Néplap, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-01 / 219. szám

Wtfáa &ro!miértei rngyesQilemk! * ir® 40 fillér y pm­ An —■«— IjlpS n JKs «MB a kongresszusi zászló mm E “ wmSm r_____ HU, ÉVFOLYAM. 219. SZÁM A 194« OKTÓBER 1, KEDD --------------------------------------------------------------------------------------------------------★ -----------------------------------------------------------------------------------------------­Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas beszédben mutatott irányt a kül- és belpolitikának Munkát minden dolgozónak, virágzó mezőgazdaságot, az államosítási programok végre­hajtását, a szabotáló nagytőkések üzemeinek kisajátítását, a nép ellenségeinek eltávolítását követelte a koalícióból A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa vasárnap regge­ tar­to­tta első érdemleges ülését a Nemzetgyűlés üléstermében. A ter­met drapériákkal­­díszítették fel, az elnöki díszemelvényhez mikro­fonokat állítottak fel,­ már három­negyed nyolckor zsúfolva voltak a folyosók a kongresszus vidéki és budapesti­­küldötteivel. Már mindenki bent volt az ülés­teremben, amikor Rákosi Mátyás megérkezett. A küldöttek és a kar­­zat közönsége felállt helyéről és tomboló tapssal fogadta a kommu­nista párt vezérét- Majdnem tíz percig zúgott a taps s végül Rákosi Mátyás, aki percekig meghatottan állt a fergeteges ünneplésben, ve­tt véget úgy, hogy maga is tap­solni kezdett Néhány perccel ké­­s­bb Far­kas Mihály nemzetügyülsi k­é­pvisel­ő, a kongresszus egyik el­nöke megnyitotta az ülést. Rákosi Mátyás elvtárs közel 3 órás nagyszabású beszámolót tar­tott az ország bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt feladatairól. Visszapillantva, az elmúlt 1­­25 . év magyar uralkodó rendszerére, han­goztatta, hogy a Kommunista Párt mutatta egyedül az­ utat a nemzetnek. A kommunisták harcának kö­szönhető, hogy hazánk­ gyors ütemben nyeri vissza teljes szuverenitását. Az ország felszabadulása új hatal­mas népi erőket hozott mozgásba s a város dolgozói minden erejü­ket szervezeteik kiépítésére és a termelés megindítására fordíthat­ták. A Kisgazda­­Pártot a felszaba­dulás készületlenül találta, ezért az­ állami apparátus újjáépítésénél meglehetősen elmaradt, ami hama­rosan elégedetlenségének oka lett. Az általános helyzet konszolidált­, javai a tőkéjét is rendezni­­kezd­ték soraikat és megtalálták az érintkezést a Függetlenségi Front leg­jobboldalibb pártjával is. Megkez­dődött a régi reakciós rendszer támaszát alkotó társadalmi rétegek gyülekezéséi­nek állam­i igénybevételét is köve­teli. Kötelezi továbbá a kiskeres­kedelem­ és kisipar támogatását, a dolgozók életszínvonalának emelését, az iparcikkek és közszolgáltatások árának leszállítását, a munkásság legrosszabbul fizetett rétegének és az­ alsó fizetési osztályba tartozó köztisztv­iselők fizetésének emelé­­sét. A munkások számára újra be kell vizetni a családi pótlékot és erélyes rendszabályokat kell hárítni a munkanélküliség le­küzdésére.­­ A szakszervezeti alkotmányt iktassák törvénybe. A Milstar Kommunista Párt küzd a paraszti kisgazdaságok, elsősor­ban, az új gazdák megerősítéséért, a malmok államosításáért, illetve költségesítéséért. A párt jómódú mvelt parasztságot és virágzó me­­zőgaz­zdaságot akar. Gyáriparunk fimntje aitól függ, milyen gyorsan tettünk áttérni a minőségi munká­ra. A magyar nemzetgazdaság de­­nt­okratikus reformjának megvaló­­s­ítása érdeke a munkásságnak is, amirt biztosítja életszínvonala elne­­kiség érdeke a parasztságnak, mzért megvédi a termelőmunkán alapuló kis magántulajdont a ha­­tleadló nagy tőkével szemben és ér­deke az értelmiségnek is, mert