Néplap, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-01 / 1. szám
ettdás III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Boldog újévet! Írta: Szabó István nemzetgyűlési képviselő Újévkor, ha találkozunk rokonainkkal, barátainkkal, szinte sietünk megelőzni egymást a jókívánságok áthalmozásával. Ha újévi lapokat küldünk távoliaknak, mindig azokat a lapokat válogatjuk ki, melyek nagyobb gazdagságot és nagyobb szerencsét ábrázolnak. Így tettünk mindig s igazunk is volt ebben. Mert legalább éltünk a kívánság szabadságával, mert ezt senki nem tudta elvenni tőlünk még a múltban sem. Az egész nemzetnek meg volt a maga kívánsága, minden családnak és minden családtagnak. De sokszor hozzátették a dolgozók, látva, hogy a jókívánságok csak kívánságok maradnak: „az éhes disznó makkal álmodik“, így volt ez számunkra évtizedekig, bár mi a magunk boldogságának rovására egyeseknek boldog éveket teremtettünk. Egy évvel ezelőtt is jókívánságokkal halmoztuk el egymást. Nézzük meg, hogy mik teljesedtek kívánságainkból ? Az ország nagy része ekkor még a fasiszta barbárok, pusztítása alatt állt. A lakosság százénei bunkerekben várták a pusztulást. Nemzeti értékeinket pusztították .s»ládházainkat rombolták, családtagjainkat, értékeinket a német fasiszták és magyar ügynökeik elhurcolták. Minden becsületes magyar ajkáról felszállt az újévi kívánság: békét akarunk! És meghozta számunkra a békét a felszabadító, diadalmas Vörös Hadsereg. Nemcsak a békét, hanem a szabadságot is. Sorsunk építését kezünkbe adta, tőle kaptuk meg önállóságunkat és függetlenségünket. A győztesek a legyőzötteket még abban is segítették, hogy saját államiságukat meg tudják szervezni. A földnélküli magyar parasztságnak évszázados újévi kívánsága az volt, hogy végre saját földjét művelje. Gyűlölték a napszámos- és cselédeidet, várták azt az újévet, amikor elkergethetik földjükről a földbirtokost. Mögöttünk van az az óév, amely megoldotta nemzetünk ez értékes részének évszázados kívánságát. Megkezdtük a múlt évben a háborús romok eltakarítását. A Magyar Kommunista Párt jelszava elhangzott: „Építsük újjá az országot !“ Követtek bennünket a többi demokratikus pártok és a nép nagy része. Nehéz viszonyok között indult meg a munka, amely életet adott az országnak. Sokan nem kapcsolódtak bele a munkába, mert csak addig szerettek „jó“ magyarok lenni, míg magyarkodásukkal milliókat szerezhettek. Azóév története módot adott arra, hogy ezeket a gyászmagyarokat megismerhettük. A bányamunkások is régóta várták azt az újévet, amikor egy jobb jövő kezd előttük kibontakozni, amikor a föld kincseit a nemzetnek adhatják és a nemzet ezért emberi életet biztosít számukra. Idáig boldog éveik voltak a bányabáróknak és bányarészvényeseknek. A szabad választások által létrejött Nemzetgyűlés a Magyar Kommunista Párt indítványára megfordította a helyzetet, többé nem a bányabárók lesznek boldog évek előtt, hanem a nemzet és annak legértékesebb tagjai, a bányászok. Ha az óévben egy pár kívánságunk teljesült, az annak tudható be, hogy megvalósulásukhoz megkaptuk a döntő előfeltételeket és keményen küzdöttünk góljainkért. Ma ismét kezet szorítunk egymással és boldog újévet kívánunk, de a kézszorításban és kívánságokban legyen benne a becsületes magyar akarat, hogy azokat meg is fogjuk valósítani. Minden őszinte magyarnak az az első kívánsága, hogy a dolgozók között ne legyen éhező ebben az őrsi ágban. Azt a keveset, ami van, essünk el úgy, hogy az gyümölcsözzön számunkra. Ha a dolgozóknak írjuk a meglévő, kevesrt, azok tar-j menni, alkotni fognak és sokkal adnak vissza a nemzetnek. Ha naplopók, spekulánsok, feketézők stb. élik fel élelmünket, használják el iparcikkeinket, az olyan lesz, mint a sáskajárás, csak pusztítás. Ha nemzetünk elő akarja segíteni a termelést, akkor ezt a sáskahadat el kell pusztítania és akkor majd elmondhatjuk, hogy kívánságainknak megfelelően haladunk előre. , Jó pérert akarunk az újeszter időben, hogy