Haemus, 2023 (32. évfolyam, 1-2. szám)

2023 / 2. szám

tágabb közösség érdekeit sértette meg. A nagy bolgár néprajztudós, a Szófiai Néprajzi Múzeum alapítója, Dimitar Marinov kutatásaiban különös figyelmet fordít erre a nép­szokásra. Élő régmúlt című háromkötetes sorozata harmadik, 1894-ben megjelent köny­vében egész fejezetet szentel neki Nazemija (Prokletija) címmel. A néphit szerint az átok a bűnöst harmad-, nagyon súlyos vétség esetén kilencedíziglen sújtja. A bolgárok erős igazságérzettel bírtak, és csak végső esetben folyamodtak e rendkívül súlyos büntetés­hez, annál is inkább, mert a hiedelem szerint ahol anatémát mondtak ki, ott gyakran hullik jégeső. Valószínűleg ez utóbbi az oka, hogy a rituálét gyakran két falu határa kö­zött végezték. A helyet egymásra rakott kövekkel jelölték meg, melyek nagy halmot al­kottak, amilyet a Haszaron is láthatunk. E rituálé a világ más tájain sem ismeretlen, s még a Biblia is leírja. Az 1224-ben az Epiruszi Despotátus és a Bolgár Cárság között kö­tött, később a Theodórosz Komnénosz öccse, Manuél és II. Iván Aszén első feleségétől, a magyar Anna Máriától született lánya, Mária dinasztikus házasságával is megerősített szövetségi szerződés megszegése komoly elégedetlenséget váltott ki a bolgárok körében, minek következtében a bolgár cár az összecsapás előtt lándzsájára tűzte az Epirusz és Bulgária szerződését tartalmazó pergament. Az esküszegés, melyet ráadásul rokon di­nasztiák között követtek el, ősi bolgár szokás szerint komoly ok az anatéma kimondá­sára. S ha még hozzávesszük, hogy Theodórosz ereiben Sámuel cár vére csörgedezett - anyja, Katalin Szamuil bátyja, Áron unokája, Iván Vladiszlav bolgár cár (1015-1018) lánya, I. Iszaakiosz Komnénosz felesége­­, s ezáltal a Dulo nemzetségé is, melytől ma­guk az Aszenek is származtatták magukat, érthető, hogy az epiruszi uralkodó lépése felháborodást váltott ki Tarnovgrádban.6 9 Az effajta történelmi emlékezet megléte e földek őslakossága helyben lakásának az emlékezetes csata óta tartó megszakítatlanságáról tanúskodik. Maga a tény, hogy tö­rökök és bolgárok együtt ünnepelték március 9-ét/22-ét Üszüzletben, szintén biztos jele a megőrzött nemzetségi emlékezetnek. Ismeretes, hogy közvetlenül Trákia meghódítása után a keresztény lakosság jelentős része nem vette fel az iszlámot, s a hegyekbe húzó­dott. Csak a 17. században kezdődik meg a bolgár lakosság „leereszkedésének” folyama­ta a hegyekből Trákia felé, mely a magasabb helyek komoly lehűlésével járó klimatikus változásokkal (ún. „kis jégkorszak”), valamint a Rodope vidékének erőteljes iszlami­­zációjával is magyarázható. A Jabalkovóval szomszédos Gorszki Izvor faluban van egy legenda, miszerint a falut a Doszpat környékéről áttelepült bolgárok alapították, akik a szülőföldjükön II. Szelim szultán (1566-1574) idejében végbemenő muzulmánosítás elől menekültek el, és jobbágynak álltak a török bégek birtokain.6 7 Lehetséges, hogy a vidék más helyeire is érkezett új keresztény elem a hegyekből a 17. század folyamán, új fertályokat képezve a falvakban. A tömeges balkáni iszlamizációról való első ismert be­számolót Szpiridon Jeromonah Isztorija vo kratce o bolgarszkom narode szlovenszkom 6 - димова, ел. Битката при Клокотни [UNK]а крие тайната на анатемата над Теодор Комнин - http://elitsa-dimova-rozeta.com/post/bitkata-pri-klokot­ica-krie-tajnata-za-anatemata-nad-teodor-komnin 7 - egyes sztalevói családok Doszpat környékére vezetik vissza származásukat. Жеков, Д. История на­село Сталево, 15. o. A Rodope erőszakos iszlamizációjával kapcsolatban III. Szelim szultán (1789 - 1807) idejéből is vannak adataink. A sztalevóiak népviseletét tipikus rodopei öltözékek alkotják. Ezek láthatók az asszonykórus fellépésein a művelődési házban, valamint az Ilija Pehlivanov: Пе [UNK]ливанов Ил. Репорта [UNK] c б [UNK]де [UNK]е време в миналото. Анатема - Три [UNK]ди. В­к „Антени" брой, 7 май 1990 г. cikkében található fényképen is. BUDAI TAMÁS: KLOKOTNICA ELDOBOTT KO HÄMUS 2/2023

Next