Néplap, 1946. április (3. évfolyam, 74-95. szám)

1946-04-02 / 74. szám

Világ proletárjai «gyesMtetek ! Arm $0.000 paagf all. VM Ilii Kibocsátják * 10 milliós bankjegyet — Átalakul ByB| $||g. Jggf fill imMím, §||| d magyar adórendszer — A minisztertanács el-­f immíM wjBljl kSkyj­­m ft hi ^ B *3) is ^ i4 |vp rcw. JHP 3 SS 8 9 S 3B R 9 k fi­­SSSsV^bSbX^ III HI IU.IMII UH1IPI.IN­JIUL ......­ ..... ..... ■ ........ . ni. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM.­­ , 1946 ÁPRILIS 2. KEDD A­ Független Kisgazda Párt pécs­i orvosi és baranya megyei­­szervezete vasárnap délelőtt a város főterén nagygyűlést tartott. A gyűlésen Dél­­-Dunántúl és a Duna-Tisza köze téli részének gazdatársa­d­alma ado­tt egymásnak találkozót. -A nagygyűlésen a kormány ré­széről megjelent Nagy Ferenc mi­­niszterelnök, Gyöngyösi János kül­ügyminiszter, Gordon Ferenc pénz­­ügy­­iniszter, Dobi István földmír- Velásügyi miniszter, Tömbe­r Jenő holLyvédel­mi miniszter, Antal József újjá­építésügyi­­ minester, Bárányos Károly közelálásügyi miniszter. 8. Szabó István államminiszter, a Magyar Kommunista Pártot Fraik László belü­­gy­mi­n­iszter elv­­tára, a Szociáldemokrata Pártot Rassz István igazságügyminiszter elv­tára, a Nemzeti­ Paraszt Pártot­ Ka­pesztury Dezső vallás- és közok­­ta­tóügyi miniszter képviselte. Igen jokan jelentek meg az államtitkári karz­­atai közül. A Szövetséges El­lenőrző Bizottság képviseletében nagy létszámú szovjet tiszti küldött­éég­ jelent meg. Megjelent a nagy­gyűlésen a Kisgazda Párt vezető­sége úgyszólván teljes számban, közel félszáz kisgazdapárti képvi­selő, Pécs város és Baranya vár­megye politikai és társadalmi, ve­zetői. Nagy Ferenc mi­n­tar­ te­rolmii két leelkes taps, éljenzés fogadta. A ze­nekar a Himnoeit játszotta, majd­­Perr Viktor, a Kisgazda Párt pécsi tagozatának elnöke megnyitó beszé­det mondott. Feszült figyelem közepette emel­kedett szólásra ‘ Nagy Ferenc miniszterelnök. : —­ Az első világháború végétől kezdve áttekintette a magyar poli­tikai élet alakulását. — Azért vetítettem fel a múlt­nak a képét, hogy mindenki tisztá­ban legyen­­vele, hogy a demokrá­cia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, melyet felválthat a régi rendszer­nek valamilyen javított foriffeja, hanem örökös és végleges politikai forma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni is érdemes.­­ Arról lehet beszélni a de­mokráciában, hogy időről időre me­lyik párt­ milyen mértékben része­sedik a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy mégegyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat.­­ A demokráciában a magyar­­tőkre egyaránt két nagy feladat tőkre egyaránt két nagy feladat hárul: a demokrácia biztonságának a megteremtése és a demokráciá­ban a nép boldogulásának, meg­erősödésének biztosítása.­­ Amíg a demokrácia meg nem erősödik, a világbéke nincs elren­dezve, addig ragaszkodni kell a koalíciós kormányzáshoz, hogy az ország vezetését, illetve az azzal járó felelősség egyformán oszoljék meg minden párt és minden d­ol­­gozóréteg vállán. — A demokratikus magyar tár­sadalom feladata a társadalmi béke biztosítása. Sajnálatos lenne, ha az egyház körein belü­l egyed­­seknek a biztatására helytelen vé­lemény alakulna ki a magyar de­mokrácia megítéléséről. — Beszélnünk kell faji vagy fe­lekezeti gyűlölködésről. A múlt he­tekben egyes­ helyeken olyan, tö­­megmagatartás nyilvánult meg, hogy abban a letűnt fasiszta világ ösztöneit látjuk megújulni. Figyelnan­ak­ a magyar tár­sadalmat, ne engedjen utat az antiszemiizmus indulatainak! — A társadalom kötelességei kö­rébe tartozik a központi hatalom és törvény tekintélyének növelése is. A törvény ereje nemcsak a tör­vény hatalmában és alkalmazásá­ban rejlik, hanem főként abban, hogy mennyire tiszteli és tartja meg a saját törvényeit a nép.­­ Az őszinte elismerés szavaival mondom, hogy a magyar dolgozók a kötelességteljesítés legfelsőbb ha­táránál járnak a munka végzésé­ben.