minden dolgozó tudja, miért dolgozik, hogy minden paraszt, iparos, ha elad valamit értékálló pénzt kapjon. Az első lépés megtörtént a kormány részéről, a pénzdézsma, most várunk újabb intézkedéseket, hogy az árakat szabályozzák, mert idáig ezen a téren nincsenek változások. Az árak fenntartásával a pénzdézsma terheit áthárítják a dolgozókra, ezért olyan intézkedéseket várunk a kormánytól, mellyel a terheket áthárítják azokra, akik az infláció okozói. A demokrácia rendjét fogjuk megvalósítani, hogy azoké legyen a jog és hatalom, akik munkájukkal kiérdemelték. Nem akarunk mi a demokrácia politikai és gazdasági ellenségeinek demokráciát adni, hazánk rombadöntőire demokráciánk erős öklének kell lesújtania. Megvan, a bizodalmunk Tildy miniszterelnök kormányában, Rákosi és Szakasits miniszterelnökhelyettes elvtársakban, hisszük, hogy a széles, demokratikus néptömegekre támaszkodva újévi kívánságaink tettekké valósulnak. Külön vonaton hoznak haza 75.000 magyar hadifoglyot A londoni rádió jelentése szerint december 26-tól kezdve naponta ezer magyar hadifogoly tér haza külön vonaton Németország nyugati megszállási övezetéből. A szövetséges hatóságok a magyar hadifoglyokat, elhurcoltak -tekinti és megfelelő elbánásban részesíti. Ez időszerint 75 ezer magyar hadifogoly tartózkodik Németországban, akiik haladéktalanul visszatérnek, amint a szállítási lehtetőségek módot nyúgttnak rá Ára SOO pengi Már e héten megkezdődik a békeszerződések előkészítése — Népbíróság elé állítják Bodonyi-Schweitzert — Diplomáciai kapcsolat Lengyzelországgal A MAG Y A R !< O m HU N (Sí A RWR T KELETM AGY A R GRS 1A G I T E R D L E í E r•» t K N A | i.í A g )Á 1848 JANUÁR 1, KEDD „Ebben az minden a dolgozóké Szakszervezeti tömegtüntetés a városban A szervezett munkásság mai tüntetése figyelmeztetés volt a tévhitben ringatózó reakció számára. A ma kezdődő évben a munkásság jogos érdekei szerint kell dönteni az ország minden ténykedésében. A szakszervezet Arany János utcai székháza féltizenkettőkor kiürült, innen s az üzemekből özönlöttek a dolgozók a Bikába. A nagyterem zengett a mitiskásdaloktóL Selyem Gábor elvtárs megnyitója után Sándor László elvtárs volt az első szónok. — Még ellenségeink is be kell lássák, hogy mi megtettük a magunkét, munkánk gyümölcsét élvezni akarjuk. Ismertette az építőmunkások őgy főispánhoz felterjesztett követelését, melyre eddig nem kaptak választ. Nem titkoljuk, azt akarjuk, hogy ebben az országban minden a dolgozóké legyen! — mondotta. Vihláros lelkesedéssel vette tudomásul az ülés a javaslatot, mely szerint dubreceti 'Txl wzowt t „ói '’ ■ , utan tekmnk többé főispánnak, sem a közellátás vezetőjének tovább s erről Tildy miniszterelnököt is értesítik. Ugyanekkor elhatározta a gyűlés, hogy újévi jókívánságát eljuttatja Tildy miniszterelnökhöz, Rákosi és Ssrakasisi álkamminiszter elvtársakhoz. Fehér László elvtárs a vasutas dolgozók 620lidaritását hangoztatta Az ország közellátását csak a szakszervezet erejével lehet megoldani. Míg a közhivatalokban reakció van, nincs lehetőség a kibontakozásra. Az igazolásokat újból ejtsék meg! Ágoston György tanár elvtárs az értelmiségnek a munkásokéval azonos követeléseit hangoztatta. Az értelmiség a munkásság minden jogos megmozdulásához csatlakozik. Beszéde közben érkezett meg Őry főispán válasza az építőmunkások két nap előtti memorandumára. Sándor elvtárrs a háborgó tömegnek felolvasta az átiratot, mely nem találkozott a szervezett munkásság megnyugvásával. A főispán ígéretet tesz a dolgozók számára háromhónapi kenyérgabona menynyiség rendelkezésre bocsájtásáról. A nehéz testi munkásdíj egyet biztosítani — mint mondja — hatáskörén kívül esik, ugyanez a válasza a Népi Bizottságok megalakítására és a malmok községesítésére vonatkozóan. Téli munkaalkalom teremtésére, a feketézők elleni fokozottabb intézkedésekre ígéretet tesz. Friedmann József elvtárs későinek bélyegzi Őry utolsó percben való kétes őszinteségű kísérletét. Állást