Hadtörténelmi Közlemények, 120. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2007)
2. szám - Vita - R. Várkonyi Ágnes: Történetírás, kritika és emlékezet 623-648
terén Marko Árpád (1885-1966) művelte magas fokon. 30 katonai képzettsége magas szintű humán műveltséggel párosult, és a Rákóczi-szabadságharc történetének kutatói sorában az elsők közé tartozott, akik a bécsi levéltárak anyagát szabadon felhasználhatta. Csataleírásainak időtálló jellege különleges hadtörténeti és történettudományi felkészültségében rejlik. A Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián hadtörténetírást Felix von Helle-től tanult, és felnőtt fejjel mint benevolus auditor a Pázmány Péter Tudományegyetemen Szentpétery Imre, Szekfü Gyula, Domanovszky Endre és mások óráit látogatta. 31 A modern forráskritikához gyökeres fordulat, több szigorú forráskezelési eljárás vezetett. Magyarországon több nehézséget kellett áthidalni. Közép-Európa keleti felében a régi és ifjú nemzetek szent boluszából tévhitek, mítoszok, hiedelmek torlódtak egymásra. Mivel Mohács óta az írásos dokumentumok is a háborúk áldozatai, az iratokat rejtegetik, elássák, szétszórják, felgyújtják, szétlövik, menekítik bőrzsákokban, hordókban, ponyvás szekereken vagy vagon aljára forrasztott bádogdobozban, s előfordul, hogy fontos dokumentumok csak távoli országok gyűjteményeiben maradtak meg, esetleg tengeren túlra vetődtek, a kutatóknak súlyos nehézségekkel kell megküzdeniük. A levéltárak nálunk csak a XIX. században és meglehetősen óvatosan nyitották meg rozsdás ajtaikat, és azóta is sokszor bezárultak a bizalmatlanságok, kirekesztések, félelmek miatt. Le kellett számolni a tények fetisizálásával. A tények nem pulton heverő halak, inkább olyanok, mint a végtelen óceánban úszkáló halak, és attól függ, hogy mi akad a történész horgára, hogy hol halászik és milyen felszereléssel, mert a történész olyan tényekre talál, amilyeneket keres - írja Carr, és A történész és a tények hosszú fejtegetésének végén leszögezi: „a kutatás a tények nélkül gyökértelen és meddő", de „a történész és a történeti tények kölcsönösen feltételezik egymást". A történész tényekhez való viszonyában „sem engedelmes rabszolga, sem teljhatalmú gazda" nem lehet." Kidolgozták a hatékonyabb kapcsolatokat a történettudomány és olyan különböző tudományágak között, mint a művészettörténet, néprajz, statisztika, pszichológia, régészet, orvostörténet, irodalomtörténet és így tovább. Felelevenítették a pozitivisták összehasonlító, rekonstrukciós, analitikus módszereit, és kibővítették a képalkotások absztrakcióit felbontó, a szövegek látens tartalmát feltáró módszerekkel. A koraújkor igényesebb kutatója ma már nem jut messzire a szimbólumok, a toposzok használatának ismerete vagy az ikonológia, hermeneutika nélkül. Kialakították a jelen és a múlt kapcsolatának új megközelítését, a történelmi időfogalmak kategóriáit, az értékrendek változási mechanizmusának feltárási lehetőségeit. Ezek lassan törtek utat. Fékezte érvényesülésüket, hogy a hatalom és a különböző tekintélyek korán felismerték: ezek a modern törekvések a történetíró önállóságát, tudományos függetlenségét, felelősségét segítették elő. Régen beidegződött hiedelmeket döntöttek meg. Jellemző, hogy a hamisított kuruc balladák kritikájával fél ország Marka Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. (S. a. r. Mészáros Kálmán.) Budapest, 2003. Az életrajzi összefoglaló megállapítása „A gyökeres változásokat hozó új rendszerben Markó Árpád szinte teljesen magára maradt..." (Mészáros Kálmán: Bevezetés, 7. o.) kiegészítést kíván. Az MTA Történettudományi Intézet több munkatársa, Benda Kálmán, Jászay Gabriella és mások, akikkel szoros baráti kapcsolatban volt, segítette munkáját és az Intézet is, a lehetőség szerint, minden támogatást megadott, s ő maga is önzetlenül segítette a fiatal kutatókat, s nagyon jó munkatársi viszonyba került velük. ч Tóth Gyula: Markó Árpád honvédezredes II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Magyar Könyvgyűjtő, 2000. május 21-23.o.; Uő: Markó Árpád. Századok, 134 (2000), 3. sz. 701-716. o. 32 E. H. Carr, 1993. 22., 27-28. o.