Néplap, 1945. június (2. évfolyam, 120-143. szám)

1945-06-02 / 120. szám

Június 2. szombat Csikós Jánost kizárta tagjai sorából a Magyar Kommunista Párt berettyóújfalui szervezete Csikós János bihar megyei rendőrfőkapitány, nemzetgyűlési képviselő ellen ko­moly vádak hangzottak el népellenes magatartása miatt. A Magyar Kommunista Párt Keletmagyarországi Kerületi Titkársága folyó hó 26-án a a helyszínen vizsgálta ki a helyzetet. A bizonyítékok alapján a berettyóújfalui pártszervezet elé terjesztette Csíkos János kizárására vonatkozó javaslatát. Csíkos a terhelő adatok súlya alatt beismerte bűneit és a Kommunista Párt taggyűlése előtt kijelentette, hogy a kizárási indítványt jogosnak tartja és nem érzi méltónak magát, hogy a párt tagjai között helyet foglaljon A párt a kizárási javaslatot egyhangúlag elfogadta. in­ti Csíkos János biharmegyei rendőrfőkapitányt azonnali hatállyal elmozdították állásából Már huzamosabb idő óta ér­keztek panaszok Csíkos János biharmegyei rendőrfőkapitány ellen. A belügyminisztérium ellenőrző­ bizottságot küldött ki a panaszok kivi­zsigálására Be­rettyóújfaluba, ahol a hely­színi nyomozás, régebbi adatok és a belügyminisztérium birto­kába jutott eredeti okmányok alapján az ellenőrző­ bizottság a következőket, állapította meg: Csikós János az 1930-as érvek­től kezdve csaknem valamennyi poli­tikai pártot — a nyilasokat is beleértve — felkereste, hogy szolgálatait felkínálja. Ezt természetesen kizárólag egyéni céljai érdekében tette, de nem érte el célját. Debre­cenben és Hajdú megyében ha­mar észrevették kétkulacsossá­­gát, egyéni érdekhajhászását és ezeken a pártokon keresztül Csíkos nem érhette el leghőbb vágyát , a képvi­se­lő­jelöl­t­sége­t. Ebben az időben Csíkos több párttal is kapcsolatban állott, a falvakat járta, népszerűsíteni akarta magát a parasztság kö­rében, hogy ilyen módon tö­megbázist teremtsen egyéni céljai érdekében. Útjai folya­mán néhányszor a rendőrható­ságokkal is összeütközésbe ke­rült és kisebb-nagyobb pénz­es szabadságvesztési bünteté­seket szenvedett tiltott gyűlé­sek tartásáért, engedély nél­küli sajtótermékek terjesztéséért, tercvonu­lások rendezéséért és szervezkedésért. A leghosszabb szabadság­­vesztést azonban — három hó­napot — közönséges sikkasztás miatt szenvedte. A belügyminisztérium kezé­be kerültek a Csíkosról szóló rendőri jegyzőkönyvek, ame­lyek 1933-tól 1940-ig Csíkost izgága természetűnek és a fenn­álló társadalmi renddel szem­benállónak tüntetik fel. 1940 után gyökeresen megváltozik a jelentés hangja. Ennek előz­ménye, hogy Csíkos saját kéz­zel írt­ levelében a rendőrség vezetője előtt szánja-bánja bű­neit és felkínálja szolgálatait. A kézrekerü­lt jegyzőkönyv szerint Csíkos önkéntes rendőri besúgó szerepét töltötte be. Erre aztán a rendőrség veze­tője közbenjárt, hogy a hon­védségnél kijavítsák Csíkos minősítési priusz­ lapját, hogy előlépt­eté­she­z ju­thasso­n. A Vörös Hadsereg bevonu­lása után Csíkos magához ka­parintotta a rendőrség vezeté­sét, de előéletéről természete­sen ne­m számolt be illetéken­dóságainak. Feltűnt azonban, hogy a biharmegyei rendőrség szervezete messze elmarad a kívántaktól és a megyében a szabálytalanságok egész sorát lehet megállapítani.­­ Csíkos minden ügyben a maga részére tartotta fenn a rendelkezési jo­got és megakadályozta, hogy mások is beletekintsenek mű­ködéséibe. Erőszakos kiskirály volt, az a típus, amelyikről a leg­utóbbi időben annyi szó esik. Pazar luxus-lakást rendezett be magának, saját meggazdagodá­sára törekedett és természete­sen nem harcolt szívósan a re­akció ellen. Legutóbb Bihar vármegyé­ben szarvasmarha-vásárlások voltak és Csikós közrejátszott azoknak, akik a parasztság helyzetével visszaéltek. Amikor az alsóbb rendőrségi szervek ezt a működést megakadályoz­ták, a korrupciós elemeket le­tartóztatták. Csíkós gondosko­dott róla, hogy szabadon bo­csássák őket. Ezek voltak azok a panaszok, amelyek a belügyminisztérium ellenőrző­ bizottságát arra kész­tették, hogy Csíkos ellen az el­járást­ megindítsa. A bizottság első lépésével, hogy Csíkost állásából