pál közlése alapján, az 1444-es év esküvéseit és Az angliai University of Exeter professzo­ra (1996), a jól ismert hadtörténész vállalko­zott arra, hogy számba vegye a 2000 körüli világ hadtörténetírásának állapotát és tenden­ciáit. A kiadó választása szerencsésnek te­kinthető, hiszen Jeremy Black számtalan had­történeti kiadvány szerkesztője és szerzője nemzetközi szerződéseit. Részletek a firenzei zsinat aktáiból; Az oszmán ház évkönyveinek részletei, Uruc b. Adil el-Kazzaz F. Babinger 1925-ös kiadása alapján; Nesri oszmán króni­kájának részletei, Franz Taeschner kiadása alapján, II. Murád történeti évkönyveinek részletei Osman Turan 1954-es kiadása alap­ján; Asikpasazade évkönyvei, C. N. Atsiz 1949-es kiadása alapján; részlet a bizánci ki­sebb krónikákból, Peter Schreiner kiadása alap­ján; Cronaca Zancaruola, F. Babinger 1950-es közlése alapján; Al-Sakhawi krónikájának részletei; Nikápoly 1450 körüli oszmán adó­összeírása, szófiai kézirat nyomán; II. Murád győzelmi jelentése Érzi kiadása nyomán; Ciriaco d'Ancona levelei Edward W. Bodnár 2003-as kiadása alapján; Dlugoss krónikája, annak 171­­-es kiadása alapján; szerb évköny­vek L. Stojanovic kiadása alapján; Yahya bin Mehmed el-Katib szövege Sinasi Tekin kiadá­sa alapján. A szövegek esetében persze a Szerkesztő használhatta volna Dlugoss kriti­kai kiadását, vagy hasznosíthatta volna a Krak­kóban 1995-ben „De Christianorum et Tur­corum Ottomanorum rebus tempore pugnae ad Varnam commissae" címmel Danuta Quirini-Poplawska szerkesztésében megjelent, rész­ben az események forrásaival, köztük a Mo­ravcsik által kiadott görög költeménnyel is foglalkozó kötetét. A kötet hasznosságát alapjában nem befo­lyásolják ezek a hiányosságok, csak jelzik, hogy milyen nehezen szereznek tudomást az Európa különböző részein kiadott munkákról a kutatók. Veszprémy László (pl. European Warfare 1494-1660. [Pal­grave, 2002.], America as a Military Power 1775-1882. [Greenwood, 2002.], War in the Modern World 1815-2000. [Routledge, 2003.], World War II. A Military History. [Routledge, 2003.]), noha eddig magyarul csak a térképészettel foglalkozó könyve jelent RETHINKING MILITARY HISTORY (Routledge, London-New York, 2004. 257 o.) — 1106 —

Next