Hadtörténelmi Közlemények, 125. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: A fehéregyházi (segesvári) ütközet és Petőfi halála - a kutatás kérdőjelei
448 Hermann Róbert később, nem hetekkel, hónapokkal azután”,54 a beszámolóról csak annyit állíthatunk bizonyosan, hogy Vájna 1887-ben történt elhunyta előtt keletkezett.55 Vájna szerint Kurka az ő (4.) szakaszában szolgált, „tisztán beszélt magyarul, de tót dialektussal. Megjegyzendő, hogy a Vilmos huszárok közt többen voltak tótok, de mindnyájan beszéltek magyarul.” Valamivel odébb arról ír, hogy Szkurka „848-ban a császári katonaságtól, Galíciából jött át a magyarokhoz a többi Vilmos huszárokkal együtt. Azelőtt 11 évig szolgált, folytonosan a Vilmosoknál. 1839-ben már katona volt, és mindig közvitéz. írni, olvasni nem tudott.”56 1896-ban Tury Gyula megtalálta a még élő Kurkát. Az általa megadott személyi adatok azonban nem egyeznek Vajnáéival. Eszerint Kurka Mihály 1824-ben a Nyitra megyei Szakolcán született. Az 1841. évi újoncállításkor állt be a 8. (Koburg) huszárezredbe, amelynek soraiban Galíciában szolgált Avermajer kapitány (százados) századában. Főhadnagyát Sámának hívták, s 1848-ban Galíciából Boborg főhadnagy vezetésével jött haza. „Onnan Bem táborába rendelték a Württemberg-huszárokhoz [azaz a 6. huszárezredhez - H. R.] Ott vezérkari trombitás lett Bem mellett.”57 „Nos, a névalak eldönthető: a huszárt Kurka Mihálynak hívták, a Nyitra megyei Szakolcán született, de - személyi lapja szerint - nem 1824-ben, hanem 1828-ban. Katolikus vallású, nőtlen, foglalkozás nélküli önkéntesként 1846. március 10-én állt be a cs. kir. 8. (Koburg) huszárezredbe tíz évre, 20 forint foglaló ellenében. (Termete 5 láb és 3 hüvelyk volt.)”.58 Ami az egyéb adatokat illeti, a tisztek többsége beazonosítható. Avermajer kapitány nyilván Ferdinand Auerhammer lovag, főszázadossal, Lama főhadnagy Karl Lama von Büchsen und Brandhausen lovag, főszázadossal azonos, Bobory főhadnagy pedig Bobory Miklós főhadnaggyal.59 Az már bizonytalan, hogy Kurka az 1848. október végétől hazatérő Koburg-huszárszázadok melyikével tért haza, ugyanis tudomásunk szerint Bobory főhadnagy nem volt a hazatérők között.60 Miután Kurka az erdélyi hadszíntérre került, ott pedig a Sulyok Ede őrnagy vezette, az 2. őrnagyi osztály 1. századából, valamint egy összeválogatott századból álló osztály került, feltételezhető lenne, hogy Kurka Sulyokkal, október 30-án szökött meg. A Sulyokkal hazatérők között azonban nem találjuk a nevét, a többi Koburg-huszár csoportról viszont nincsenek névsoraink.61 Hogy ezután hogyan és mikor került át a 10. (Vilmos) huszárezred Erdélyben harcoló osztályához, nem tudni. 54 Szűcs 2011. 43. o. 55 Vajnára lásd: Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. III. kötet. P-Zs. Budapest, 1999. 408. o. 56 Vajna Sándor följegyzése Petőfi haláláról. Lásd: Petőfi-Muzeum, 1. (1888) 8., 12. o. 57 Túry Gyula: Egy öreg huszár Petőfi haláláról. Vasárnapi Újság, 43. (1896) (A továbbiakban: Túry 1896.) 819. o. Ismerteti Ferenczi 1910. 143. o. 58 „übergangen 1848. 10. Norbr. zur ung. Insurgenten-Parthey”. Kriegsarchiv, Grundbuchblätter. Husaren Regiment No. 8. Abg. I. 1846-1850. Heft 13. 100. o. Ezúton köszönöm dr. Lenkefi Ferenc kirendeltségvezető-helyettes barátomnak az okmány másolatát. 59 Militär-Schematismus des österreichischen Kaiserthumes. Wien, 1848. 336-337. о. 60 Thuránszky Nándor: Ezelőtt herceg Koburg, jelenleg hessen-kasseli választó-fejedelem nevét viselő 8. huszárezred 1848/9. évi története. In: Honvédek könyve. Új folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. Pest, 1867-1868. 4-12., 66-74., 129-135. hasáb. Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Budapest, 1941. (A továbbiakban: Rédvay 1941.) 64-74. o. 61 Kedves Gyula: A szabadságharc hadserege I. A lovasság. 1. kiadás: Budapest, 1992., 2. kiadás: Budapest, 1998. 55. o.; Sulyok csapatának névsorát közli: Rédvay 1941. 134. o. HK 125. (2012) 2.