Néplap, 1947. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Ádázé* könyveié* , könyveién szakiroda. Verdsmart)'­u. 24. Tel.: U7. NÉPLAP ma*SE3*rw '■­’»aaawBS V­ívi r­ eminyek a szakszervezetek egyéves harca Az új esztendő küszöbén érde­mes fel­vet­ni a kérdést: mit végzett a szervezett munkásság egy eszten­dős harcában? Ennek az egyéves küz­delem­nek két hatalmas fejezete van. Az első fejezet az infláció szörnyű hónapjait és a stabilizáció­ért folyó küzdemet, a második fe­jezet a stabilizáció és a stabilizáció továbbfejlődéséért való harcot tárja elénk. Év végén ennek a két feje­zetnek a küzdelmeit ki kell értékel­ni és mérleget készíteni, hogy az új esztendőben elénk tornyosuló fel­adatainkat sikere­­sem tudjuk megol­dani. 67 ÜZEMI BIZOTTSÁG DEBRECENBEN Az 1946. év első hónapját két ha­talmas, demokráciánk fejlődését mutató tény jellemzi: készülődés a Köztársaság kikiáltására és az üzemi bizottságok újraválasztás­ára. Február elsején, a harmadik ma­­i gyár Köztársaság kikiáltásának­­ napján kezdte meg az egész ország­­ mintegy háromezer ipari és bánya- s üzeme az üzemi bizottságok újra­­választását. Kettős ünnep ez a munkásosztály számára: roppant­­ nehézségekkel birkózó demokráciánk ) tett bátor lépést ezen a napon jö­­j vej­e felé és a demokratikus jogával­­ egy éve rendelkező munkásságunk­­ lép ugyanakkor egy új korszak kü­szöbére. Mit vártak joggal a dol­gozók a február folyamán hivatalba lépett üzemi bizottságoktól? Min­­­­denekelőtt sorsuk jobbrafordulását. . Az üzemi bizottságok választásánál írta: KŐ­VÁRI LÁSZLÓ nem sikerült a­ reakciónak az a mesterkedése, hogy az üzemi bizott­sági választásokon keresztül a mun­kásegységet megbontsa, hanem el­lenkező­eg, a munkásegység még szorosabbá vált. Debrecenben 67 üzemben van üze­mi bizottsági választás. Az Ü. B. tagjai minden üzemben a két mun­káspártból tevődnek. Ha mérleget átülünk fel az 1945-ben és a­z 1946- ban működő üzemi bizottságok kö­zött, akkor meg kel állapítanunk, hogy a 46-ban választott üzemi bi­zottságok sokkal jobban teljesítették feladatukat: nagy gyakorlatot mu­tattak a termelés fokozása, a mun­kafegyelem megszi­lá­rdí­tása, vala­mint az üzemi vezetés ellenőrzése terén. Példában működött a vagon­gyári, a sűtőházi, az I. sz. bőrgyári, villanygyári üzemi bizottság. Eze­ken a helyeken az újjáépítés, a ter­melés, a munkafegyelem sokkal na­gyobb eredményeket ért el, mint azt az 1946. év elején előirányozták. A dohánygyár, olajmalom üzemi bi­zottságai, viszont nem dolgoztak kel­lő körültekintéssel, gondossággal és ezért az üzem menetében, a dolgo­zók szociális helyzetének megjaví­tásában hiányosságok is mutatkoz­tak. A többi üzemi­ bizottságok jó eredményt­ érte­k el egyéves mun­kájukkal. Hadd említsünk pár nevet az üzemi bizottságok tagjai közü­­,­akik munkájukkal kiváló teljesítményt nyújtottak: Harsányi Gyula, Eterer Sándor a fűtőháztól, Sas Sándor és Me­kranczi László a villanygyárból, próbálta keresztülvinni, hogy mi­nél szélesebb munkástömegeket bocsás­sanak el. Ezt a kísérletet a két munkáspárt a szakszervezetekkel karöltve erélyesen visszautasította. A vagongyárban, ahol több, mint 900 embert akartak elbocsátani, si­került lecsökkenteni 417-re ezt a számot, a