­­ Fokozott munka mellett foko­zott áldozatot is kíván az újjáépülő haza. Meggyengült az adómorál most, amikor pedig éppen nagy szükség lenne az állami bevételek fokozására. Azt kérem a magyar társadalomtól, hogy könnyítse meg az állami igazgatás helyzetét a pontos adófizetéssel. Weisz Manfred, Ganz és Rim­a­­murányi vállalatokat a jóvátételi szállítások időtartamára. —­ A magángazdaság nyugodtan végezheti, de végezze is építő tevé­kenységét, hogy ne kelljen további rendszabályokhoz nyúlni. — Ez év végéig befejezzük a földreformot,­ azaz végrehajtjuk az új gazdák tulajdonjogának telek­­könyvezését. — Támogatni fogjuk az állam lelk­er bíró képességéhez mérten a nép szövetkezeteit. Megalakulnak a nagy mezőgazdasági és fogyasztói szövetkezeti központok. Még május elsejéig a Nemzet­gyűlés elé terjesztjük az új szövetkezeti törvényt. — A magyar ipar fejlesztése feladataink közé tartozik. Még ez­­évben üzembe fogjuk helyezni az ország valamennyi nagy olvasztó­kemencéjét. — Mezőgazdasági termelésünket teljesen át kell állítanunk, mert jövőnk jórészt a mezőgazdasági termelés eredményességére van ala­pítva. Különösen fontosnak tartjuk az új birtokosok felszerelését, mun­kaeszközökkel való ellátását, mert enélkül aligha várható, hogy töb­bet termeljenek.­­ Az anyaggazdálkodás az el­osztás racionalizálása érdekében központi anyag- és áruhivatalt állítunk fel. Szigorú tiltó és büntető rendelete­ket fogunk kibocsátani, hogy meg­akadályozzuk a nemzetgazdaság, vagy közfogyasztás céljaira szüksé­ges anyagok fényűzés céljaira való felhasználását.­­ A terménybeszolgáltatási ren­deletet szigorúan fogjuk végrehaj­tani, hogy az állam biztosítani tudja az aratás után az élelmiszer­feja­dagok felemelését. Ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a ter­melő a beszolgáltatás után fenn­maradó terményei felett teljesen szabadon rendelkezzék. Ha a be­szolgáltatás eredménye kielégítő lesz, módjában áll majd kiterjesz­teni a jegyrendszer alapján tör­ténő ellátást. — Ki fogjuk terjeszteni a jegyrendszert a közszükségleti cikkekre, a ruházatra, lábbe­lire. Elsősorban a dolgozók ellátását fogjuk biztosítani. — A rendes évi állami költség­vetés előkészítésére 1946 második negyedétől kezdve a kormány ne­gyedévenként adóperemben költségvetést állít össze . Ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hiteleket az egyrt tartsák rendelkezésért. — A kormány meg fogja szorí­tani a h­eteket, kötelezni fogja az önkormányzatokat és azok vezetőit, hogy kiad­ás­okat saját bevételükből fedezzék. Az év végéig mindenütt megszüntetik az állami támogatást ahol a saját bevételből fedezés le­hetséges. — Az államháztartás kiadásai­nak csökkentése céljából a kor­mány a köztisztviselők és kezületek alkalmazottainak létszámát az 1938-as létszám alá fogja apasztani. A kormány minden tőle telhetőt el fog követni, hogy elősegítse és biztosítsa az elbocsátandó köz­­tisztviselők és közszolgálati alkal­mazottak elhelyezkedését a termelő munkában.­­ Ugyancsak 1916 június else­jéig a kormány fe­ül fogja vizs­gálni az állami és közszolgálati nyugdíjasokat és csökkenti, vagy­­ megvonja a nyugdíjat azoktól, akiknek egészben vagy részben biztosított megélheté­sük van, de kénytelenek leszünk re­vízió alá venni a kényszer-nyugdíj igények és a demokrácia ellenségei­nk nyugdíjkérdését is. Igyekszünk összevonni, vagy megszüntetni a felesleges h hivatalokat, állásokat és intézményeket, hogy ezzel is elő­segítsük az állami kiadások csök­kentését. —­ Ez év első felében életbe lép a bankok ügyvitelének állami ellen­őrzése. Az állam tevékenységének fokozása céljából kérlelhetetlen szi­gorral fog lesújtani a kormány az adócsalókra és gondoskodni fog az adók rendszeres behajtásáról. Uta­sítja a pénzügyminisztert, hogy egy hónapon belül olyan adó­zási rendszert dolgozzon ki, amely mindenekelőtt a nagy jövedelmeket és a háborús va­gyonokat fogja erősen pro­gresszív alapon megadóztatni. Drákói szigorral fog lesújtani a kormány a valutával és arannyal üzérkedőkre. A kormány szilárd el­határozása, hogy mielőbb értékálló pénzt adjon az országnak, ehhez azonban az kell, hogy az államház­tartás egyensúlyát biztosítsuk.