Hadtudomány 26. (2016)

2016 / 3-4. szám - HADITECHNIKA - Műnk Sándor: Az informatika megjelenése a Magyar Néphadseregben

MUNK SÁNDOR: Az informatika megjelenése a Magyar Néphadseregben nagy mennyiségű információfeldolgozását szolgálják".10­1 A szócikk a gépesítés három fázi­sát különbözteti meg, amelyekből a legfelső a csapatvezetés automatizálása. Ez utóbbi ,­­azoknak a módszereknek és eszközöknek a bevezetése, amelyekkel a csapatvezetésben elsősor­ban a döntés-előkészítési folyamatok (információáramlás, -feldolgozás stb.) műveleteit automati­kusan végzik. A csapatvezetés automatizálása az egyes vezetési szintek elektronikus számítógé­peire, számítógép-rendszereire épülő ember-számítógép rendszer segítségével valósul meg. "­ Összességében megállapítható, hogy az 1960-as évek közepéig a magyar hadtu­dományi szakirodalomban a vezetésgépesítés és automatizálás témakörében viszonylag kevés publikáció jelent meg, ezek jó része is átfogó technikai leírásokat, nyugati katonai alkalmazási megoldásokat tartalmazott és konkrét gyakorlati tapasz­talatok hiányában csak korlátozottan foglalkozott a magyar katonai alkalmazás lehe­tőségeivel. A vezetésgépesítéshez kapcsolódó tevékenység a Magyar Néphadseregben 1966-ig A vezetésgépesítés kérdése a Magyar Néphadseregben a vezetés korszerűsítésével, a vezetés információigényének kielégítésével, és ennek módszertani, technikai fejlesz­tésével kapcsolatos állami célkitűzések megvalósításával összhangban jelent meg. Ezek az 1960-as évek elejétől kezdődően egyre hangsúlyosabban jelentek meg a leg­fontosabb párt és állami dokumentumokban. Egy MSZMP Központi Bizottsági határozat már 1959-ben megfogalmazta, hogy a „.. .kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a legfelső szinten is... Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása... megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, az iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításáig - a vezetés minden fokán.”12 A gazdasági reform előkészítésének irányelvei a vezetés korszerűsítésének irá­nyait is meghatározták: „A népgazdaság állami irányításának is egyik fontos feltétele, hogy a tervező, irányító szervek a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulásáról, a különböző gazda­sági szabályozók hatásáról stb. rendszeres, átfogó és megbízható információkkal rendelkezze­nek.'13 14 „Ugyanakkor, amikor a termelés technikájában igyekszünk a legkorszerűbb eszközöket hasznosítani, nem lehet annak 'vezérlését', a termelésirányítást, az ügyvitelt és adatfeldolgo­zást primitív kézi módszerekkel végezni. A megoldást a korszerű ügyvitel-gépesítés, a korszerű számítástechnika alkalmazásának kiterjesztésében kell keresni. Ennek célszerű szervezeti for­mái lehetnek irányító szerveknél és nagyvállalatoknál létesítendő önálló gépi központok, továbbá a jelentős gépi kapacitást összpontosító bérmunka-vállalatok szervezése."­ 10 Nagy István György (szerk.): Haditechnikai Kislexikon. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1976,98. o. 11 .o. 97. o. 12 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata az SZKP XXI. kongresszusáról és belső­ helyzetünk időszerű kérdéseiről (1959. március 6.) (Vass-Ságvári 1964) 324. o. 13 Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a gazdasági mechanizmus reformjára (1966. május 25-27.) (Vass, 1968) 427-428. o. 14 i. m. 430. o. HADTUDOMÁNY 2016/3-4.

Next