fűtőháznál 165 helyett 86 lett elbocsátva. Külön dicséretet érdemel a Ma­gánalkalmazottak Szakszervezete a B-tstázásokkal kapcsolatiban. A re­akció egyes bankoknál, vagy válla­latoknál úgy akart B-tstázmi, hogy­­ az altiszteket és kistisztviselőket küldte el, de otthagyta az igazgató­kat. A szakszervezet erején ébersé­gén azonban a reakció minden kí­sérlete kudarcot vallott, így történt, hogy Debrecenben magántisztviselőt nem B -listáztak. , A stabilizáció megteremtése után életbe lépett az új kollektív szerző­dés, mely a munkásság minden ré­tegére vonatkoztatva 50 százaléka­ életszínvonalat biztosított. A kollek­tív szerződés foglalkozik még a tel­jesítménybér (norma) bevezetésével is. Az új kollektív szerződésit min­denütt megelégedéssel fogadta a munkásság; látta azt, hogy a szak­­szervezeti vezetőség minden kollek­tív szerződésben szélesíti a dolgozó osztály demokratikus szabadságjo­gát és emeli gazdasági életszínvo­­­nalát. talán babona az egész és­ mégis minden december 31-én izgatottak az emberek, várják a másnapot, jó újévet. Ilyenkor mindig kíván­ságok törnek elő a szívekből. A társadalom legkülönbözőbb ré­tegeiből nemre és korra való te­kintet nélkül mást várnak az em­berek. Legalább is részleteiben más, de van egy-két alapvető do­log, amelyben a dolgozó emberek megegyeznek. A gazdasági felügyelőség fiatal kis­tisztviselőnője jobb fizetést és jobban fűtött helyiséget szeretne.. Ezenkívül és legelsősorban egész-', séget beteg édesapjának. Szeretne­­ továbbtanulni is, ennek a lehető-­­ségét titokban az újévben látja. A debreceni termelési bizottság elnöke optimista. Az országos ve­­­­tésterület a békebeli 67 százaléka­­la jobb szerencsénk lesz, akkor­ bőven meglesz a jövő évi kénye­ j­­ünk. Várja a parasztság, hogy összébbszorrul az agrárolló. Ezt megértik az ipari munkások is — magyarázza felelősségteljesen —,­ hiszen nekik sincs abból hasznuk." Mi igazat adunk neki, — a GyOSz már kevésbbé. Politika ? — kérdezem félve. Politikánk úgy halad majd, ahogy dolgozunk — feleli jelentős hangsúllyal. Ez nagyon igaz, hát csak szor­gosan dologra. Van munka bőven. Katonaruhás öreg hadirokkant. Mindkét lába amputálva, a kezé­vel dobja magát előre a csonk­jain. A leg­szörnyűbb emberi tra­gédia részese, vajon neki mit hoz­hat az új esztendő ? Azt hittem, semmit. Elenkez­őleg, az emberi természet egészen csodálatos. Az öreg hadastyáa egyetlen vágya egy kézierővel hajtható kiskocsi, ezzel fürgén szaladhatna végig Debrecen utcáin, ő ezt várja az újévtől — ezt a kérését teljesíteni kell. A rendőrség államvédelmi osz­tályának fiatal nyomozója nagy lehetőségeket lát. Az újévben a stabilizáció eredményei megmu­tatkoznak majd , teljes egészében a rendőrségen. Reméli azt is, hogy kevesebb munkájuk lesz. Ez em­beri és demokratikus szempontból egyaránt üdvös óhaj. A színész az újévtől várja a nagy szerepet. A villanygyári munkás béreme­lést és üzemfejlesztést. Lehetősé­get, hogy gyermekeinek cipőt ve­gyen és demokratikus kultuszmi­nisztert, hogy fia orvos lehessen. Szilárd munkásegységet és a vál­ság megoldását, úgy ahogy ő és munkástársai elképzelik. Aztán vannak még sokan, aki­ket nem kérdeztem meg. Ezek egészen speciális kívánságokkal rendelkeznek. A