­­ Ennek a gazdasági programai­nak a végrehajtásához azonban még valami kell: tiszta közélet. (Élénk helyeslés.) A kormány a legközelebbi időben beterjeszti az összeférhetetlenségi törvényt. Ugyan­akkor a kormány harcot hirdet a korrupció ellen is. Hadifoglyaink és deportáltjaink hazahozatalára a kormány mindent elkövet.­­ Amiket elmondottam, nem tar­talomnak ígéreteket, hanem a tár­sadalom kötelességeit és a kormány­­elhatározását arra, hogy együttes erővel, az összes pártok összevetett erejével megvalósítsuk a felsorolt tennivalókat! Vállaljuk a legradiká­lisabb haladást és úgy vezetjük a magyarságot, hogy a magyar eré­nyek, sajátosságok mindig vezető motívumai legyenek a nemzet éle­tének. A hatalmas tömeg percekig tartó tapssal fogadta a miniszterelnök be­szédét, majd a nagygyűlés a Szóra hangjaival ént várét. Vállaljuk a legradikálisabb haladást! Államosítás, a jegyrendszer kiterjesztése, költségvetés, a tisztviselők és nyugdíjasok létszámcsökkentése, új adózási rendszer Nagly Ferenc minisztereik meghatározta a kormány programmiért —• Ismertetnem k*0 a kormány feladatait és problémáit . Szinte emberfeletti feladat most kormány­prog­ramm­ot adni, különösképpen pedig azt végrehaj­tani.­­• Az első feladat a politikai ve­zetés biztosítása. A politikai élet az elmúlt hetekben eljutott a maga nagy teherpróbájáig. De nagy te­­herpróbát jelentettek az elmúlt he­tek a fiatal demokrácia vezető po­litikusai számára is. Feszültség volt a világpolitikában is. Ma már a nemzetközi politika is a legjobb úton halad s ebben a helyzetben könnyebben fogalmazhatjuk meg a magyar külpolitika irányát is. — Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. Nemcsak a belső reakciónak, de ennek az egyoldalú külpolitikának hatása alól is felszabadultunk. Mó­dunkban van most mér hálával és bizalommal fordulni a fasizmust legyőzők, hazánkat felszabadítók ,és nemzeti függetlenségünket vissza­adók felé. A magyar külpolitika termé­szetszerűen elsősorban a Szov­jetunió felé fordul. ..— Természetesen mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé is. A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot ér­itett a dél szomszéd népek iránt. Romániával eddig is sikerült a leg­barátságosabb jóviszonyt fenntar­tani. A román miniszterelnök úr­nak a vám 6.sió kérdéséről felvetett gondol­tára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyaror­szág keresni fogja a lehetőséget minél szorosabb keleteurópai gaz­dasági együttműködés megteremté­sére és ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr által fel­vetett kapcsolat lesz. Csehszlová­kiával kapcsolatban vannak meg­oldandó kérdéseink. Ausztriával, nyugati szomszédunkkal is a leg­jobb viszony megteremtésére törek­szünk. — A Dunaimedence békéje nem erősödhet meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés je­gyében. Mi levonjuk a más tanulságát és ezért végleg leszámolunk a sovinizmussal. — A kormánynak feladatai van­nak gazdasági téren is. A kormány programmot készít, amelynek alapján véget vet a gaz­dasági életben uralkodó zűrzavar­nak és a magyar nép boldogulásának biztosítása érdekében rátér a gazdasági és pis­trügyi szaná­lás útjára. Felszólítja azonban a magyar dol­gozó társadalmat arra, hogy mű­ködjék közre ■ ennek a tervnek a megvalósítóba» »* * "naervse haza mielőbbi boldogabb jövőjénél, biztosításának érdekében. — A termelés terén a pártok megegyezése szerint államosítjuk a szén­bányavállalatokat, a bauxit­­vállalatokat, a kőolajtermelő és feldolgozó vállalatokat és államo­sítjuk vagy községesítjü­k a villa­­moserőműtelepeket. Az év közepéig állami kezelésbe vesszük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés sz*n* «um»* labgl dAigre talán föségü

Next