Hadtörténelmi Közlemények, 120. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2007)

1. szám - Forrásközlemények - Suba János: Nagyobb honvédségi építkezések helyzete 1943. január 31-én 315-327

Az építkezések másik nagy csoportját a szintén Erdélyben felállításra került három központi lőszerraktár befejezése, és még egynek, az érmihályfalvainak, a megkezdése jelentette. Ez a fennmaradó összeg 39 %-át emésztette fel. A harmadik legnagyobb beruházás a különböző intézetek és tanfolyamépületek bőví­tése volt, több mint 5 ООО 000 pengő összértékben. Nagy jelentőségű volt a budakeszi tüdősebészeti pavilon és a 10 sz. kórház fejlesztése, amelyre 4 700 000 pengőt költöttek. Az épületek 65 %-a (tizenöt objektum) a kimutatás szerint 10-90 %-os készültségi álla­potban volt, négyet már „vállalatba adtak" (tehát az építkezés már megkezdődött), három előkészítés alatt állt, egy pedig még versenytárgyalás alatt volt. A következő táblázat, az 1942 októberi átszervezés kapcsán, a különböző helyőrsé­gekben felmerült laktanyabővítéseket, új laktanyák építését, kórházi ágyak szaporítást foglalja magába. A táblázatban szereplő negyvenkét objektum a lista összes tételeinek 33 %-a. Az építkezésekre fordított pénz 11 %-kal emelkedett, meghaladta az 53 000 000 pengőt. Ennek az összegnek több mint felét, 28 000 000-t, tizenkilenc különböző lakta­nya bővítésére szánták. Két új laktanyát terveztek építeni, egyet Szegeden az V. gépvon­tatású vonatosztálynak, egyet pedig Aknaszlatinán. A pénzösszeg 10 %-át kisebb, meg nem nevezett objektumok bővítésére, átalakításá­ra, karbantartására és berendezések beszerzésre fordították. Majdnem 7 500 000 pengőt, az éves költségnek 14 %-át az Erdélyben felállításra kerülő 12 erődszázad számára szánt új laktanya építésére fordították, a tervezés már folyamatban volt. A miskolci és a kolozsvári helyőrségi kórház bővítésének tervezését is megkezdték, közel 3 000 000 pengő értékben. Külön ki kell emelni a váci központi híradó iskola építését, amelyre az előkészületek már megtörténtek. Ez a beruházás több mint hat és fél millióba került, vagyis 12 %-kal részesedett az évi építési hitelkeretből. Tovább folyt a központi lőszerraktárak bővítése, és megkezdődtek a tokaji árkásztábor építési előkészü­letei is. A beruházások intenzitását jelzi, hogy mintegy felük még tervezés alatt volt, egyről versenytárgyalás folyt, egyet már vállalatba adtak, a többi az előkészítés valamely stádiumában volt. A harmadik táblázat az 1942 októberi - a hadsereg motorizációjának szintjét jelentő­sen emelő - szervezés után építésre kerülő gépkocsiszínek, javítóműhelyek, szertárak és benzinkutak építését foglalja össze. A tíz felsorolt építési feladat 8 800 000 pengőbe került. Ezen összeg közel egynegyedét a különböző helyőrségekben, illetve három ba­rakklaktanyában gépkocsiszínek építésére fordították, amelyek építése már megkezdő­dött. Majdnem ennyit fordítottak az esztergomtábori páncélos hadosztály vonatműhelyé­nek felépítésére. Bővítették a mátyásföldi gépkocsiszertárt és a debreceni vonatlaktanyát is. Különböző helyőrségekben 55 benzinkutat építettek. A következő táblázatokban tematikusan foglalták össze az 1943. évi építkezéseket. A D táblázatban az 1943. évi vegyes építkezések szerepelnek. Felsorolásuk a lista egyne­gyedét teszi ki, 21 tételben több mint 31 000 000 pengő beruházást jelentettek. Az épít­kezések 58 %-a (mintegy 18 000 000 P értékben) a különböző laktanyák bővítésére, karbantartását takarta. A fennmaradó összeg fele-fele arányban oszlott el a raktárak és szertárak kapacitásának bővítése, illetve a katonai iskolák fejlesztése között. A szertárak közül a budapesti egészségügyi szertár építkezése volt a legnagyobb, 5 000 000 pengő

Next