Haemus, 2023 (32. évfolyam, 1-2. szám)
2023 / 2. szám
tágabb közösség érdekeit sértette meg. A nagy bolgár néprajztudós, a Szófiai Néprajzi Múzeum alapítója, Dimitar Marinov kutatásaiban különös figyelmet fordít erre a népszokásra. Élő régmúlt című háromkötetes sorozata harmadik, 1894-ben megjelent könyvében egész fejezetet szentel neki Nazemija (Prokletija) címmel. A néphit szerint az átok a bűnöst harmad-, nagyon súlyos vétség esetén kilencedíziglen sújtja. A bolgárok erős igazságérzettel bírtak, és csak végső esetben folyamodtak e rendkívül súlyos büntetéshez, annál is inkább, mert a hiedelem szerint ahol anatémát mondtak ki, ott gyakran hullik jégeső. Valószínűleg ez utóbbi az oka, hogy a rituálét gyakran két falu határa között végezték. A helyet egymásra rakott kövekkel jelölték meg, melyek nagy halmot alkottak, amilyet a Haszaron is láthatunk. E rituálé a világ más tájain sem ismeretlen, s még a Biblia is leírja. Az 1224-ben az Epiruszi Despotátus és a Bolgár Cárság között kötött, később a Theodórosz Komnénosz öccse, Manuél és II. Iván Aszén első feleségétől, a magyar Anna Máriától született lánya, Mária dinasztikus házasságával is megerősített szövetségi szerződés megszegése komoly elégedetlenséget váltott ki a bolgárok körében, minek következtében a bolgár cár az összecsapás előtt lándzsájára tűzte az Epirusz és Bulgária szerződését tartalmazó pergament. Az esküszegés, melyet ráadásul rokon dinasztiák között követtek el, ősi bolgár szokás szerint komoly ok az anatéma kimondására. S ha még hozzávesszük, hogy Theodórosz ereiben Sámuel cár vére csörgedezett - anyja, Katalin Szamuil bátyja, Áron unokája, Iván Vladiszlav bolgár cár (1015-1018) lánya, I. Iszaakiosz Komnénosz felesége, s ezáltal a Dulo nemzetségé is, melytől maguk az Aszenek is származtatták magukat, érthető, hogy az epiruszi uralkodó lépése felháborodást váltott ki Tarnovgrádban.6 9 Az effajta történelmi emlékezet megléte e földek őslakossága helyben lakásának az emlékezetes csata óta tartó megszakítatlanságáról tanúskodik. Maga a tény, hogy törökök és bolgárok együtt ünnepelték március 9-ét/22-ét Üszüzletben, szintén biztos jele a megőrzött nemzetségi emlékezetnek. Ismeretes, hogy közvetlenül Trákia meghódítása után a keresztény lakosság jelentős része nem vette fel az iszlámot, s a hegyekbe húzódott. Csak a 17. században kezdődik meg a bolgár lakosság „leereszkedésének” folyamata a hegyekből Trákia felé, mely a magasabb helyek komoly lehűlésével járó klimatikus változásokkal (ún. „kis jégkorszak”), valamint a Rodope vidékének erőteljes iszlamizációjával is magyarázható. A Jabalkovóval szomszédos Gorszki Izvor faluban van egy legenda, miszerint a falut a Doszpat környékéről áttelepült bolgárok alapították, akik a szülőföldjükön II. Szelim szultán (1566-1574) idejében végbemenő muzulmánosítás elől menekültek el, és jobbágynak álltak a török bégek birtokain.6 7 Lehetséges, hogy a vidék más helyeire is érkezett új keresztény elem a hegyekből a 17. század folyamán, új fertályokat képezve a falvakban. A tömeges balkáni iszlamizációról való első ismert beszámolót Szpiridon Jeromonah Isztorija vo kratce o bolgarszkom narode szlovenszkom 6 - димова, ел. Битката при Клокотни [UNK]а крие тайната на анатемата над Теодор Комнин - http://elitsa-dimova-rozeta.com/post/bitkata-pri-klokotica-krie-tajnata-za-anatemata-nad-teodor-komnin 7 - egyes sztalevói családok Doszpat környékére vezetik vissza származásukat. Жеков, Д. История насело Сталево, 15. o. A Rodope erőszakos iszlamizációjával kapcsolatban III. Szelim szultán (1789 - 1807) idejéből is vannak adataink. A sztalevóiak népviseletét tipikus rodopei öltözékek alkotják. Ezek láthatók az asszonykórus fellépésein a művelődési házban, valamint az Ilija Pehlivanov: Пе [UNK]ливанов Ил. Репорта [UNK] c б [UNK]де [UNK]е време в миналото. Анатема - Три [UNK]ди. Вк „Антени" брой, 7 май 1990 г. cikkében található fényképen is. BUDAI TAMÁS: KLOKOTNICA ELDOBOTT KO HÄMUS 2/2023