Hadtudomány 26. (2016)
2016 / 3-4. szám - HADITECHNIKA - Műnk Sándor: Az informatika megjelenése a Magyar Néphadseregben
MUNK SÁNDOR: Az informatika megjelenése a Magyar Néphadseregben nagy mennyiségű információfeldolgozását szolgálják".101 A szócikk a gépesítés három fázisát különbözteti meg, amelyekből a legfelső a csapatvezetés automatizálása. Ez utóbbi ,azoknak a módszereknek és eszközöknek a bevezetése, amelyekkel a csapatvezetésben elsősorban a döntés-előkészítési folyamatok (információáramlás, -feldolgozás stb.) műveleteit automatikusan végzik. A csapatvezetés automatizálása az egyes vezetési szintek elektronikus számítógépeire, számítógép-rendszereire épülő ember-számítógép rendszer segítségével valósul meg. " Összességében megállapítható, hogy az 1960-as évek közepéig a magyar hadtudományi szakirodalomban a vezetésgépesítés és automatizálás témakörében viszonylag kevés publikáció jelent meg, ezek jó része is átfogó technikai leírásokat, nyugati katonai alkalmazási megoldásokat tartalmazott és konkrét gyakorlati tapasztalatok hiányában csak korlátozottan foglalkozott a magyar katonai alkalmazás lehetőségeivel. A vezetésgépesítéshez kapcsolódó tevékenység a Magyar Néphadseregben 1966-ig A vezetésgépesítés kérdése a Magyar Néphadseregben a vezetés korszerűsítésével, a vezetés információigényének kielégítésével, és ennek módszertani, technikai fejlesztésével kapcsolatos állami célkitűzések megvalósításával összhangban jelent meg. Ezek az 1960-as évek elejétől kezdődően egyre hangsúlyosabban jelentek meg a legfontosabb párt és állami dokumentumokban. Egy MSZMP Központi Bizottsági határozat már 1959-ben megfogalmazta, hogy a „.. .kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a legfelső szinten is... Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása... megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, az iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításáig - a vezetés minden fokán.”12 A gazdasági reform előkészítésének irányelvei a vezetés korszerűsítésének irányait is meghatározták: „A népgazdaság állami irányításának is egyik fontos feltétele, hogy a tervező, irányító szervek a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulásáról, a különböző gazdasági szabályozók hatásáról stb. rendszeres, átfogó és megbízható információkkal rendelkezzenek.'13 14 „Ugyanakkor, amikor a termelés technikájában igyekszünk a legkorszerűbb eszközöket hasznosítani, nem lehet annak 'vezérlését', a termelésirányítást, az ügyvitelt és adatfeldolgozást primitív kézi módszerekkel végezni. A megoldást a korszerű ügyvitel-gépesítés, a korszerű számítástechnika alkalmazásának kiterjesztésében kell keresni. Ennek célszerű szervezeti formái lehetnek irányító szerveknél és nagyvállalatoknál létesítendő önálló gépi központok, továbbá a jelentős gépi kapacitást összpontosító bérmunka-vállalatok szervezése." 10 Nagy István György (szerk.): Haditechnikai Kislexikon. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1976,98. o. 11 .o. 97. o. 12 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata az SZKP XXI. kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről (1959. március 6.) (Vass-Ságvári 1964) 324. o. 13 Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a gazdasági mechanizmus reformjára (1966. május 25-27.) (Vass, 1968) 427-428. o. 14 i. m. 430. o. HADTUDOMÁNY 2016/3-4.