Néplap, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

Viras proletariat evesülletek I 4ra 40 fillér III. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM , 1945 SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP Két hadifogolyvonat érkezett . Közöljük a névsort Szombaton délután a román határkérdésben meghallgatták a magyar békeküldöttséget A magyar békeszerződés-tervezet­tel foglalkozó területi bizottság pén­tek délutáni ülésén az elnök beje­lentette, hogy a magyar bizottságtól 13 levél érkezett. Az első levél kiemeli, hogy a ma­gyar küldöttség természetszerűen sohasem mondott le arról a jogá­­ról, hogy szóbelileg kifejthesse ál­láspontját az I. cikkely 2. szakaszá­val kapcsolatban, amely a magyar­román határra vonatkozik. Kéri a magyar küldöttség, hogy hívják meg e célból. A második levélben azt kérik, hogy Magyarország megbízottját hallgassák meg az I. cikkely 4. szakaszával kapcsolatban annak a csehszlovák pótindítványnak a tár­gyalásánál, amely 200 ezer szlová­kiai magyar kitelepítésére vonatko­zik. A harmadik levélben a magyar­­ küldöttség azt kéri, hogy a magyar megbízottat hallgassák meg minden­­ politikai és területi kérdés megvita-­­ tása alkalmával, amellyel kapcso­latban a magyar küldöttségnek ész­revételei vannak, vagy amellyel kap­csolatban más küldöttségek pétin-­­­dítványokat terjesztettek elő. A bizottság a 11. cikkely 1. sza­kaszának vitáját későbbre halasz­totta. A 3. szakaszhoz Jugoszlávia részéről pótindítványt nyújtottak be. A bizottság úgy határozott, hogy a pótindítvány megvitatását és a szer­ződéstervezet kérdéses szakaszainak vitáját későbbre halasztja. * * * A békeértekez­et magyar politikai és terü­leti bizottsága szombat dél­után 4 órakor a román területi bi­zottsággal együttesen meghallgatja a két ország képviselőinek előter­jesztését Magyarország és Románia felfogásáról a közös határ kérdésé­ben. A magyar bizottság hétfőn dél­után 4 órakor a magyar-csehszlo­vák határ kérdését vitatja meg. Egy másik ülésen, amelynek időpontját később állapítják meg, a magyar bizottság folytatja a kisebbségi biz­tosítékok vitáját. Közölte, hogy nem változtatják meg a szerdai ülésen hozott határozatot, amely szerint a bizottság az 1933-as magyar-román határt fogadja el. Ennek a határozatnak esetleges megváltoztatására valamelyik bi­zottsági tag külön javaslata szük­séges. Auer Pál párizsi magyar követ ismertette a román területi és po­litikai bizottság szombat délutáni ülésén a magyar álláspontot. Az Erdélyt Romániának ítélő határozatot nem változtatták meg A magyar területi és politikai bi­zottság péntek délutáni ülésén meg­állapították, hogy a múlt ülésen egyrészt félreértés történt a meghí­vás elfogadása körül, másrészt a román bizottság csütörtöki ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják­­ a magyar békeküldöttséget s ezért elhatározták, hogy a magyar bizott­ság is meghallgatja Magyarorszá­got, mégpedig a román bizottsággá­ együttes ülésen. Az elhalálozás egyhangú volt A bizottság elnöke Molotov Moszkvába repült Molotov szovjet külügyminiszter Párizsból repülőgépen váratlanul Moszkvába utazott. Utazásával kapcsolatosan eddig­­semmiféle nyilat­kozat nem történt. Vessék el a csehszlovákok területi követelését — kéri a magyar békeküld­öttség A­­.MTI párizsi tudósí­tója ír­ja, hogy a csehszlovák kül­döttség a magyar békeszerző­dés tervezőihez a magyar-cseh­szlovák határra vonatkozó ponthoz módosító indítványt terjesztett be, amelyben at Duna-jobbparti magyar