Hadtörténelmi Közlemények, 123. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2010)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: A Bem-Petőfi körkép (Erdélyi körkép). Barangolás a had- és művészettörténet határán

Fischer) előbb németül, majd magyarul megjelent biográfiája is hasonlóképpen fogal­maz. Eszerint a Mészáros-affér után „A hadjárat folyama alatt végig ott találjuk a költőt az agg tábornok oldalán.”178 A költő első modern értelemben vett, 1896-ban, tehát egy évvel a kép megfestése előtt megjelent életrajzában viszont Ferenczi Zoltán már egyér­telműen tisztázta Petőfi 1849. márciusi útvonalát, illetve legalább is azt, hogy nem lehe­tett ott Nagyszebennél március 11-én.179 Nem volt ott Nagyszeben bevételénél a költő barátja, a körképen szintén megfestett Egressy Gábor sem. Egressy 1848. december végéig Szeged város kormánybiztosaként működött,180 azt követően azonban 1849. március végéig alig van róla adatunk.181 Mészá­ros Lázár emlékiratában őt hibáztatja amiatt, hogy a Vetter Antal vezette fősereg Cibakhá­záról kiinduló támadási kísérlete kudarcba fulladt, mivel ő hozott olyan híreket a főhadi­szállásra, hogy Nagykőrösön 40 000 cs. kir. katona állomásozik. Mészáros azonban Egressy Gábort összetévesztett Egressy Sámuellel Pest vármegye tiszti főügyészével.182 ban azonban egy némileg bizonytalan datálású adatunk arról, hogy Egressy 1849 márciusában maga is Kolozsvárott volt, sőt, ő vitte el Petőfit Krizbay Miklósék házá­hoz.183 Egressy fia, Ákos emlékirata szerint március végén indultak toborzóútra Borsod megyébe, ahol Egressy Gábor a Szemere Bertalan által március 16-án meghirdetett fel­ső-magyarországi védsereg borsodi osztályát szervezte.184 Március 28-án egy általa aláírt nyugta tanúsága szerint Miskolcon volt.185 (Végső soron azt sem zárhatjuk ki, hogy Egressy Petőfivel együtt hagyta el Kolozsvárt.) 1849 márciusában tehát sem Petőfi, sem Egressy nem volt ott Nagyszeben bevételé­nél. Tudjuk azonban, hogy júliusban Petőfi Egressy társaságában utazott Bemhez, de Marosvásárhelyen, július 30-án elváltak útjaik; Egressy ott maradt, Petőfi pedig Bemhez csatlakozva indult a harctérre. (Petőfi Egressyt bízta meg, hogy még el nem készült egyenruháját fizesse ki, s vigye utána.) A segesvári ütközet után, amikor Bem visszaér­kezett Marosvásárhelyre, Egressy csatlakozott hozzá, s augusztus 5-6-án ott volt a nagyszeben-nagycsüri ütközetekben, amikor Bem a segesvári vereség után Lüders háta mögött ismét elfoglalta Nagyszebent.186­ ­78 Alexander Fischer: Petőfi’s Leben und Werke. Eingefuhrt von Maurus Jókai. Leipzig, 1889. 540. o.; Fischer Sándor: Petőfi élete és művei. Előszóval ellátta Jókai Mór. Németből fordította Tolnai Lajos. Buda­pest, 1891.37.o. 179 Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. III. k. Budapest, 1896. 323-324. o. 180 Körtvélyes Ágnes: Egressy Gábor iratai az Országos Levéltárban. (Színháztörténeti Füzetek 16. sz.) Budapest, 1957. 181 Kossuth 1849. január 4-én értesítette Csány László kormánybiztost, „hogy Egressy Gábor kormánybiz­tos 500 főre menő szabad csapatjával e hold 6-dikán Pestre érkezik”. Kossuth Lajos összes munkái. XIV. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. S. a. r.: Barta István. Budapest, 1953. Rakodczay 1911. I. k. 419. o. szerint Egressy a főváros feladásáról Cegléden értesülve, a csapatot visszavezette Szegedre. 182 Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. II. k. Pest, 1867. 153-155. o. A tévedésre lásd: Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Budapest, 1982. 22-24. o. Mészáros állítását már Egressy életrajzírója is kétségbe vonta, de Vukovics emlékiratainak ál­lításait is fenntartással kezelte, mert Egressy Ákos egy leveléből úgy tudta, hogy Egressy Sámuel „az egész forradalmat birtokára félrevonultan élte át.” Rakodczay 1911. I. k. 420-422. o. 183 Ногу Béla cikke Krizbay Miklósné emlékei alapján, lásd: Hatvany II. k. 634-635. o. 184 Egressy Ákos: Emlékeim az 1848-49-dik évi szabadságharcz idejéből. Budapest, [1893.] 90-91. o. 185 MOL H 111. Szemere Bertalan kormánybiztosi iratai. 1. doboz, 1. tétel. 186 Egressy Gábor törökországi naplója 1849-1850. (Reprint kiadás: Az utószót írta Steinen Ágota.) Buda­pest, [1997.] 6-7. o. 594

Next