Néplap, 1945. december (2. évfolyam, 270-291. szám)
1945-12-01 / 270. szám
jobb jövőt biztosít a vetés! Sok baj, sok ijesztő gond között vegyünk észre valamit, ami már ma is biztató jel a jobb jövő felé. Annak ellenére, hogy a régi s különösen az új gazdák ezer hiánnyal, nehézséggel, meg nem értéssel, rosszindulattal küzdenek, a vetés — ahogyan ennek tiszta képe debreceni, illetve hajdúmegyei viszonylatban lassan már kezd kibontakozna — kedvezően áll. Szem- és füjtanúi voltunk asiántás-vetés küzdelem nem egy mozzanatának, az iga után erőlködő, a vetőmagért kiáltó gazdák harcának. Láttuk és ostoroztuk a debreceni fuvarosok meg nem értő magatartását, szemmeltartottuk a traktorok és a hozzávaló üzemanyag nehéz útját, amíg a termelés szolgálatába végre bevettették azokat. Tudtuk, hogy a rengeteg nehézség ellenére, az új gazdák kezében jó kezekben van kenyerünk, mert ha sehol, abennük van meg az az erő, mely ki fogja segíteni hazánkat a mélyből, amibe a nagybirtokosok uralma tarította. A harc a termésért még javában folyik, sőt nem fejeződött be maga az őszi szántás sem. A végleges kép még nem alakulhatott ki, a sóikban függ az időjárásitól is. A jelenleg enyhébbre fordult idő is jogossá teszi derűlátásunkat, de jogossá teszi az eddigi eredmény is, mely Hajdú megye és Debrecen jelenlegi szántásvetési helyzetéről s számol be. Debrecen szántóterületén búzával eddig 8571 holdat vetettek be a tavalyi 4065-tel szemben, rozzsal 3612 holdat a tavalyi 2460-nal szemben. Lucernával 614 holdat vetettek be, őszi árpával 148 holdat. Az őszi árpavetőmag hiánya okozza, hogy ilyen kis területen van csak árpavetés. — a háború átvonulása takarmánynak emésztette fel a még lábon volt zöld árpát. A búza tehát már az eddigi eredmény szerint a duplája a tavalyinak, a rozs is 1200 holddal több, 1519 hold van már tavaszra beszántva. A traktorok és a gazdáik természetesen ez utolsó jelentés óta is szántanak. Hajdús megyei viszonylatban még kedvezőbb a vetéshelyzet, 50.000 holdat vetettek be eddig, szemben a tavalyi 13.000 holddal. Ez a békebeli vetésterület 50%-a. A felszántott terület a 75—80.000 holdat is meghaladja. A búzaössztermés a tavalyi esztendőben 65.000 métermiara volt, amely menynyiségnek 90®/%-át vetőmagként használták fel a gazdáik. Természetesen jövő évi termésünknek ilyen nagy hányadát már nem fogj® igénybevenni a volt "magszükséglet. Kedvező idő esetén az eredtovábbi javulásávall szilmálhatunk. I vm f^etdlxhfai kmn HÖÜ N »*' flip wsgtömk Külpolitikánk első feladata a Szovjetúnió bízat’IlwMgn flip mm fefrf BBBB&k h^S lElgmának megszilárdítása és a Szovjetúnióval való • l Rajniss még március végén is hitt a német győzelemben Rajniss Ferenc háborús bűnpertnek folytatólagos tárgyalásán a Népbíróság folytatta a vádlott hallgatását, akihez a népbírák is tettek kérdéseket. — Mikor jött rá, hogy a háború elveszítettük ? — hangzik a kövekező kérdés. — Németországban 1945 marchus végén. — Tudta-e Ön, hogy Wesenmeyer már a vonaton Imrédyt javasolta Ne feledkezzünk meg a rengeteg gól. (Írói, hilláról és nélkülözésiről, melyeik között ez az eredmény megszületett. Ha most nélkülözéseik között, éhesen is vívjuk küzdelimünnket 4. — a vratoanac' a föta'iwm, miniszterelnöknek a kormányzó ■lőtt ? — Annyit ’ tudok, hogy a kormányzó kijelentette : „Bárkit óhajnak miniszterelnöknek, elfogadom, Imrédyt, azt a zsidót nem.