köz­ségnek Csehszlovákiához való csatolását kéri. A magyar küldöttség a ma­gyar-csehszlovák határmódosí­­tás tárgyában beadott cseh­szlovák módosító indítványhoz pénteken benyújtotta észrevé­teleit a békeértekezlet főtit­kárságához. A magyar jegyzék minde­nekelőtt kiemeli, hogy az öt község lakossága több alka­lommal kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározását, hogy nem akar csehszlovák im­péri­um alá kerülni. Magyar meg­ítélés szerint súlyosan ellen­kezik az Atlanti Charta szel­lemével az, hogy egy népcso­portot megkérdezése nélkül és akarata ellenére, gazdasági vagy politikai okokra való hi­vatkozással idegen impéria alá kényszerítsenek. A magyar emlékirat a továbbiakban rá­mutat arra, hogy amíg cseh­szlovákia egyrészt 200 ezer magyar kiutasításának jóvá­hagyását kéri, ugyanakkor magyar területeket követel túlnyomó magyar népességgel. Csehszlovákia csak cseh és szlovák lakosainak adja meg az emberi és nemzeti jogokat,, a most követett területen élő la­kosság tehát politikai elnyo­más és gazdasági nyomorba kerülne, továbbá ki lennének téve az otthonukból elűzés ve­szélyének. Magyar felfogás szerint a két cseh javaslat között két alapvető ellentmon­dás van: összeegyeztethetet­lennek tartja a magyar dele­gáció a területi kényszerűség­re vonatkozó csehszlovák ja­vaslatot az Atlanti Charta szel­lemével már csak azért is, mert az világosan kimondja, hogy a szövetséges nemzetek nem törekednek területgyara­­pításra. A csehszlovák javas­lat különösen veszélyezteti Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit is. Ezekre való tekintettel a magyar kül­döttség a csehszlovák módosí­tó javaslat elvetését kéri. Tovább csökkentik Varga István, az Anyag- és Ár­hivatal elnöke ismertette a leg­utóbbi árcsökkentéseket, kijelentet­te, hogy minden olyan cikknél, ahol kalkuláció séma alapján szá­mítják az árakat, ki kell hagyni a kalkulációból azt az öt százalékot, amit eddig tartalékként szerepeltet­ni lehetett. A közeljövőben sor ke­rül a növényvédelmi szerek árának az árakat csökkentésére. A vasárnapi hivata­los lap közölni fogja az ablaküveg négyzet­méterenkénti nyári árát, amely 12.30 forint lesz. Az árellen­­őrzés terén komoly­­ intézkedések történtek. Az árellenőrző szervezet az országban már­is különböző visszásságoknak jött a nyomára. A cipők ám­egállapításánál lényeges olcsóbbodást »­került elérni A kommunista várospolitikai terv alapján a politikai pártok együttesen dolgoznak ki várospolitikai tervet Debrecen város közgyűlésén a tárgysorozat 1.­tárgyalása után ke­rült sor az önálló indítványok megvitatására. Oláh­­Mihály indítványát, amely a városi altisztek megsegítését cé­lozta, a közgyűlés elfogadta­ A polgármester elvtárs bejelentette, hogy az altisztek fél előtt ruhát kapnak és a magasabb fizetési osztályba való sorolás is meg fog történni a B-tisztázás után. Ezután tárgyalták a Szabó Ist­ván elvtársunk által benyújtott önálló indítványt, amely három javaslatot jutalmazott. Először ja­vasolta, hogy új bevételi források teremté­sére és a meglévők fokozottabb kihasználására a törvényható­ság alakítson egy olyan bi­­zottságot, amely intéz­kedési jog kötrrel is rendelkezzék. Ez a bizottság köteles 15 napon belül az­ adóhivatal átszervezésére és ellenőrzésére a közgyűlésnek ja­vaslatot tenni, hogy az adók ha­vonta minden késedelem nélkül be­­folljanak az adóhivatalba. A második javaslat a bizottság megalapítását célozza, amelynek az üzemek felülvizsgálása és ra­cionalizálása