Hadtörténelmi Közlemények, 124. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Czirók Zoltán: Az első légi háború Magyarország felett - 1919
1919. június 16-án a Hadügyi Népbiztosság elrendelte, hogy „az 1. számú tábori pótütegtől azonnal 30 tüzért a csepeli légjármű elhárító ütegek csoportparancsnokságához indítson útba. (...) Ezek külön kísérleti szakaszt és tanfolyamot képeznek. A kirendelt embereknek más célokra való felhasználását - kísérleti és tanulmányozási munkálatokat kivéve - szigorúan megtiltom.” A Forbáth-féle készülék használatára valóban ki is képeztek egy „mérő és vezénylő osztagot”, és a műszerekkel fel is szerelték az egyik csepeli légvédelmi üteget. Bár Forbáth Ernő további kísérleteinek folytatásához minden anyagi és technikai segítséget megkapott, és javaslatainak kivitelezéséhez elegendő számú technikai személyzet is rendelkezésre állt, a további, tökéletesített példányok előállítására a szükséges optikai alkatrészek és az idő hiánya miatt nem kerülhetett sor.16 A Vörös Repülőcsapatok vadászrepülő-századai A repülőcsapatok szervezetrendszerének 1919. április-májusi kiépülésével - az 1. repülőosztály utódjaként - a mátyásföldi 8. (harci) repülőszázad lett az egyetlen vadászrepülő-egység. A harci cselekmények változásával párhuzamosan természetesen az alakulat feladatai is jelentős mértékben változtak, hiszen a hadsereg elsődleges rendeltetése már az ország területének védelme volt, és nem a korábbi karhatalmi tevékenységben merült ki. A Háry László parancsnoksága alatt működő századhoz, az ún. „Hárycirkusz”-hoz osztották be a legtöbb, világháborút túlélt vadászpilótát, aki vállalta a harcot az új kormány alatt.17 Emellett a győri 4. repülőszázad kötelékében is repült néhány vadászgép a város fontos ipari jellegére tekintettel, ezek száma általában a század gépállományának kb. felét tette ki.18 A századok vadászrepülőgép-igényének kielégítéséről már az első rendeletek is tartalmaztak előírásokat a repülőgépgyárak irányába, de az üzemek közvetlenül is megkapták a részletes utasításokat. Március 27-én sürgöny érkezett az albertfalvai Magyar Repülőgépgyárhoz, hogy „...addig, míg a kisebb munkákra vonatkozó általános megrendelés a gyárhoz megérkezik, az 1. sz. védőszázad együléses gépeinek belövését és a fegyverek beépítését elősegíteni szíveskedjenek. Említett gépek 16 Gazsi, i. m. 6. o. 17 Tróján Gyula leírása szerint a század „a cirkusz nevet pedig azért kapta, mert rendelkezésünkre bocsátottak - személy és teherkocsikból álló - teljes vonatszerelvényt, amivel az üzemképtelen repülőgépeket, üzemanyagot, műhelyeket, sátrakat és személyzetet szállították egyik telephelyről a másikra. És ez a szerelvény felpakolva mindennel, bizony nagyon hasonlított egy vonuló cirkuszhoz.” Közlekedési Múzeum Archívuma (a továbbiakban: KMA) Kézirattár. 303/966. Tróján Gyula visszaemlékezései. Volt ennek az elnevezésnek azonban egy régebbi, a világháború utolsó éveire visszanyúló eredeztetése is. A Háry parancsnoksága alatt harcoló 42. vadászrepülő-század (Flik 42/1) ugyanis a Monarchia egyik legeredményesebb ilyen jellegű alakulata volt, rengeteg kitűnő műrepülővel, és a nagyrészt magyar pilótákból álló század a híres német ász, Richthofen hasonló „Repülő Cirkusz”-a után kapta a nevét. A Flik 42/1 magyarjai pedig a Tanácsköztársaság idején a 8. repülőszázadban szolgáltak. Az 1919. május 28-i rendelet névjegyzéke alapján a következő pilóták voltak a századhoz beosztva: Háry László parancsnok, Gergye József parancsnok helyettes, Berényi Sándor, Blass Rudolf, Dózsa Adorján, Ezer Gyula, Fejes István, Hefty Frigyes, Horváth Ágoston, Hölczl Károly, Jirasek Henrik, Kasza Sándor, Reisz Géza, Kirják István, Kis-Zentai László, Klein Béla, Maier Béla, Mustos Géza, Riesz Jenő, Risztics János, Storer Viktor, Szolári István, Takács Nándor, Tróján Gyula, Udvardy Nándor, Újvári László, Weldin Ferenc. HL MTK iratai. 10756/eln. 37. o. 27. d. 18 A századok megnevezésénél szándékosan nem került használatra a „vörös repülőszázad” elnevezés. Bár a fenti két rendeletben előfordul a kifejezés, a későbbi hadműveletek során keletkezett iratok szinte kivétel nélkül mellőzik ezt a jelzőt. A repülőcsapatok szervezetrendszerének változásaihoz lásd Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 2009. 3. sz. 603-632. o. 340 .