biztosítja any­agi felemelkedését. . Rákosi Mátyás hangoztatta a Tiépi kollégiumok fontosságát, majd­ kifejtette, hogy olyan rend­őrökre van szükség, akik öntuda­tosan megvédik a demokráciát. A livit­iáruló svábok kitelepíté­sét meg kell gyorsítani, a hitt­yükbe a Szlovákiából áttelepü­lők és a földnélküliek kerüljenek, így viszont a koalíció válságának állandó okozója. A demokrácia el­lenségei együtt­ dolgoznak a Kis­gazda Pártban és a Sulyok-partban lévő reakciósokkal. Ezért elvisel­­hetetlen a feszültség a politikai és gazdasági­ életben és a munkáspár­tok elhatározták, hogy az összes demokratikus pártokkal és szerve­zetekkel együtt közös harcba viszik a szerve­zett munkások és dolgozó­ka­t. Az új választójogi törvénynek ki kell zárni a választójogból a reakciósokat, a fasisztákat és hoz­zátartozóikat. Ha a magyar demo­krácia megvédésére és továbbfej­lesztésére a tömegmozgalom min­den néven nevezendő alkalmazói szükségesnek mutatkozik, a leg­teljesebb mértékben élni fogunk vele. Harcunk nem irányul a Füg­­getlen Kis­gazda P­árt demo­kratái és paraszti töm­ege el­len. Mindent megteszünk, hogy 1 a Kis­gazda Pártnak ez a része velünk egy­ütt­működjék a reakció ellen és így létrejöjjön a ma­­gyar demo­krácia új szilárd kormányzati alapja. Nem taktikából, rejtett cé­lok eléréséért, hanem mély kom­rasztok tömegeit, a reakciós jobboldal tervének meghiúsí­tására. Pártunk mindent megtesz, hogy a munkásegység a Szociáldemokrata Párttal való együttműködés minden vonalán erősödjék. A Nemzeti Pa­rasztpárt bomlasztását szolgáló kí­sérletek meghiúsítására szorosabb­ra kell fűzni a szövetséget a Nem­zeti Parasztpárttal­munista meggyőződésből építjük a magyar demokráciát — fejezte be beszédét Rákosi Mátyás. — Azon leszünk, hogy minél több fegyenk benne, a szociális tartalom. Ez a szocializmus, bár magáévá teszi a nemzetköz tapasztaltokat, csak a magyar történelmi fejlődés, a magyar politikai és gazdasági erők alapján jöhet létre s a magyar vi­szonyokhoz szabott szocializm­us lesz. Csak a népi demokrácia teszi lehetővé Magyarország jogos nemzeti igényeinek én én­vezí­tését és nemzetközi helyzeté­nek megszilárdítását és csak a népi demokrácia bizto­sítja Magyarország termelő erejé­nek fejlesztését a dolgozók javára. Magyar viszonyokhoz szabott szocializmus A reakció a Kisgazda Párt mögött nyomult be a koalícióba A választásokon a reakció egysé­gesen sorakozott a Független Kis­gazda Párt mögé, hogy eszközül h­asználja fel céljai elérésére. Ek­kor nyomult be a koalícióba a re­­kció: ebben a tényben találhatók a koalíciónak szinte állandóan lap­­pangó, vagy nyílt válságának okai. A Független Kisgazda Pártban mind eredményesebben terjeszkedő reakció a pártot Nagyatádi útjára­ akarja vinni.­­ Külpolitikailag arról kell dönteni, hogy idegen imperialista törekvések eszköze legyen-e a ma­­gyarság, vagy pedig őszintén és határozottan haladjon a dunavöl­gyi népekkel, elsősorban a Szov­jetunióval való, gazdasági és politi­kai együttműködés útján. A magyarok erőszakos kitele­pítését Szlovákiából helytelen­nek és a D­una-medence né­peire károsnak tartjuk. A Magyar Kommunista Párt a ha­táron kívül maradt magyar ki­sebbség érdek­védelmének a leg­nagyobb figyelmet szenteli és fel­emeli szavát, ha demokratikus jo­gait megcsorbítják. Jugoszlávia példaadóan kezeli az országban­ lévő kisebbséget, valamint Groza miniszterelnök is, akinek jóindu­latát, sajnos, a helyi soviniszta ha­tóságok végrehajtás közben gyak­ran az ellenkezőjére fordítják. Külpolitikánk: őszinte demokratikus viszony a szomszéd népekhez, elsősorban a Szovjetúnióhoz . A magyar reakció ismét im­perialista érdekek szolgálatába akarja állítani hazánkat, de kül­politikánk nem lehet más, mint őszinte demokratikus viszony a szomszéd népekhez, elsősorban a Szovjetunióhoz. M.s­t csak ez a nyílt őszinte politika teszi lehetővé a baráti és gazdasági kapcsolataink kiépítését a­­ nyugati hatalmak­kal is. Rákosi Mátyás ezután a stabili­záció által felvetett új kérdésekre ért ki. A dolgozók a stabilizációt k­i.