Hadtudomány 9. (1999)
1999 / 2. szám - FÓRUM - Solymosi József - Vincze Árpád - Frigyesi Ferenc - Ormai Péter: Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése
méljük, hogy írásunk felkelti az olvasó érdeklődését a hazai nukleáris környezetvédelem ezen aktuális kérdése iránt. A nemzeti projekt fő céljai Mivel Magyarországon az atomerőmű működése és leszerelése során keletkező radioaktív hulladékok kezelésére és elhelyezésére eddig még nem készült hosszú távú, a kérdéskör minden fontos vonatkozását elemző stratégia, a nemzeti projektben részt vevők fontosnak tartották, hogy a projekt keretében kerüljön kidolgozásra egy olyan komplex stratégia, amely áttekinti az atomerőmű teljes élettartama alatt keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, a fűtőelemciklus lezárásához kapcsolódó hulladékok (kiégett fűtőelemek, ill. a reprocesszálást követően keletkező, nagy aktivitású radioaktív hulladékok), valamint az erőmű leszereléséből eredő kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelését és elhelyezési lehetőségeit. A célnak megfelelően a stratégiában foglalkozni kell a műszaki megvalósítás változataival (felszíni, felszín közeli és mélységi elhelyezés), a közgazdasági feltételrendszer kialakításával, a hatósági engedélyezéssel és szabályozással, valamint a lakossági elfogadtatás feladataival is. A projekt fő célkitűzése a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tároló telephelyének kijelölése és a tároló megépítése. E feladat megoldásához első lépésként a nemzetközi tapasztalatok alapján meg kell határozni a kis és a közepes aktivitású radioaktív hulladék lerakóhelyének kritériumrendszerét. A nemzeti projekt a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan kizárólag a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére vonatkozó kritériumrendszert megalapozó tanulmány és javaslat kidolgozásának előkészítését, az ország teljes területére kiterjedő szakirodalmi feltáró munkát, valamint egy mélységi kutató laboratórium kialakítására vonatkozó koncepció, terv elkészítését irányozta elő. A paksi atomerőmű üzemeltetése során keletkező kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai: az aktív rendszerekből eltávolított szennyezett alkatrészek, csődarabok, aeroszol szűrők, szennyezett egyéni védőfelszerelések, műanyag fóliák, elszennyezett laboratóriumi eszközök stb. A folyékony radioaktív hulladékok főbb forrásai a víztisztítók maradékai, az elhasznált dekontamináló oldatok, a laboratóriumok hulladékvizei stb. A paksi atomerőműben ez idáig keletkező radioaktív hulladékok mennyisége jóval a tervezési érték alatt, nemzetközi összehasonlításban is kedvezően alacsony szinten mozgott. Ennek ellenére a rendelkezésre álló tárolókapacitás figyelembevételével szükségessé vált olyan térfogatcsökkentő technológiai megoldások kiválasztása, melyek jelentősen csökkenthetik az átmenetileg - a végleges elhelyezést megelőzően - tárolandó radioaktív hulladékok térfogatát. A paksi atomerőmű üzemeltetéséből és leszerelésből származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok becsült mennyisége a műszaki terv alapján számolt adatokból kb. 80000 m3. Az első 52 reaktorév tényadatait, illetve a leszerelési terv első változatának becsléseit figyelembe véve, ennél jóval kisebb mennyiség prognosztizálható. Az elhelyezendő hulladékok mennyisége a következő oldalon látható táblázatban látható. A radioaktív hulladékok hazai tárolásának gondjairól, lehetőségeiről 1976-ban nyitották meg Püspökszilágyban a Radioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló létesítményt (Budapesttől északra körülbelül 30 km-re), a különböző intézményekből származó radioaktív hulladékok fogadására. 1998-ig a tároló működtetője az Állami Népegészségügyi és Tiszti HADTUDOMÁNY 1999/2 97 A rádióaktív hulladékok biztonságos elhelyezéséről