azonnali hatállyal el­mozdította, a rendőrségen a tisztogató munkát megkezdte. Az ügyek ideiglenes vezetését Háry Sándor rendőrkapitány­ra bízta, aki mint a belügymi­nisztérium kiküldöttje, már át is vette hivatalát. A bihar megyei államrendőr­ség átszervezése és megfelelő személyzettel való ellátása biz­tosítani fogja a rendet és a népi demokratikus Magyaror­szág érdekeit. Újjáépítési verseny • A debreceni MÁV­ az újjáépítésért Napról napra érkeznek be hírek az országos újjáépítési verseny egyre nagyobb méretekben való kiszélesedéséről. A pécsi vasutas- Ság ismerte fel elsőnek, hogy a közlekedés helyreállításáért első­sorban a vasutasoknak kell min­dent elkövetniük,­­ a pécsieket az istvántelki főműhely követte, most pedig a MÁV­ szabadszakszer­­vezetének debreceni csoportja mon­dotta ki­ egyhangúan, hogy csatla­kozik a nagy újjáépítési verseny­hez. A sza­badszakszervezet be fogja bizonyítani, hogy vállalja a munka oroszlánrészét és hogy a vasutas­­ság nemcsak programmot ad, ha­nem végre is hajtja azt. Négyszáz vasutast állított máris a verseny munkálatainak sorába a szakszer­vezet, mely ezúton is felszólít minden Debrecenben és az üzlet vezetőség helyén szolgálatot telje­sítő vasúti alkalmazottat, hogy a munkálatok tervszerű végrehajtá­sához, azonnal kezdjen hozzá. A debreceni állomáson elvég­­ z­li ötyt­e­lési szakiro­da­i Vörösmarty­ u. 24. rendű legsürgősebb munkák a kö­­v­etkezők: 1. a belső fatér teljes rendbeho­zatala, 2. a romok eltakarítása, 3. a hiányos vágányhálózat javí­tása és új hálózat felszerelése, 1. a vargakerti aluljáró betömése és azon két vágány létesítése, 5. az állomáson lévő vas- és kocsi­­roncsok beszállítása a műhelybe 6. raktárhelyiség építése, 7. zárt helység építése az utazóközönség és a vizsgáló lakatosság részére. 8. a Szárnyaskerék vasúti székház teljes kijavítása. A terv ütemét és az ütem heten­­kinti szabályozásét a közeli n­y­­’■okban állapítják m­eg. Csatlakozás! A MADISZ MÍV. forgalmi­ csoportja csatlakozás a MÁV. forgalmi csoport által meg­indított újjáépítési versenyhez Az újjáépítési verseny program­­jaiban szereplő tervek kivi­teléből a vasutas ifjak is bőven ki akar­ják venni részüket. Valamennyi MADISz tag, nemre való tekintet nélkül dolgozás azon, hogy a ver­sek keretén belül elvégze-H man- ’ -kaja az elsők között szerepeljen. Elsősorban a régi Szárnyaske­rék helységét javítják a MADISz tagok. Az épület két telitalálatot kapott és a legjobban sérült színházterem és kugiizó helyiség helyreállítása nagy munkát igényel. Minden fá­radságot megér azonban az a gon­dolat, hogy a vasutas ifjúság ren­delkezésére áll majd hamaro­san egy olyan helyiség, ahol munka után folytathatja önneve­lését és fáradalmait a társas élet keretei között pihenheti ki. A ha­marosan felépülő vasutas otton büszkén fogja hirdetni, hogy a vasutas ifjúság fáradságából épült újjá, ez a fáradság pedig annak a törhetetlen akaratnak az ered­ményét jelenti, amellyel ezek az ifjak nevelni, képezni akarják ma­gukat a jövő még nagyobb fel­­­­dataira. NÉPLAP Ma és holnap d. u. 5—9 óráig nagyszabású össztánc a RUCABAM Vígkedvű M.-u 67. sz. Kitűnő Jazz zene. — B­ü­f­f­é. n A debreceni építőm un kaséit is heti 200 órai munkával járulnak hozzá a vasút újjáépítéséhez Az ép­í­tőmunk­ások szakszerveze­tének tegnap délutáni ülésén Pálfi Sándor elnöki megnyi­tója után Sándor titkár terjesz­tette elő jelentését. A jelentés leg­fontosabb pontja az építőmunkás­­szakszervezet vezetőségeinek javas­lata volt, mely szerint a debre­ceni építőmunkások is csatlakoznak a MÉMOSz mozgalmához és — a budapesti építőmunkásokhoz ha­sonlóan — heti 48 órás munkaide­jük után 2 és fél órát ingyen dolgoz­nak. Ennek a 2 és fél órának az el­lenértékét a munkaadók a V­agon­­­gyár és a vasút újjáépítésének cél­­jaira kötelesek lefizetni. A javaslatot vita követte. Deák, Mezei, Szilágyi, Czine, Takács, Béres és Cimár hozzászólásaikban erősen sérelmez­ték, hogy míg a munkásság a leg­mostohább körülmények között élve, minden áldozatra hajlandó az újjáépítés érdekében, addig a nem