Néplap, 1945. január (2. évfolyam, 1-23. szám)
1945-01-04 / 1. szám
4 — fejezte be beszédét Nagy Imre földművelésügyi miniszter. A gyűlés következő szónoka Dr. Valentiny Ágoston tgzsigügyminiszer „Azért jöttünk ide, hogy Debrecen népe közvetlenül ajkunkról is hallja azokat az ígéreteket, melyeket a nemzetgyűlésen elhangzott kormánynyilatkozat magáka foglal. Egyben fogadalmai leszünk itt arról, hogy minden igyekezetünkkel, tehetségünkkel és képességünkkel egyedül azt a célt akarjuk szolgálni, hogy Magyarországot a demokráciaben újjáépítsük.“ Az elmúlt év eseményeinek ismertetésével kapcsolatban kijelenti a miniszter, hogy ..nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a mélyponton túl vagyunk és már előttünk van az új út, a feltámadás útja. Lesz magyar feltámadás! Ma már bátran elmondhatjuk, nincs ok a kétségbeesésre, súlyos vállalkozás ugyan a romokból felépíteni az új Magyarországot, azonban alapjaink annyira megnyugtatóak, hogy egy pillanatig sem lehet kétségünk, hogy lesz magyar feltámadás. Méltó helyet akarunk elfoglalni ebben az Európában és azok a kezdeti tünetek, amelyekkel elindultunk, a legmesszebbmenő reményt támasztják.“ A népgyűlés utolsó szónoka Vissry István pénzügyminiszter volt. „Két irányban való számvetésről kell itt ma beszélni ; az egyik a politikai számvetés. Meg kell állapítanunk azt, hogy Magyarországra azok az évek, amelyekben ú. n. sorsközösségben volt Németországgal, mintdig a pusztulásnak, szenvedésnek, verejtéknek az ideje volt. Akkor lett Magyarország európai tényezővé, amikor harctéren állott szembe Németországgal, akkor volt Magyarország hatalmas, mikor Mátyás hadait nyögte Bécsnek büszke vára.“ Történelmi áttekintése után azt a következtetést vonta le a pénzügyminiszter, hogy örökre szakítani kell Németországgal, ennek első feltétele, hogy „a közhatalom birtokából, a közhatalom kezelői közül ki kell verni azokat, akik nem magyarok“. Hiba korüt nekünk a nézzet „barátság!" A másik számvetés gazdasági zámvetés , az úgynevezett sorsközösség nagyon sok pénzébe beült Magyarországnak. Ezt a barátságot csak az itten tartott német bérencek állítják, a másik oldalról legellenségesebb magatartás, kifosztásunk állapítható meg. Az a tíz esztendő, mely Gömbös Gyula kormányralépésétől eltelt — folytatta a miniszter —, csaknem 3 milliárd pengőjébe került a gazdasági életnek, nem beszélve arról a milliárdot jóval meghaladó összegről, melyért az akkori magyar kormánynak pénzügyminisztere, törvényozási felhatalmazás nélkül vállalt kötelezettséget, hogy a magyar gazdasági élet eredményeiből kifizesse.“ A háború gazdasági következményeit ismertetve, annak orvoslásánál a következőket mondotta : Kettőt kell kijelentenem, ami szükséges és ha ez a kellő megvan, akkor minden remény megvan arra, hogy keresztül fogjuk vészelni a nehéz esztendőket Az egyik az erkölcs és tisztesség uralma a közéletben, a másik a munka. Többet kell dolgoznunk, mint amennyit eddig dolgoztunk. Az elmúlt három hónap alatt nem dolgoztunk, a következő három hónap alatt ezt is el kell végeznünk, mert csak minden erőnk és képességünk latbavetésével tudjuk felépíteni Magyarországot“ — fejezte be szavait a pénzügyminiszter. A miniszteri beszédek elhangzása után a népgyűlés az elnöki javaslatára egyhangúlag a következő javaslatot fogadta el : „Debrecen népe csatlakozik a Nemzeti Bizottságnak határozatához, amelyben örömmel és reménységgel üdvözli az új nemzeti kormányt és teljes erejével támogatni kívánja program vntart megvalósításában, amelyet a kormánynyilatkozat tartalmazott és amelynek első határköve a náci Németországnak szóló hadüzenet volt.“ A Szózat hangjai mellett ért véget a vasárnapi debreceni népgyűlés. II /1. Télikabátot közöti szettere ,N É P L A P“ kiadóhivatalaban keretek Magas árat I FIZETEKI szíve* *eVért,vágion- wté*t, -eenovekér , I 1 és ócssa férfI- és rői ruh kér Silivasra házhoz megye B 59 üzlethelyiség hentao 1945 január 3. szerda Belpolitikai hírek _ # Dr. Zsedényi Béla az ideiglenes nemzetgyű és elnöke Miskolcról Debrecenbe visszaérkezett. Értesülésünk szerint Vásáry István pénzügyminiszter a napokban a rendőr, legénység fizetésének fedezésére nagyobb összeget bocsát ki a debreceni rendőrkapitányság rendelkezésére. Valentiny Ágoston igazságügyminiszter december 30-án a királyi táblán szíkkörű értekezletet tartott, ahol a bírákkal az igazágügyi szonomi út beszéle meg. - j Milyen legyen az új hadsereg ? A Magyar Kommunista Párt Álláspontja az, új hadsereg a sírdócáson A „Néplap“ december 31-i számában ezen a címen B E. aláírásával cikk jelent meg. A cikkbe nyilvánvalóan kiviláglik a szerző jószándéka, amennyiben amellett szólal fel, hogy az új magyar hadsereg demokratikus hadsereg legyen. De a cikk több kitétele nem fedi a Magyar Kommunista Párt álláspontját. Nem eléggé átgondolt volt például a cikkíró következő kijelentése : „Előbb emberi, testvéri bánásmódot, komoly nevelést és aztán az önfegyelmen keresztül a fegyelmet.