Hadtörténelmi Közlemények, 121. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2008)
1. szám - Műhely - Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa : egy újabb megvalósíthatatlan, provokatív exhumálási ötlet háttere 107-142
aki azt is megemlítette, hogy 12 tárgyát is mellé helyezték,12 abban viszont kis eltérésekkel egyetértettek, hogy vasabroncsot húztak a testére a szívtájékáig úgy, hogy mindkét karját is leszorították vele,13 ezzel akarták egy majdani, remélt hazaszállítást megelőző kihantolásakor a maradványai azonosítását megkönnyíteni. 14 2. kép. „Gyóni Géza a halottas ágyán." Olcsvay Géza rajza, 1917. június 25., Krasznojarszk. (Gyóni, 2004. 26. kép.) „Az egyszerű deszkakoporsó fedelére belülről odaszegeztük a költő bajonetjét is." S. F. 1938., v. ö. Földván, 2004. 6. o. „A koporsóba betettük még a bajonettjét és ezüstfogantyús botját" - emlékezett Balogh István. Rövidesen hazaszállítják, 1938., v. ö. Gécs, 2002. 13 Az egyedi megkülönböztető jegye az, „hogy az ő derekát monogrammos vasabroncs fogja át..." Szilágyi, 1918. 322. o.; „Hideg vasabroncs övezi - a fagyban el nem porladó - sudár derekát" Balogh, 1934. Szintén említette a megkülönböztető vasabroncs használatát E. B. 1935. Krémer Lajos dési gyógyszerész, fogolytárs szerint „a költő derekára a tiroli egyenruha fölé egy vasabroncsot húztak, amelybe belevésték a G. G. betűket..." Évek óta, 1937. 2. o. A költőt előléptető Molnár alezredes „egy vasabroncsot csináltatott, amit Gyóni Géza holttestére húztak. A vasabroncsba egy hadifogoly ötvösművész belevéste a Gy. G. monogramot. A vasabroncsot a koporsóba helyezés előtt Árvay főhadnagy rögzítette meg." Felkai, 1937. „...egy kis hordónak a vasabroncsát húztuk fel Gyóni Géza mellére, körülbelül a szív magasságában. Két karja is le volt vele szorítva, így tettük a koporsóba..." S. F. 1938. Balogh István szerint „egy hordónak a vasabroncsát húztuk a mellére, szívmagasságban." Rövidesen hazaszállítják, 1938. A későbbi idézők: Z. Szálai, 1959. 21. o.; Újhegyi, 1979.; Fábián, 1984. 98. o.; Szabó, 1995.; Gécs, 2002.; Földván, 2004. 6. o. Szabó Vilmos emlékezését és idézését -A. , 1972.; Hankó, 2006. - kiemelt okból lásd alább. 14 Stessel Ernő krasznojarszki hadifogolytáborról írt monográfiájában lényeges adatokat közölt a fogolytemető működéséről. „1914. évben és 1915. elején a táborban és a városban elhunyt hadifoglyokat Krasznojarszk város temetőjének az orosz katonák részére fenntartott helyén egyenként külön sírokba temették el. Atífuszjárvány következtében beállott nagyobbszámú halálozásnál a rendkívüli hideg tél miatt, az oroszok nem ástak sírokat, hanem a halott foglyokat fagyott állapotban a külváros egyik pincéjében helyezték el és csak április hóban temették el őket, koporsó nélküli tömegsírokba, a rendes temetővel összefüggésben lévő, de azon kívül eső hadifogoly temet