dolgozók, henyélők, ingyenélők a cukrászdákban hallgatják a zenét,­­ amíg a dolgozók a nemzet érde­keiért robotolnak, a társadalom he­réinek, a feketézőknek eszükbe sem jut, hogy áldozatot hozzanak. Az építőmunkások szakszervezetének a leghatározottabban állást kell fog­lalnia, hogy ezeket a kártékony ele­meket és vagyonukat az újjáépítés céljaira használják fel, továbbá, hogy hasonló célra fordítsák az el­menekült és csak most visszaszi­­várgó fasiszták és reakciósok va­gyonát is. Sándor titkár ismertette azo­kat a körülményeket, melyek min­den magyar dolgozót a legmesz­­szebbmenő áldozatkészségre köte­leznek. Jövőnkért kell dolgoznunk, ha most meghátrálunk, ezzel a reakciót szolgálnánk, saját nya­kunkra húznánk a kötelet. A szov­jet katonák ezrei életüket áldozták Magyarország szabadságáért,­­ a legkevesebb, amit megtehetünk, ha mi most munkánkkal szolgáljuk ugyanezt a célt. Pálfi elnök rámutatott arra, hogy Magyarország volt Hitler utolsó csatlósállama. Felelősek va­gyunk mindazért, amit magyar ka­tonák Ukrajnában elkövettek. Ezt a hibánkat kell most jóvátennünk az­zal, hogy megmutatjuk a baráti Szovjetúnniónak: az alkotó munká­ból is ki tudjuk venni részünket. Pálfi szavai után a debreceni építőmunkások — a javaslatban foglaltak szerint — lelkesen csatla­koztak az országos újjáépítési ver­senyhez. Csatlakozott az újjáépítési versenyhez az első debreceni cipőgyári szövetkezet Az igazgatóság és az üzemi bizottság közös javaslatára nagyfontosságú határozatot ho­zott az első debreceni Mechani­kai Cipőgyári Munkaszövetke­zet. Gyári értekezletén csatla­kozását határozta el az újjá­építési munkaversenyhez. A legerőteljesebben támogatni kí­vánja a munkaszövetkezet a debreceni közlekedési és építő­ipari munkásság rohammunká­ját. Határozatilag kimondta, hogy a gyár mai termelésének 50%-át a Népszövetkezet révén 50%-kal olcsóbban adta a ro­hammunkát végző vasutas és építőipari munkásságnak.­­ Jutalmul pedig tíz pár cipőt ajánl fel azoknak a debreceni munkásoknak, akik az építés munkájában a legjobban kitün­tették magukat. Leszögezte még az értekezlet, hogy fokozatosan igyekszik a háború előtti termelés mennyi­ségét elérni. Ha szövetkezeti úton olcsóbb anyaghoz jut, úgy csökkentve az árakat, minden erejével a bérek és árak ki­egyenlítésére törekszik. Beve­zeti azonnal az akkord-bér­­rendszert. Végül ha biztosítva látja az anyagellátást, teljesen kikapcsolja a bérmunkát és ter­­melvényeit egészében a prole­tár tömegek ellátására fordítja. Az üzem munkásságának önel­látása is nagy léptekkel halad előre és hamarosan teljesen biztosítva lesz. Határozatilag felhívja az illetékesek figyel­mét a kereskedők adóbevallá­sának erőteljesebb ellenőrzé­sére, valamint az árdrágítók szigorú megbüntetésére. Fel­szólítja továbbá az értekezlet az összes debreceni bőripari, valamint valamennyi műkö­désben levő más üzemet, hogy kövesse példáját. Csak ezen az úton valósulhat meg mielőbb az új, demokratikus Magyar­­ország. Kíméletlenül folytatni kell a harcot a szabotálók el­len, a reakcusok, a fasiszták megsemmisítésére, ki kell kö­zösíteni a magyar társadalom­ból mindenkit,­ aki nem támo­gatja az újjáépítés nagy mun­káját. Csak ez az út vezethet a dolgozók békéjéhez, a munkás­egység megvalósításához s a tömegeket átfogó demokrati­kus pártok újjáépítő tervének sikeréhez! Jövő héten fejezi be a minisztertanács a köztisztviselői fizetésrendezés tárgyalását Budapest, június 1. („Nép­lap“ tudósítója.) A miniszter­tanács szerdai folytatólagos ér­tekezletén nem tudta letár­gyalni a köztisztviselők fize­tésrendezésének ügyét. Ezt a pénteki minisztertanácson foly­tatták, de valószínűleg csak a jövő héten fejezik be. Addig alkalom nyílik arra, hogy a közalkalmazottak, vasutasok, postások, pedagógusok szabad szakszervezeteinek kívánságait figyelembe vegyék. Csokonai-szinh­áz Telefon: 110. Ma szombaton, június 2-án 6 órakor nem házasodott Meteor­ mozgó Szombat, vasárnap bűbájos magyar film A nagymama főszereplők: Szörényi Éva Perényi László, Pethes Sándor Előadások kezdete: fél 6 és 7 órakor. Pénztár fél 5 órakor.

Next