foglalt a szakszervezetek politizálása, még pedig marxista politizálása mellett s a munkások zajos helyeslése mellett kijelenti, hogy a reakciót kizáróag a szakszervezet lesz képes legyőzni. Szibériatárs (Sz. Dé) szavait is zúgó helyeslés kíséri. Ez az év a mi munkánkat dicséri — m mondja — és minden, ami több a pusztulásnál, nekünk köszönhető. Az év mérlege: mi követelünk és a munkátlanok tartoznak nekünk. A közellátás tétlensége és rosszindulata rombadöntéssel fenyegeti a demokrácia vívmányait. Óriási, nem is sejtett áruk vannak elrejtve, ezek felkutatása hozhatja meg a felemelkedést. Az árakat pedig Debrecenben is a vagyondézsma megkívánta arányban kell okvetlenül leszállítani. A malmok teljesen felelőtlenül, ellenőrzés nélkül működnek. A Népi Bizottság szükséges és egyedüli megoldást ad a rejtett készletek munkásokhoz juttatására. Kovács János építőmnkás elvtárs új igazolást követel, mert a jogtalanul igazoltak fő okozói nyomorúságunknak. Szabó István elvtársat (M. K. P.) hatalmas üdvrivalgás fogadta. --- » KO-gaTríj, Wrí nrit. mer csfry sem mer a dolgozókért valóban őszintén cselekedni— mondta —, mert éppen azok közzé kellene csördíteni, akik sugalmazzák őket. Ha ténylegesen nem lesz biztosítva állandó kenyérellátásunk már a most következő napoktól kezdve, akkor az egész vármegyét mozgósítani fogjuk, hogy a közellátás éléről és mindent h onnan, ahol akadályt jelentenek, elsöpörjük az akadályozókat. A gyűlés kijelölte azokat a szakszervezeti vezetőket, akik a munkásság élén küldöttségben értesítik a főispánt a hozott határozatokról. Munkásdalok hangja mellett vonult a munkásság a Megyeházához. Sándor László elvtárs nyújtotta át a munkásság határozatát, melyet egy 'főispán hosszú megbeszélések s több ígéret után, melyet arra vonatkozóan tett, hogy most már valóban drákói rendszabályokkal biztosítja a közellátás menetét, vett át. Kijelentette, hogy ha Tildy miniszterelnök a munkásság kívánságának megfelelően felszólítja őt erre, elhagyja állását. A megbeszélések után az erkélyről '' előbb 'D-bő Toty,„ 1 mtrista pánt'tkár elvárt, majd Őry főispán a türelmetlenül háborúzó tömeghez, mely most már valóban végső türelmeiről tett tanúságot, amikor az Internacionálé eléneklése után rendben szétoszlott. 3 millió hold őszi vetésünk van Kovács Béla földmívelésügyi miniszter vasárnap délután rádióbeszédet intézett I® magyar földmíves- és paraszttársadalomhoz. Beszédében kijelentette, hogy bár évtizedek óta ilyen nehéz helyzetben nem volt a magyar mezőgazdaság, mégis már kereken 3 millió hold őszi vetésünk van, ami a rendes vetésterület 10%-a, szemben a tavalyi terület 47%-sval. Gerő elvtárs Temesvárott tárgyalt December 29-én Temesvárott Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Dej román közlekedésügyi miniszter találkozott, hogy néhány vasúti közlekedéssel kapcsolatos gyakorlati kérdést elintézzen. A megbeszélésen résztvett több magyar szakértő és mindeneknek a a kérdésben megegyezésre jutottak. A megbeszélés rendkívül szívélyes és meleg légkörben folyt le. Egyes szakkérdések végleges rendezésére január 4-én Aradon szakértő bizottság fog tárgyalni. Január 5-ig lehet hélyngezettan pénzzel üzetni Közlekedési nehézségek miatt az ország egyes részein nem voltak kellő időben a bakjegyek felbélyegzéséhez szükséges bélyegmennyiséggel elláthatók, ezért a kormány a bankjegyek felbélyegzésére kitűzött határidőt január 5-ig, illetve a bélyegek megvásárlására eredetileg január 5-ében megállapított határidőt január 12-ig meghosszabbította. A bélyegjeggyel el nem látott ezer, tízezer és a kék színű százezer pengős bankjegyek eszerint január 5-ig használhatók fel törvényes fizetési eszközül. Január 5-től 12-igilyen bankjegyekkel már csak a bankjegyek megjelölésére szolgáló bélyegjegyeket lehet vásárolni, január 12. után pedig a bélyegjeggyel el nem látott ezer, tízezer, valamint s kékszínű , százezer pengős ks«k‘t‘S''e.rt már a Magyar Nemzeti Bank sem cseréli át.