közellátási ügy­osztály egyik tisztviselőnője pél­dául Szabó Gyulát várja vissza az újévtől. A proliasszonyok viszont azt, hogy olcsóbb lesz a tej és több lesz a cukor. Jogerős NOT- ítélettel ellátott Hunyadi-páncélos, aki újrafelvétel által szabadlábra került, felmentő ítéletet. Csősz László a szakszervezetek jogköré­nek megszületését, a nagykeres­kedő a haszonkulcs felemelését. Dr. Szekeres János, a tejszövetke­zet igazgatója reméli, hogy az új­évben is négy igazgatója lesz az üzemnek, havi 700 forint fizetés­sel és változatlanul há­rom liter tej, heti egy kiló vaj és két liter tejszín igazgatói termé­szetbeni járandósággal. Oravets Albert háromgyermekes tejüzemi munkás, akinek 188 forint a fize­tése, valószínűleg ennek az ellen­kezőjét reméli. Amint látjuk, kívánság van bő­ven újév napján. A sok kívánság elszánt vággyá fokozódik és ezek végül határozott cselekedetekre buzdítják a tömegeket. Az ellen­tétes vágyak által született csele­kedetek előbb-utóbb összeütköznek és az erősebbeké, a többségé, az igazságot akaróké megvalósul. És ebben bízunk mi is. — 86 - Here 82 infláció réme ellen Az év elején a kollektív szerződé­­­ek megköttettek, még­pedig úgy, hogy a bér két részből ál: pénzből és természetben kiszolgáltatandó élelm­iszerből. Az új kollektív bér­­szerződésekben a szereszervezeti mozgalom piai, több évtizedes kö­­veteléseiből serc teljesült. A törvé­nyes ünnepnapok megfizetése, a fi­zetett szabadságidő, a készenléti szolgálat, az éjjeli munkapótlék, a fizetési ebédidő végleges rendezése nagy eredmény. Az infláció ször­nyű hónapjaira a természetbeni bér bevezetésével is haladást tett a fej­lődés útján a kollektív szerződés. Ebben az időben az üzemi bizottsá­gok, szakszervezeti vezetők mindent elkövettek, hogy az egyre mélyülő inflációs veszéllyel szemben, meg­védjék a kollektív szerződéseket és lgalább tartsák a munkásosztály már végletekig leromlott életszínvo­nalát. . A kollektív szerződéseik az­­ inflá­ció rohamos mélyülésével nem tud­ták megállni a helyüket. A spekulá­ció, feketézés és a nagytőke arcát­lansága mind jobban és jobban a lejtőre vitte demokráciánk gazdasá­gi helyzetét. A ma­gyar szervezeti munkásság öntudatát, fegyelmezett­ségét és a jövőbe vetett hitét tükrö­zik vissza azok a tények, hogy en­nek ellenére egyetlen üzemben­­sem volt sztrájk. Azonban volt harci lendület, elt­ánt vág a végsőkig a re­akció elleni harcra. Debrecen szer­vezett munkásságának megalkuvás nélküli harcát a reakció ellen mu­tatja az a tény, amit a márciusi, áprilisi tömegmegmozdulásokkal kapcsolatban végrehajtott. Tömeg­akciói nyomán sikerült eltávolítani a városházáról 24 rekaciós tisztvi­selőt. Az infláció szörnyű hónapjaiban minden két hétben ülésező szakma­közi bizottság hatalmas feladat elé volt állítva: hogyan tudja a dolgo­zók gazdasági helyzetét megjavítani, ellátását biztosítani, hogyan tudja a munkanélküliséget csökkenteni? Az ellátás nehézségek enyhítésére megszervezi­­ik a szakszervezeti köz­­el­látást, mely 25 másos­olajat és 150 mázsa lisztat mnMX ecélje!