“ Rajniss, a stratéga — Hogyan tájékozódott Ön 1945 januárjában a hadihelyzetről ? — Semmi különös tájékozódásunk nem volt. A minisztertanácson Bevan már ! S az új gazdák nem fogják engedni földjüket s vele a magyar népet elveszni, kitartó munkájukkal biztosítják az életet, a jövő évi jobb 'd'Ubadai víziók számáira. regtív és egy általa berendelt magasabbrangú tiszt adott tájékoztatást. — Akkor, január 15-én miért mondta Ön a budapesti harci helyzetről, hogy enyhült ? — Beregffy ugyanis a minisztertanácson kijelentette — feleli Rajniss —, hogy mire a minisztertanács végetér, bejelentheti Budapest felmentését. (Derültség.) — Emlékszik Ön az újvidéki szörnyű eseményekre ? — hangzik Erős népügyész újabb kérdése. — Részleteket nem ismerek az ügyről, csak a parlamenti interpellációkból értesültem — feleli Rajniss. — Tudtam, hogy vérengzések voltak, de azok az emberek, akik ezt elkövették, lovagkeresztet és egyéb kitüntetéseket kaptak és amikor később Tiégis elővették nevüket. ( II. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM. * 1945 DECEMBER 1. SZOMBAT TILDY ZOLTÁN kétórás beszédben ismertette a nemzeti kormány programonját A Nemzetgyűlés pénteki ülésén került sor a miniszterelnök bemutatkozó beszédére. A kormány, amely vezetésem alatt áll — kezdte beszédét Tildy Zoltán —, az egész Nemzetgyűlésnek, a nemzet egyetemének kormánya. Őszinte és reális koalíció A miniszterelnök ezután kiemelte, hogy a választás alatt a pártoknak volt egy közös programmja. Még a választások alatt kialakult az az elhatározás, hogy nagy kérdéseink megoldása érdekében a koalíciós kormányzást fenntartani kívánjuk. A kormány megalakítását megelőző tárgyalásokon teljesen tisztázták a jövendő kormányzás szempontjait. Az előttünk álló feladatok óriásiak, de nagy biztonságot jelent az az őszinte és reális koalíció, amelyben a Nemzetgyűlés négy pártja a kormányt megalkotta és hogy a kormányban mellette a két nagy munkáspárt vezetői miniszterelnökhelyettesként vesznek részt. Ezután megemlékezett elődjének, dalnoki Miklós Béla kormányának munkájáról. Különösen kiemelte a fegyverszünet megkötését, a földreformot és a választások levezetését. Kérte a Nemzetgyűlést, iktassa jegyzőkönyvbe dálnoki Miklós Béla kormányának elévülhetetlen érdemeit. A magyar külpolitika A kormuányiirverfium részletes ismertetése során a miniszterelnök min denekelőtt a külügyi vonatkozású kérdésekről szólt. Az új magyar kormány külpolitikája továbbra is azon az alapon áll, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben lefektetett. Ennek a külpolitikának első feladata a Szovjetunió bizalmának megszilárdítása és a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése. — A kormány és az egész nemzet minden erejével eleget kíván tenni a fegyverszüneti feltételeknek, mert a két nép közötti kapcsolatoknak ez az előfeltétele. — Nagy súlyt helyez ez a magyar kormány a nyugati demokráciákkal való kapcsolatok kimélyítésére is. örömmel látja a kormány, hogy a Romániával jelenleg fennálló kapcsolatok fejlődésképesek. A magyar-román vámuniónak és az útlevélkényszer megszüntetésének gondolata további kapcsolatok kiépítésének lehetőségét jelenti, amelyet a magunk részéről is készséggel fogadunk. — Magyarország Jugoszlávia magatartását a komoly baráti jóviszony kialakulása zálogának tekinti. A baráti jugoszláv megnyilatkozásokat a magyar kormány őszinte rokonszenvvel viszonozza. — A demokratikus Ausztriával nincsenek ellentéteink, megoldandó kérdés csak az ottlévő anyagok és az elhurcolt magyar személyek hazaszállta A demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a csehszlovák köztársasággal is, bár ez az igyekezetünk eddig nem járt eredménnyel, mert a Szlovákiában végbement és a magyarságot súlyosan érintő események miatt a viszonyt kellőképpen nem tudtuk kialakítani. A magyar kormány ezekre a jelenségekre felhívta a szövetséges nagyhatalmak figyelmét és kérte közbelépésüket. Megállapítjuk, hogy Csehszlovákiának a magyar kisebbséggel szemben tanúsított bánásmódja a világ közvéleményének elítélését váltotta ki. A magyar kormány kész mindent megtenni, hogy a csehszlovák kormánnyal megegyezés útján rendezze a magyarság helyzetét. A külügyminiszter a közeli napokban prágába utazik és reméli, hogy látogatása eredménnyel fog járni. A miniszterelnök ezután a békekötés kérdésével foglalkozott. Nemcsak a kormány, de a nemzet is várja, hogy a békekötés mielőbb valósággá váljék A kormány azt a béket tekinti legjobbnak, amely a háborúban megsanyargatott neneknek a megnyugvást hozza, "minél tágabb körben, elégedettséget teremt és az összes koráttarnokscal'b&Mi együttműködést biztosíta. A belső kérdésekre tért át ezután a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy most már minden erővel biztosítanunk kell a teljes rendezettség állapotát. A belügyi kormányzat legfontosabb feladata a közigazgatás egyszerűsítése és megszilárdítása, a belső rend és közállapot megszilárdítása, az élet- és vagyonbiztonság megteremtése. Kíméletlen erővel fogják letörni a feketézők, árdrágító spekulánsok mesterkedéseit. A korrupciót gyökeresen ki kell irtani az állami gépezetből, mindenekelőtt a rendőrségből. A honvédségnek egyik legfőbb feladata a hadsereg demokratikus szellemének kifejlesztése. Ezután az egyes szakminisztériumokra váró feladatokat részletezte. Behatóan foglalkozott a miniszterelnök a közellátás kérdésével. Az ország közellátási helyzete rendkívül súlyos. A legsúlyosabb a kenyérgabona helyzete. Jelenlegi készleteink mellett a mostani kenyér- és lisztellátás színvonala legfeljebb január közepéig tartható fenn. A nemdolgozó ellátását megszünteti. Az ehhez szükséges jogszabályokat már kiadták, végrehajtásuk az autonómiák feladata. A zsiradékellátás minimális lesz. A közellátás legkritikusabb periódusa január közepér é március végéig terjedő időszak lesz. A jelenlegi kenyérellátást január közepéig tudjuk talán tartani, azon túl esetleg csak különféle lisztek kiosztásával operálhatunk. Március végétől a helyzet javul. Meg kell állapítani az árak és bérek megfelelő arányát, arányba kell hozni a mezőgazdasági és ipari árakat és az így kialakított ár- és bérrend,szer mellett a kormánynak a legnagyobb szilárdsággal ki kell tartani. Az egyes tárcák programmjának ismertetése után a miniszterelnök megállapította, hogy gazdasági helyzetünk rendkívül súlyos, a reakciósok terveiket erre építik. A dolgozó magyarság ebben a reménytelennek látszó, kifosztott, romországban mégis munkához látott. Ennek a munkának a jövő szempontjából nagyon biztató eredményei vannak. A kormány igyekszik, hogy ami kérésünk van, azt szervezetten és egyenlően eloszthassuk elsősorban a becsületesen és keményen dolgozó rétegek között. Aki élelmiszereket el akar vonni a törvényes utakról, a kormány szilárd és kemény akaratával talalja szembe magát. Nem riadunk vissza ahtoz, hogy az ilyen cselekményeket hazaárulásnak minősítsük. Figyelmeztető szóval fordult ezután a gazdákhoz. Figyelmeztette őket a be. szolgáltatási