Néplap, 1945. január (2. évfolyam, 1-23. szám)

1945-01-04 / 1. szám

4 — fejezte be beszédét Nagy Imre földművelésügyi miniszter. A gyűlés következő szónoka Dr. Valentiny Ágoston tg­zsigügyminisz­er „Azért jöttünk ide, hogy Deb­recen népe közvetlenül ajkunkról is hallja azokat az ígéreteket, me­lyeket a nemzetgyűlésen elhang­zott kormánynyilatkozat magáka foglal. Egyben fogadalmai le­szünk itt arról, hogy minden igyekezetünkkel, tehetségünkkel és képességünkkel egyedül azt a célt akarjuk szolgálni, hogy Ma­gyarországot a demokrácia­ben újjáépítsük.“ Az elmúlt év eseményeinek is­mertetésével kapcsolatban ki­jelenti a miniszter, hogy ..nyu­godtan megállapíthatjuk, hogy a mélyponton túl vagyunk és már előttünk van az új út, a feltámadás útja. Lesz magyar feltámadá­s! Ma már bátran elmondhatjuk, nincs ok a kétségbeesésre, súlyos vállalkozás ugyan a romokból fel­építeni az új Magyarországot, azonban alapjaink annyira meg­nyugtatóak, hogy egy pillanatig sem lehet kétségünk, hogy lesz magyar feltámadás. Méltó helyet akarunk elfoglalni ebben az Euró­pában és azok a kezdeti tünetek, amelyekkel elindultunk, a leg­­­­messzebbmenő reményt támaszt­ják.“ A népgyűlés utolsó szónoka Vissry István pénzügy­miniszter volt. „Két irányban való szám­vetésről kell itt ma beszélni ; az egyik a politikai számvetés. Meg kell állapítanunk azt, hogy Ma­gyarországra azok az évek, ame­lyekben ú. n. sorsközösségben volt Német­országgal, mintdig a pusztu­lásnak, szenvedésnek, verej­téknek az ideje volt. Akkor lett Magyarország európai tényezővé, amikor harctéren ál­lott szembe Németországgal, ak­kor volt Magyarország hatalmas, mikor Mátyás hadait nyögte Bécsnek büszke vára.“ Történel­mi áttekintése után azt a követ­keztetést vonta le a pénzügy­­miniszter, hogy örökre szakítani kell Németországgal, ennek első feltétele, hogy „a közhatalom birtokából, a közhatalom kezelői közül ki kell verni azokat, akik nem magyarok“. Hiba korüt nekünk a nézze­t „barátság!" A másik számvetés gazdasági zámvetés , az úgynevezett sors­­közösség nagyon sok pénzébe be­ült Magyarországnak. Ezt a ba­rátságot csak az itten tartott né­met bérencek állítják, a másik ol­dalról legellenségesebb magatar­tás, kifosztásunk állapítható meg. Az a tíz esztendő, mely Göm­bös Gyula korm­án­yralépésé­­től eltelt — folytatta a mi­niszter —, csaknem 3 mil­liárd pengőjébe került a gaz­dasági életnek, nem beszélve arról a milliárdot jóval meg­haladó összegről, melyért az akkori magyar kormánynak p­énzü­gyminisztere, törvény­­ozási felhatalmazás nélkül vállalt kötelezettséget, hogy a magyar gazdasági élet ered­ményeiből kifizesse.“ A háború gazdasági következmé­nyeit ismertetve, annak orvoslá­sánál a következőket mondotta : Kettőt kell kijelentenem, ami szükséges és ha ez a kellő meg­van, akkor minden remény meg­van arra, hogy keresztül fogjuk vészelni a nehéz esztendőket Az egyik az erkölcs és tisztesség ural­m­a a közéletben, a másik a mun­ka. Többet kell dolgoznunk, mint amennyit eddig dolgoztunk. Az elmúlt három hónap alatt nem dolgoztunk, a következő h­á­rom hónap alatt ezt is el kell vé­geznünk, mert csak minden erőnk és képességünk