Hadtörténelmi Közlemények, 124. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2011)

2011 / 1. szám - SZEMLE - Kemény Krisztián: Kedves Gyula - Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel

rábbi munkáját (Budapest-Beregszász, 2002.), az V. Honvédtisztek és a Nagy idők tanúi című fejezetekben szinte szóról szóra ennek a feje­zetnek a tartalmát találjuk. A következő tanul­mány Munkács várának szerepe a szabadság­­harcban címmel íródott és felhasznál néhány beregszászi levéltári forrást is, igaz csak azok közül, amelyek a Magyar Országos Levéltár­ban is kutathatók mikrofilm-másolatban. E ta­nulmány egyébként majdnem szó szerinti köz­lése a már említett, több változatban megjelent Vázlatok a munkácsi vár szerepéhez 1848-49- ben című tanulmánynak! Tartalmát tekintve végigvezet a vár 1848-49-es történetén, a ma­gyar nemzetőrség 1848. októberi bevonulásá­tól egészen az orosz csapatok előtti, 1849. au­gusztus végi kapitulációig. A következő fejezet (A szabadságharc em­lékhelyei) gyakorlatilag a már említett 2002-es kötet első négy fejezetének újraközlése. Erről azonban a szerző a fejezet elején említést is tesz, és korábbi könyvéhez képest igyekszik is többet adni, a megyénként, azon belül helysé­genként ismertetett sírhelyek, szobrok, emlék­táblák számának bővítésével, és főként az em­lékhelyekre vonatkozó képanyaggal. Bagu új kötetének negyedik fejezete (Tanulmányok a szabadságharc témaköréből) - itt már lábjegy­zetekben megjelölt módon — saját korábbi (A szabadságharc nemzetőrei), illetve mások munkái alapján tesz közzé életrajzokat egykori helybeli fiatal honvédekről és lelkészekről. Az Eseménynaptár című fejezet kronológiát ad 1848—4­9 helyi történetéhez, valamint a sza­badságharc óta eltelt évek azzal összefüggő, emlékező, hagyományápoló eseményeihez. Ezután következik a záró fejezet Mellékletek címmel. A gyanútlan olvasó azt hihetné, hogy az eddig jórészt újraközlésekből álló kötetben most jönnek az értékes új források, de hamar kiderül, hogy az összesen tizenhárom itt közölt szövegből nyolc a helyi sajtóban korábban megjelent emléktábla­, vagy szoboravató be­széd a szabadságharc utóéletéből. A maradék öt közül pedig a beregszászi nemzetőrség jegyzőkönyvei megtalálhatóak Csatáry György 1993-as munkájában (Levéltári halászatok, 117-123. o.), és Bagó Balázs is közölte koráb­ban (A szabadságharc nemzetőrei, 161-166. o.), ahogy Pazar József visszaemlékezését már kétszer is (A szabadságharc nemzetőrei, 91— 93. o. és 1848—49-es emlékhelyek Kárpátalján, 26-29. o.). Van még egy Kossuth Ferenc levél, amely a részvétnyilvánítást köszöni meg Be­regszász város polgárainak Kossuth Lajos ha­lálakor, ennek korábbi közlését nem találtuk. A maradék két levelet pedig szintén Csatáry György adta ki 1999-ben. Mind Egry János Ugocsa megyei alispán és kormánybiztos leve­le a megyei bizottmánynak, 1849 márciusából, mind Bertók János tűzmester levele szüleihez, amelyben beszámol Perczel Mór csapatainak muraközi tevékenységéről 1848 októberéből, megtalálható a Szabadságharc a végeken című kiadványban (75-78. és 124-126. o.). Bagó Balázs új kötetét végigolvasva sajnos azt állapíthatjuk meg, hogy kevés újdonságot hoz a szabadságharc északkelet-magyarországi vonatkozásai iránt történészként érdeklődők számára, inkább azoknak ajánlható, akik most ismerkednek a mai Kárpátalja 1848-49-es tör­ténetével, emlékhelyeivel, és esetleg kirándu­lást terveznek a helyszínre. Solymosi József KEDVES GYULA - RATZKY RITA CSATATEREK PETŐFIJE Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel (Timp kiadó, Budapest, 2009. 176 o.) Az 1848-49. évi forradalom és szabadság­­harc, valamint Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója kapcsán jelent Kedves Gyula had­történész és Ratzky Rita irodalomtörténész kö­zös munkája a XIX. század közepének legna­gyobb magyar költőjéről. Ez a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által is támogatott munka azonban eltér a szokványos Petőfi-életrajzok- 272 .

Next