kötelezettség bezárására. Le kell mondaniuk a feleslegről azoknak a dolgozóknak javára, akiknek semmijük sincs. A kormány szándékában áll, hogy segítség elnyerése érdekében hivatalosan az MRA-hoz fordul. __ Erre a Nemzetgyűlésre történelmi feladatok várnak — fejezte be több mint kétórás beszédét Tildy Zoltán miniszterelnök. — A kormány mély bizalommal fordul a Nemzetgyűlés felé, benne az egész nemzetet látja. Bizalmat kér a maga és munkája számára a Nemzetgyűléstől, rajta keresztül az egész magyar néptől. A Nemzetgyűlés ezután dálnoki Miklós Béla kormányának érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Nagy Ferenc elnök indítványára elhatározta a Nemzetgyűlés, hogy legközelebbi ülését szombat délelőtt tíz órakor tartja és ennek napirendjére a kormány programmja feletti vitát tűzte ki. Kárlay miniszterelnöktől hallottam, hogy éppen a főbűnös nincs a vádlottak között, az a tiszt, aki a legtöbb embert személyesen pusztította el. Rendkívül visszataszítónak tartottam, hogy a vezérkari főnöktől kezdve ugyanazok az emberek, akik a vérengzéseket elkövették, most mint bírák léptek fel. Az volt a meggyőződésem, hogy ez az ügy Magyarországnak súlyos bajokat fog okozni. Ön a magyarság életét Németország oldalán látta biztosítva ? — Igen. — Milyen 'embernek tartotta ön Irédy Bélát ? — Tiszta, becsületes, jó magyarembernek — feleli Rajniss a közönség tiltakozása közben. — Miért vállalta el Ön a kuluzarcát a Szálasi-kabinetben ? — Azt hittem, azon a helyen segíteni tudok. A politikai ügyész számos kérdést intéz a vádlotthoz a Nemzeti Szövetség szerepével kapcsolatban majd azt kérdezi • — Résztvett-e Ön 1943 .szeptember 21-én Zsuhacher, a német birodalmi bank megbízottjával és Wesenmeyerrel egy közös ebéden - Résztvettem ismeri be Ra.i * ni is. '-•‘•“'—""Miró, he./. — Ez a beszélgetés az akkori ifjők .Jegárdekezebb beszélgetése vőt -- jelentette ki a rádióit. - Ziibacher a Balkánról jött és arra figyelmeztetett bennünket, hogy próbáljuk megakadályozni a magyar sajtóban az Anglia és Amerika elleni támadásokat, mert a Balkánon olyan tárgyalások folynak, amelyek az egész vonalon fegyverszünet lehetőségére adnak módot. A beszélgetésen Wesenmeyer is jelen volt. Zsubacher elmondotta, hogy a tárgyalások Mihajloviccsal folynak, neki is és Angliának is egy-egy megbízottja van jelen. Elmondotta, hogy a maga részéről mindent megpróbál a fegyverszünet megkötőérdekében. A kormányzó proklamációja célzatos volt A politikai ügyész a fegyverszüneti proklamáció részleteiről kérdezi a vádlottat, aki kijelenti, hogy véleménye szerint a proklamáció részint a kormányzó, részint környezete részéről voltaképpen célzatos volt, aminek az volt a célja, hogy a kormányzó német fogságba kerüljön. Rajniss szerint a proklamáció egyáltalában nem volt előkészítve. Rajniss a további kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a Szálasikormányt törvényesnek tartotta, mert az Országtanács előtt letette az esküt, és az Országtanácsnak tagja volt Serédy hercegprímás is. Az elnök ezután a vádlott sajtótevékenységével kapcsolatban tett fel kérdéseket. Rajniss kijelenti, hogy minden újságcikkért, amelyek nevével vagy nevének kezdőbetűivel jelentek meg, vállalja a felelősséget Ezután a Népbíróság áttért a tanúkihallgatásokra. Az első tanú, Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő előadja, hogy a vádlott az egyes bizottsági üléseken állandóan követelte a kormánytól holta minél nyilvebb számlára