­as infláció ideje afe.fi.. A munkanélkü­liség leküzdésére elkezdtük a mun­­kateszvetítő hivatal megism­telését. A tavaszi mezőgazdasági munká­­latokkal kapcsolatban a Földmun­kások és Kisbirtokosok Szabad Szak­­szervezete komoly munkát végzett Hajdú megyében. A reakciónak azt a Vki kfk. fewer ne­ftwwwwwft géphez való szállítását szabát­álja, a Földmunkás Szakszervezet SS szá­zalékig megakadályozta és ezzel se­gített a FEKOSz a stabilizáció si­keres mírszein Emifordien. Május és június hónapokban az infláció katasztrofális helyzetbe so­dorta a fixfizetés­i közalkalm­azotta­­kat. A Szakszervezetek vezetőszége egymásután hívta össze a közalkal­mazotti nagygyűléseket, majd a szakmaközi ti­tkárság az összes köz­alkalmazottak demonstrációs nagy­gyűlését rendezte meg az Arany Bikában. Sikerült a gyűlés nyomá­sára elérni azt, hogy a közalkalma­­zottak Debrecenben 35 milliárd pen­­gót kaptak és fejenként 10 millió közsegélyt. * A szakszervezeti vezetőség május és június­i hónapokban hatalmas munkát végzett a stabilizációért fo­lyó küzdelem sikeréért, a dolgozók mindennapi kenyerének a biztosítá­sáért, másrészt előkészítette az ál­lamháztartás egyensúlyba hozatala miatt kiadott B-listázásuk munká­latait. A debreceni szakszervezetek képviseletében működő évtársaink mindenütt jó munkát végeztek, egye­dül a földmivelésügyi minisztérium­ B-list­a bizottságában tévesztették meg és vezették félre a reakció ügy­nökei a szakszervezeti kiküldött elv­­társunkat. A hosszú szenvedést és nyomort nem enyhítette a kollektív szerző­dések módosítása, az egymás után jövő kalória-rendeletek. Mindenkit, egy vékony réteg kivételével, a sta­bilizációba vetett hite és bizalma miasított fenn. STABILIZÁCIÓ ÉS B-LISTA A stabilizáció nagymértékben megváltoztatta a dolgozó osztály gazdasági helyzetét. A jó pénz meg­teremtése öröm volt a munkásság, parasztság és értelmiség számára. Fillérekből lehetett vásárolni. A sta­bilizáció új fejezetet nyitott a szak­szervezeti dolgozók számára, új le­hetőségek nyíltak a szakszervezet munkaterületén. Hozzáláthatott a szakszervezet a® új kollektív szerző­dés kidolgozásához, az oktatásihoz és a szervezés nagy munkájához. Zavarta a smiszervezetes vezető­ségét a kormány által kiadott mun­kás B-listázások végrehajtása. A szak­szervezetek vezetősége mindent elkövetett, hogy a munkás B-listá­­zások ezek a politikailag megbízha­tatlanokra, a hanyag munkaerőire terjedjenek ki. Nem sikerült a reak­ció»«* *r « felaérfeáai, bármer mint'' 1947 január 1, szerda A munkanélküliség leküzdése Ezekben a® időkben megindulnak a szakszervezetek vezetőségeiben a nagyarányú szervezési munkálatok­hoz az előkészületek. A munkanél­küliség leküzdésére a szervezetek ve­zetősége nagyszabású munkanélkü­li ankétot szervezett. Eze­n az anké­tem dolgozták ki a munk­anélkülie­k számarányához viszonyítva a köz­munkák haladéktalan megindítását. Ez az ankét választott a maga ke­beléből egy munknélküliség leküz­désére irányuló bizottságot és ez vette kezébe a munkanélküliség fel­számolásának összes problémáit, he­­tenként vagy még ennél sűrűbben ülésez-e. Ezzel párhuzamosan megszervezte a szakszervezeti vezetőség a Munka­közvetítő Hivatal aktív munkába ál­­lítását. Szükség volt erre azért, hogy az egyre jobban széle­sedő munkáa­­nélküli tábort nyilvántartat és köz­vetítse. Havonta 400—500 munka­közvetítést végzett s 2500 munka­­nélkülit tart nyilván. A