latbavetésével tudjuk felépíteni Magyarországot“ — fejezte be szavait a pénzügy­miniszter. A miniszteri beszédek elhang­zása után a népgyűlés az elnöki javaslatára egyhangúlag a követ­kező javaslatot fogadta el : „Debrecen népe csatlakozik a Nemzeti Bizottságnak határozatá­hoz, amelyben örömmel és re­ménységgel üdvözli az új nemzeti kormányt és teljes erejével támo­gatni kívánja program vnta­rt meg­­valósításában, amelyet a kor­­mánynyilatkozat tartalmazott és amelynek első határköve a náci Németországnak szóló hadüzenet volt.“ A Szózat hangjai mellett ért véget a vasárnapi debreceni nép­­gyűlés. II /1. Télikabátot közöti szette­re ,N É P L A P“ kiadóhivatalaban keretek Magas árat I FI­Z­E­T­E­K­I szíve* *eVért,vágion- wt­é*t, -eenovekér , I 1 és ócssa férfI- és rői ruh kér S­il­i­v­a­s­ra házhoz megye B 59 üzlethelyiség h­e­n­t­a­o 1945 január 3. szerda Belpolitikai hírek _ # Dr. Zsedényi Béla az ideiglenes nem­­zetgyű és elnöke Miskolcról Debrecenbe visszaérkezett. É­rte­sülésünk szerint Vásáry István­­ pénzügyminiszter a napokban a rendőr,­­ legénység fizetésének fedezésére nagyobb összeget bocsát ki­ a debreceni rendőr­kapitányság rendelkezésére. Valentiny Ágoston igazságügyminiszter­­ december 30-án a királyi táblán szí­k­­körű értekezletet tartott, ahol a bírák­­kal az igaz­ágügyi szonomi út beszéle meg. - j Milyen legyen az új hadsereg ? A Magyar Kommunista P­á­rt Álláspontja az, új hadsereg a sírdócás­on A „Néplap“ december 31-i szá­mában ezen a címen B E. aláírá­sával cikk jelent meg. A cikkbe nyilvánvalóan kiviláglik a szerző jószándéka, amennyiben amellett szólal fel, hogy az új magyar had­sereg demokratikus hadsereg le­gyen. De a cikk több kitétele nem fedi a Magyar Kommunista Párt álláspontját. Nem eléggé átgondolt volt pél­dául a cikkíró következő kijelen­tése : „Előbb emberi, testvéri bá­násmódot, komoly nevelést és aztán az önfegyelmen keresztül a fegyelmet.“ Ezt olyan értelem­ben lehet félreérteni, hogy az új, demokratikus hadseregben a ka­tonai fegyelmet csak bizonyos idő elteltével szabad bevezetni, amikor a demokratikus nevelő munka már eredményes volt. A nevelő munka és a fegyelem, va­lamint a fegyelem és az önfegye­lem ilyen elválasztásával mi, kommunisták nem értünk egyet és nem érthet egyet vele senki akinek sürgős az új, harcképes, nemzeti haderő felállítása. A cikkíró bizonyos kijelenté­­seivel, melyekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a tiszti rangot az új, nemzeti haderőben nem akarja képesítéshez kötni, szin­tén nem lehet egyetérteni. Igaz, ho­gy a vörös hadseregben ,­a csúcsgyerek tábornokig emel­­kedhetik­, de előbb le kell tennie a tiszti vizsgát és a megfelelő ka­tonai iskolákkal. A legénység, a tisztesek és a tisztikar közti kasztszerű válaszfalak megszün­tetését az új hadseregben nem szabad úgy érteni, hogy a tiszti ranghoz ezentúl nem kell kato­nai szakértelem. De B. E. cikkének leginkább kifogásolható kitétele a követke­ző : „Szükséges, hogy a vezér­kari, a tisztikart mindig a szük­ségnek megfelelően, a nép és a katonaság véleményének meg­hallgatása alapján bármikor le lehessen váltani vagy át lehessen alakítani“. Ebből