Hadtörténelmi Közlemények, 120. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2007)
2. szám - Vita - R. Várkonyi Ágnes: Történetírás, kritika és emlékezet 623-648
ország legnagyobb veszélyét. A XX. század Ady „Nekünk Mohács kell" kétértelmű Kasszandra jóslatával indul, az első világháború után az iskola a határon kadettjai a győztes nagyhatalmak elmúlása s a vereséget túlélők megünneplésére hajóznak le a Dunán, majd a Donnál, a 2. hadsereg helyzettérképe fölött elhangzik: „kérem ez egy második Mohács." 69 Hogy a folyamatos emlékezet csak néhány típusát említsem. Mennyiben köthető Mohács emlékezetének ez a még sok példával kiegészíthető, de mégis laza, viszont évszázadokon áthúzódó láncolata a történetíráshoz és az iskolai történelemtanításhoz? Mennyiben táplálta a korszakonként változó műfajával a szépirodalom? Az emlékezet felszínén nyilván erősen. Mint traumatikus közösségi élmény, mint ki nem beszélt, meg nem értett, mert feldolgozatlan esemény az emlékezet más szféráiban élt nemzedékeken át. Kerülhetett volna a felejtés temetőjébe is. Az emlékezet működéséről ma még keveset tudunk. „Hogy van az, hogy az ember agya bizonyos dolgokra emlékezik, és bizonyos dolgokra nem ... Ha újra kezdeném kutatói pályámat, akkor mai eszemmel agykutató lennék" - jelentette ki nemrég Keszthelyi Lajos biofizikus. 70 Hogyan alakulnak ki az emlékezet változatai? Ha a kultúra tapasztalatokat halmoz fel, raktároz el, akkor az emlékezetet a kultúra kettős közege köti meg, hordozza és kelti életre. Sőt hat a történeti tudat világában. Az 1950-es hidegháborús években a mohácsi síkon tankcsapdákat és lövészárkokat ástak, hogy itt vívják meg a fenyegető harmadik világháború döntő csatáját az akkori Jugoszláviával. Felszínre hányt csontok. A helybeliek felébredt emlékezettel elérték, 1959-1960-ban megkezdődhettek végre a régészeti ásatások, és feltárult összesen öt tömegsír mintegy hatszáz-hétszáz elesett forró csontjaival. 71 1976-ban létrejött a Mohácsi Történelmi Emlékhely sírkertje. 72 Erről egy virtuális emlékeztetőt építettek fel azon a nagyszabású nemzetközi kiállításon, amelyet 1993-ban Magyarországi Máriának nevezett királyné, I. Lajos özvegyének emlékére Utrechtben rendeztek. 73 A világ minden tájáról összesereglett látogatók áradata itt a virtuális emlékhely körül összetorlódott és hosszan állt. Nyilván semmit vagy alig valamit tudhattak Magyarország történetéről. A látvány asszociációs ereje foghatta meg őket. Az installáció. Meztelen kardokkal határolt térség közepén magas fekete obeliszken a mohácsi tömegsírok fotója: fehér csontok, lábszárak, bordák, csigolyák, koponyák, karok és az eget ostromló kezek látványa lenyűgözően hatott. Mohács emlékezetének ez a metamorfózisa a búcsúzó XX. század közös világélményét fejezhette ki, a különböző nyelvű, kultúrájú és eltérő múltat megélt látogatók számára: soha többet erőszakot, pusztulást, háborút, és soha többet tömegsírokat! " Horn Ildikó: Rákóczi László pályája (1633-1664). Doktori disszertáció, Budapest, 1989. 95. o. Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól. (Az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor.) Budapest, 1983. Hol vannak a katonák? Szemelvények Sára Sándor doni dokumnetumfilmjeiből és korabeli hadiokmányokból. Új Horizont, 2005. 142. o. Ahol a maximum volt a minimum. Emlékezés a régi Eötvös Collégiumra. (Szerk. Kelevéz Ágnes. A riporter Ruttkay Zsófia.) Budapest, 2007. 251-252. o. 71 B. Szabó, 2006. 174-175. o. 72 " Gyáni Gábor: Kollektív emlékezet és nemzeti identitás. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 90-91. o. 73 Bob van den Boogert, Jacqueline Kerkhoff (Red.): Maria Koningin tussen keizers en kunstenaars van Hongarije 1505-1558. Rijksmuseum Het Catharijneconvent Utercht ,Noordbrabants Museum, 's- Herogenbosch. 1993.