(lulópontnak ..tekintik a term­e­­lés fokozására, hogy megjavítsák és­színvonalukat A iszmerésbe » népi demokráciának is be kell vo­nulni«. A tőke a maga korlátlan területén továbbra is szabad­on működhet, de­­ a korlátlan kizsákmányolást nem engedhetjük meg. Szigorúan korlátozni a nagytőke hatalmán­ ­— A MKP a nemzetgazda­ságt, de­mokratikus reformjáért száll sík­ra. Nem akarja gátolni a polgári magánkezdeményezést, de SíSgu­ra korlátozásokat követel a nagytőke hatalmának megszorításán. *szük­­ség esetén •» nagytőkések ütel­éi- Ri­zis harc a reakciós jobboldal ellen Belpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, hogy a reakciós jobbol­dal fel akarja bomlasztani a koalí­ciót­ A formális többséggel rendel­kező, de csak a demokrácia kisebb­ségét képviselő Független Kisgaz­da Párt igyekszik akaratát rá­kényszeríteni a demokrácia tény­leges többségét alkotó baloldali blokkra- Minden erőnkkel küzdünk az ellen, h­ogy­ a Kisgazda Párban előretörő reakció uralkodjék az országban. Ha a Kisgazda Párt komolyan leszámol a soraiban lévő reakciósokkal, akkor igényeit a demokrácia többi pártjai örömmel fogják teljesítene Reakciós szárnyától megtisz­tult Kisgazda Párt hatalmasan emelné a magyar demokrácia nemzetközi súlyát. A Duna völgye a dunavölgyi népeknek a legsajátabb Ugye Rákosi Mátyás elvtárs­ hatalmas tetszéssél) fogadott beszéde után Gerő Ernő közlekedésügyi minisz­ter elvtárs hangsúlyozta, hogy azok, akik a parasztság milliós tö­megeit szembe akarják fordítani a munkássággal, a külpolitikában azon, mesterkednek, hogy hazánk­ban végzetes, hintapolitika új vál­faját valósítsák meg. Az új hinta­­politikusok a szövetségesek közötti ellentétek gyors kiéleződésére spekulálnak,­már­pedig a népek megelégelték a hábo­rús vérontást és belátható időn belül nem lehet őket újabb világháborúba hajtani. Továbbmenni a múlt útján, azok­hoz csatlakozni, akik saját impe­rialista céljaik számára fel akar­ják éleszteni az imperialista Né­metországot, nemcsak halálos bűn a nemzettel szemben, hanem nem­zeti öngyilkosság. Nekünk a ma­­gy­ar népért, érdekeink, fejlődé­sünk és haladásunk­­ biztosításáért kell munkálkodnunk. Ha azt mond­juk, hogy határozóban kell halad­nunk a dunavölgyi népekkel, első­sorban a Szovjetunióval való együttműködés útján, akkor ez nem orientáció­t ívik nagyhatalom felé má­s nagy­hatalmakkal szemben, hanem az egyedül helyes önálló, a nemzet érdekeit szem előtt tartó magyar külpolitika. Egyáltalán nem akarjuk, hogy Ma­gyarország elzárkózzék a nyugat felé, szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat akarunk kiépíteni a nyugati demokratikus népekkel is. Olyan külpolitikát ak­arunk, amelynek alapgondolata, hogy a Duna völgye nem imperi­alista hatalmaknak, hanem maguk­nak a dunavölgyi népeknek legsa­játabb ügye. A közlekedésügyi miniszter után a főváros és a vidék küldöttei szólaltak fel, majd Farkas Mihály, a part központi vezetőségének lapja emelkedett­­szólásra.. Beszé­dének gerincét­­ a­ munkásegység méltatása képezte. Foglalkozott a munkásegység gyakorlati megvalósításával és­ kifejtette, hogy a pártok al­sóbb szervezeteiben, az, önkor­mányzatokban és a sajtóban szo­ros együttműködésnek kell létre­jönni, hogy a munkásegység ere­jét a magyar élet minden termeté­re kiterjesszék.

Next