arra lehetne következtetni, hogy B. E. a ve­zérkar összetételét népszavazással akarja eldöntni, a tisztikart pe­dig választás útján kijelölni. Az ilyen nézetek hamisak és károsak. A hadsereg demokratikus szelle­mének nem a tisztek választása a biztosítéka, a hadsereg demokra­tikus szellemével teljes mérték­ben összefér a tisztek kinevezése az arra illetékes alkotmányos té­nyezők által. A hadsereg demokratikus szel­­lemét biztosítani kell, de nem azokkal az eszközökkel, melye­ket B. E. ajánl és melyek a had­sereg ütőképességének rovására mennének. A hadsereg demokra­tikus szedernél kettő nevelőmun­­káv­al és ennek intézményes meg­­szervezésével kell biztosítani. Mi, kommunisták, kijelentettük az idegg­enes nemzetgyűlésen hogy egy demokratikus hadseregben a katonai fegyelem szilárdságának és a tiszti tekintélynek leszünk a támaszai. A szavunkat álljuk ! Révai József Polgár községben megalakult a Nemzeti Bizottság (Helyi tudósítónktól.) December 26-án ünnepélyes ke­retek között megalakult a Nemzeti Bizottság. A bizottság alakuló üyölésén Vigh Já­nos előadó történelmi visszapillantást tett, ismertette az országot romboló né­met és magyar fasiszták tevékenységét. Kiss Lajos felszólalásában ostromolta a rombolókat, kik hazánkat ily mélyre süllyesztenék. Taskó István beszédében megjelölte a követendő utat a Nemzeti Bizottság és a dolgozó munkásság részére, összefogásra szólította fel a község minden tagját tár­­sada­lmi különbség nélkül az elpusztult község és a demokratikus független Ma­gyarország felépítésére. A megjelentek ezután elénekelték a Szózatot T. I. Specalalis­t a debreceni varu­asskt szakszmezsie A debreceni vasutasok január 1-én, hétfőn d­e 2 órakor, többszáz vasuta részvételével, alakuló nagygyűlést tar­tottak. Most a felszólalásokból is kii­rt, kü­lönösen nagy jelentőségű a vasu­tasoknak, szakszervezetbe van tömörülése, mint­hogy már közel negyven éve an­nak, hogy a vasutasok utoljára próbálkoztak belekapcsolódni a politikai éle­tre. Az 1905 évi sztrájk óta az államh­atáloza mindenkor gondosan ügyelt arra hogy vasutasság ne tömör­ülhessen politikai és szellemi egységbe, s bár a szt­rá­jk alkal­mával a kérelmek egy részét­­er esítették. az ár többek között az volt, hogy a vasú­as munkásságnak a politikai életre szinte légmentesen elzártan kellett élnie Az új szakszervezet megalakulása egy­értelmű a va­su­as munkásom önliánira ébredésével. A szakszervezet egreslei» nagy egységbe tömöríti a vasutasokat és módot nyújt arra, hogy azok anyagi és szellemi érdekeit saját maguk vé­delmezzék és képviseljék. A vasutas szakszervezet nem csa­lakozik egyik po­­litiiai párthoz sem és mint szabad szak­szervezet óhajt működni. Mint fontos megoldandó kérdést emlí­tették fel a gyűlésen a vasutasok köré­ben gyakori uzsora és fekete üzleteket is A szakszervezet elsőrendű feladat­nak tekinti, hogy ezeket, mint öntudatot munkásodhoz nem illő megnyilvánulá­­sikal, halatláktalanul megszüntesse. A hozzászólások után négytagú ideig­­­en­s szervező bV.'iságot választodak. 1 pjai : el­ök : Bares Lajos . j'elnök: Gyöngyösi Sándor, titkár : Verő MátyásJ jigy*ő: 1 .­is* Mikló*.

Next