Hadtudomány 11. (2001)

2001 / 1. szám - HADTUDOMÁNY–HADÜGY - Solymosi József: A meddő urán hasznosításának katonai-műszaki áttekintése

HADTUDOMÁNY-HADÜGY diastratégiájuk. Még a legkisebb üzemzavar előfordulását is mindig nyilvánosan kezelik, nincsen titkolózás, és ez növeli a bizalmat. És ami talán nem kevésbé fontos, az oktatás. Hirosima és Nagaszaki esetére visszautalva, a lakosság széles körű, magas fokú tájékozottsága, felvilágosítása és fel­­világosultsága ebben a kérdésben. Mert szinte kénytelenek voltak - nemcsak az el­hunytak miatt, hanem az életben maradottak érdekében - a rokonok, a hozzátarto­zók, az ismerősök elsajátítani a sugárvédelmi ismereteket ahhoz, hogy reálisan tudják értékelni a veszély mértékét, ami netán az ő családjukban is az utódokra leselkedhet. A dozimetriai, sugárvédelmi felvilágosultságuk erősen hozzájárult ahhoz, hogy a japá­nok elfogadják az atomerőműveket. Azt mondhatjuk tehát, hogy pontosan azok a tényezők kelthetik a legnagyobb pánikot, amelyek a szegényes tájékoztatásból és sajnos a lakosságnak ez irányú ala­csony hozzáértéséből származhatnak? Igen, valóban, de nyilvánvaló, hogy senkit nem lehet arra kötelezni, hogy az atomfizikát teljes mélységében megismerje, ezért a tájékoztatók felelőssége, hogy a kockázat mértékét igyekezzenek reálisan feltárni és arról nyíltan számot adni. A mé­diától sem várható el az, hogy járatosak legyenek az atomfizikában. Az várható el, hogy szakemberhez forduljanak és kérdezzenek. A szakember felelőssége, hogy a kockázat ismeretében reális értékítéletet alkosson és tájékoztasson. Ilyen esetek elő­fordulásakor a kockázat mértékének megismerése minden embernek a joga. Ha megérti és el is fogadja, elhiszi, mert bizalommal van, annak ismeretében fog dönteni arról, hogy mekkora veszélyt jelenthet számára. És ennek valóban az alapját jelentheti az ismeretanyag, a tudás és a tájékoztatás realitása. Végezetül ismételten hangsúlyoznám: Egyrészt ez az anyag nem lehetett teljes, csupán rövid áttekintés. Másrészt az egyéni következtetések sem teljesek, és nyilván nem is tökéletesek. Eredményeimben a ZMNE Vegyi és környezetbiztonsági tanszék munkatársaival osztozom, az esetleges tévedésért a felelősséget egyedül viselem. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Browne, E., R. B. Firestone, and V. S. Shirley, Table of Radioactive Isotopes, New York: John Wiley and Sons, 1986. 2. A Paksi Atomerőmű Rt. honlapja (http://www.paksiatomeromu.hu/) 3. US Army Environmental Policy Institute, Health and Environmental Consequences of DU Use in the US Army: Technical Report, Atlanta, GA, 1995. 4. US Army Environmental Policy Institute, Health and Environmental Consequences of Depleted Uranium Use in the US Army: Technical Report, Atlanta, GA: Georgia Institute of Technology, June 1995, p. 26. 5. Lead Sheet #21853, Interview of 274th Tactical Fighter Wing, New York Air National Guard, Safety Officer and pilot during Gulf War, February 23., 1999. 6. Letter to the Office of the Special Assistant for Gulf War Illnesses from the Commander, Crane Division, Naval Surface Warfare Center, March 17., 1998, Enclosure 1, p. 1. 7. Solymosi József: A fiatal korú urán hasadási termékek dozimetriai vizsgálata; egyetemi doktori érteke­zés. Budapesti Műszaki Egyetem, 1974. 8. Solymosi József: Gyors módszerek atomrobbantások radioaktív termékei életkorának meghatározására; kandidátusi értekezés. Budapest, 1982. 9. Solymosi József: Nukleáris környezet-ellenőrző mérőrendszerek; akadémiai doktori értekezés. Buda­pest, 1992. 68 HADTUDOMÁNY 2001/1

Next