volna a feladat. Ez a bizottság 30 napon belül köteles jelentést tenni a közgyűlésnek. Indítványozta végül, hogy a tör­vényhatósági bizottság utasítsa a városi tanácsot, hogy­­ a Magyar Kommunista S Párt ál­tal előadott várospolitikai terv alapján készítsen munkatervet és azt 30 napon belül ter­jessze a közgyűlés elé. Pótlólag javasolta Szabó elvtárs, hogy a közgyűlésen állandó nap­lót vezessenek, nehogy az egyes indítványok elkallódjanak. Dr. Erdős Imre elvtárs örömmel üdvözölte a javaslatot, amihez módosítással és kiegészítéssel kí­­vánt pártja nevében hozzájárulni- Már m­űködne­k egyes szakbizott­ságok, felesleges újabbak megálla­pítása, azonban a polgármester­nek utasítania kell a politikai pár­tokon keresztül az albizottságok tagjait, hogy felelősségteljesen ve­gyenek részt a munkában. Szabó István (SzDP) felszólalá­sában olyan véleményének adott kifejezést, mintha a várospolitikai terv bizalmatlanságot jelentene a város vezetősége iránt. Szabó István elvtárs (MKP) rész­letesen válaszolt a felvetett kérdé­sekre. — Az adózás körül — mondotta — bajok voltak, ezért jöttünk azzal a javaslattal, hogy kimun­kálhassuk az adóikat. Áprilisban az alkalmazotti kereset­ adóivól származó összes bevétel 750.000 railpengő, ugyanakkor az együtte­sen kezelt adókból mindössze 39.000 mllpengő folyt be. M­a meg tndta volna oldani a fennálló bi­zottság ezeket a problémákat, nem lett volna szükség újabb megoldási javaslatra. Ezen a téren a város érdeke változást követl. Azokat, akik nem szeretnek adót fizetni, ellenőrzéssel rá kell kényszeríteni, mert különben a spekulánsok és egyéb elemek elleni harc csati frázis, ha gyakorlati intézke­déseket nem foganatosítunk. Számunkra n­em az a döntő, hogy a megoldás az általunk javasolt bizottsággal vagy a meglévő bi­­zotságok aktivizálásával fog tör­ténni, a Kommunista Párt és a drbi­cceni dolgozók közös érdeke, hogy ez a kérdés megoldódjék és !Ha ez megtörténik, akkor a lép velesi Indítvány elérte a célját. — A városi üzemeik körül is rendet kell tereníteni, m­eg kl­l szüntetni az üzemek rendszertelen ügykezelését. Az inflációban elnéz­hető volt, hogy mindegyik maga oldja meg a mindennapi problé­mákat, de a stabilizáció beköszön­­ésével a város feladata, hogy az, üzemekben a takarékossá­got, a termelés fokozását, a racionalizálást és az ellenőr­zést fö­lről gyakorolja. — Mi, kommunisták a várospo­litikai tervünkkel azért jórt­­nn­k, hogy elősegítsük a város építését, kulturális és szociális politikáját. Végtelenül örülünk, ha ebben ne­mes versengés indul meg, mert ezen keresztül igen jó várospoliti­kai terv születhet meg. Hiba volt, amikor az egyik felszólaló, akár tudatosan, akár öntudatlanul tá­madta az indítványokat. Nagyon szívesen vesszük és örömmel fo­gadjuk, hogy tervünk alapján más indítványokkal együtt leülünk és a várospolitikai tervet hosszú időkre kidolgozzuk. Hiba volt azt is állítani, hogy ez bizalmatlansá­got jelent a­ város vezetőségével­­szemben, hiszen éppen ellenkező­leg, éppen a segítségére kíván útl­k lenni, hogy az új helyzetben céltu­datos várospolitikára tudjunk áttérni. Szabó elvtárs zárószavát a köz­gyűlés helyesléssel vette tudomá­sul és az indítványok konkretizá­lására Szabó Kálmán polgármes­ter elvtárs bejelentette, hogy rövi­desen összeülnek a politikai pár­tok képviselői és a­­MKP várospolitikai tervek alapján kidolgoznak egy távo­labbi perspektívát felölelő ter­vet A közgyűlés Szabó elvtárs javas­latát a felvetett módosításokka elfogadta.

Next