munkanél­küliség leküzdésére összeállított bi­zottság jó munkát végzett, mert a munkanélküliek számát Debrecen­ben 55—60 százalékig fel tudta szá­molni. A szakszervezetek taglétszáma egy év alatt 7000 taggal szaporo­dott. Ma Debrecennek 39.000 szer­vezeti dolgozója van és ha Hajdú megyét is hozzászámítjuk, összesen 57.000. Debrecenben 36 szakma, 146 szakosztállyal működik. OKTATÁSI MUNKA A szakszervezeti titkárság hatal­mas oktatási munkába kezdett. Debrecenben 20 ideológiai szeminá­rium, 10 szakmai továbbképző, 1 üzemi bizottsági, 1 előadó és 1 ve­zetőképző szeminárium folyik, ösz­szesen mintegy 800—1000 hallgató­val. A megyében is m­egindult a szak­­szervezeti munka. Földmunkás elv­­társaink felismerték azt a veszélyt, hogy a reakció el akarja választani az ipari munkásságtól és a zsíros­parasztság vezetése alé akarja von­­ni. Ezért a FÉKOSz a megyében megerősítette a munka közvetít­ést, a megyei szakszervezetek vezetősége pedig mindenütt­­zéleskörű okta­tásba kezdett. A szakszervezeti titkárság szep­tember havában összehívta Hajdú és Bihar vármegye földmunkás szakszervezeti vezetőit, hogy­­ismer­tesse velük az őszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos tenniva­lókat és a szakszervezeti munkát. Debrecenben a szervezést üzemi gyűlések formájában is folytatja a szakszervezeti titkárság. Szeptem­berben 14 üzemben, októberben 15, novemberben 11 üzemben, decem­berben 11 üzemben voltak üzemi gyűlések, ahol a szervezett munkás­ság a maga sérelmeit, panaszait kívánságait mondja el. November hónapban választotta meg a szakszervezet választmányát és ebből a 9 tagú végrehajtó bizott­ságot. Ezzel a szakszervezet komoly lépést tett a szervezeti összefogás terén. A végrehajtó bizottság min­den héten ülésezik. Működése kö­zéppontjában a stabilizáció óta a reakció és a kizsákmányoló nagy­tőke támadásával szemben felven­ni a harcot, egyszóval: harcolni a drágaság ellen. Megszervezett ki­­l­­­ttségeket a főispánhoz, a polgár­­mesterhez és a törvényszék tanács­­elnökéhez. A küldöttségek után im­pozáns nagygyűlést hívtak össze, amelyen határozati javaslatot fogad­tak el. Árellenőrző csoportokat szer­veztünk meg s mindezeknek a mun­káknak már jelentős eredményei vannak. A mérleg elkészült. Utunk felfeé ível, előre megyünk. Feladataink között az első, hogy az új esztendő­ben a Baloldali­ Blokk, melynek ré­szesei vagyunk, vezesse ki a ma­gyar munkás­osztályt, a magyar nemzetet ebből a válságból. Ezt úgy érhetjük el, ha harcolunk a dolg­o­zók mindennapos problémáinak megadásáért, szívós, egyenletes­ munkával. Férfi sztitfpue«, sum szíven;*?, fcéfésáruk ÜFin­YI és ttörei ü­zletében yAlaszt&b­hain siLd­al Csillárott, r * ti i­á tt!& legolcsóbban | IJ ! 0 f 9 | ff ft f p¡ &RAUM ffatvsn-Qi­a 6, sz, I u c»g|CneUrc szerelés, javítás ! !■ Uzlsírkönyyek PULÓVERT , ego csobban a MAGDOLNA ke­­ll'szalonbd! vásárolhat, hozott anyagból is­ jutányosan készít Bajcsy-Zsilinszíty-u. 4. levélrendezök okmámfiartók gyorsfysok tűzőgépek és mindennemű irodaszerek a MÉUISZ- könyvkereskedés közismert szaküzleteiről alap­ján. 2-án nyitunk Fegyver, lőszer, Isipi * kerékpár, ▼íllamosságt műszaki áruk nagy választékban Laliczky Érni utaen, Psas-aica rí B. U. E. K.

Next