“ Ezt olyan értelemben lehet félreérteni, hogy az új, demokratikus hadseregben a katonai fegyelmet csak bizonyos idő elteltével szabad bevezetni, amikor a demokratikus nevelő munka már eredményes volt. A nevelő munka és a fegyelem, valamint a fegyelem és az önfegyelem ilyen elválasztásával mi, kommunisták nem értünk egyet és nem érthet egyet vele senki akinek sürgős az új, harcképes, nemzeti haderő felállítása. A cikkíró bizonyos kijelentéseivel, melyekből arra lehet következtetni, hogy a tiszti rangot az új, nemzeti haderőben nem akarja képesítéshez kötni, szintén nem lehet egyetérteni. Igaz, hogy a vörös hadseregben ,a csúcsgyerek tábornokig emelkedhetik, de előbb le kell tennie a tiszti vizsgát és a megfelelő katonai iskolákkal. A legénység, a tisztesek és a tisztikar közti kasztszerű válaszfalak megszüntetését az új hadseregben nem szabad úgy érteni, hogy a tiszti ranghoz ezentúl nem kell katonai szakértelem. De B. E. cikkének leginkább kifogásolható kitétele a következő : „Szükséges, hogy a vezérkari, a tisztikart mindig a szükségnek megfelelően, a nép és a katonaság véleményének meghallgatása alapján bármikor le lehessen váltani vagy át lehessen alakítani“. Ebből arra lehetne következtetni, hogy B. E. a vezérkar összetételét népszavazással akarja eldöntni, a tisztikart pedig választás útján kijelölni. Az ilyen nézetek hamisak és károsak. A hadsereg demokratikus szellemének nem a tisztek választása a biztosítéka, a hadsereg demokratikus szellemével teljes mértékben összefér a tisztek kinevezése az arra illetékes alkotmányos tényezők által. A hadsereg demokratikus szellemét biztosítani kell, de nem azokkal az eszközökkel, melyeket B. E. ajánl és melyek a hadsereg ütőképességének rovására mennének. A hadsereg demokratikus szedernél kettő nevelőmunkával és ennek intézményes megszervezésével kell biztosítani. Mi, kommunisták, kijelentettük az ideggenes nemzetgyűlésen hogy egy demokratikus hadseregben a katonai fegyelem szilárdságának és a tiszti tekintélynek leszünk a támaszai. A szavunkat álljuk ! Révai József Polgár községben megalakult a Nemzeti Bizottság (Helyi tudósítónktól.) December 26-án ünnepélyes keretek között megalakult a Nemzeti Bizottság. A bizottság alakuló üyölésén Vigh János előadó történelmi visszapillantást tett, ismertette az országot romboló német és magyar fasiszták tevékenységét. Kiss Lajos felszólalásában ostromolta a rombolókat, kik hazánkat ily mélyre süllyesztenék. Taskó István beszédében megjelölte a követendő utat a Nemzeti Bizottság és a dolgozó munkásság részére, összefogásra szólította fel a község minden tagját társadalmi különbség nélkül az elpusztult község és a demokratikus független Magyarország felépítésére. A megjelentek ezután elénekelték a Szózatot T. I. Specalalist a debreceni varuasskt szakszmezsie A debreceni vasutasok január 1-én, hétfőn de 2 órakor, többszáz vasuta részvételével, alakuló nagygyűlést tartottak. Most a felszólalásokból is kiirt, különösen nagy jelentőségű a vasutasoknak, szakszervezetbe van tömörülése, minthogy már közel negyven éve annak, hogy a vasutasok utoljára próbálkoztak belekapcsolódni a politikai életre. Az 1905 évi sztrájk óta az államhatáloza mindenkor gondosan ügyelt arra hogy vasutasság ne tömörülhessen politikai és szellemi egységbe, s bár a sztrájk alkalmával a kérelmek egy részéter esítették. az ár többek között az volt, hogy a vasúas munkásságnak a politikai életre szinte légmentesen elzártan kellett élnie Az új szakszervezet megalakulása egyértelmű a vasuas munkásom önliánira ébredésével. A szakszervezet egreslei» nagy egységbe tömöríti a vasutasokat és módot nyújt arra, hogy azok anyagi és szellemi érdekeit saját maguk védelmezzék és képviseljék. A vasutas szakszervezet nem csalakozik egyik politiiai párthoz sem és mint szabad szakszervezet óhajt működni. Mint fontos megoldandó kérdést említették fel a gyűlésen a vasutasok körében gyakori uzsora és fekete üzleteket is A szakszervezet elsőrendű feladatnak tekinti, hogy ezeket, mint öntudatot munkásodhoz nem illő megnyilvánulásikal, halatláktalanul megszüntesse. A hozzászólások után négytagú ideigens szervező bV.'iságot választodak. 1 pjai : elök : Bares Lajos . j'elnök: Gyöngyösi Sándor, titkár : Verő MátyásJ jigy*ő: 1 .is* Mikló*.