Néplap, 1947. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1947-02-01 / 27. szám

mi i hagyományunk: a köztársaság írta. Juhász Géza 4 magyar ragaszkodik a hagyo­mányhoz, különösen Debrecen, a maradandóság városa. Csak épp az a bajunk, hogy vak, egyoldalú Nyugat-imádatunkban azt tagad­tuk sorra, útközben fölszedett, ránk nem szabott divat­kacato­­kért, ami a tulajdon ősi hagyaté­kunk. . . ,, Magyarország nem volt király­ság. Népünk köztudata nem tisz­telte a születés jogát, csak a te­hetséget Keleti származású me­séinkben nem az elsőszülött ki­rályfira száll a korona, hanem mindig a legkisebbikre; az a leg­­derakabb. Árpád utóda, Zsolt is ilyen legkisebb fiú volt. Mikor át is tértünk a keresztyén hitre, majd egy évszázadig úgy gyakoroltuk még a királyságot, mintha respub­­lica volna. Szent Istvánt Péter követi, a velencei dózse fia, csak anyai ágon Árpád-vér, mint 1300-tól fogva a vegyesházi királyok. Pár esztendő múlva fölmondanak neki, Aba Sámuelt ültetik helyére. Abá­­nak egy csöpp vére sem közös az Árpádokkal, sógora a szent király­nak. Népi uralkodó, parasztkirály, pártot is ütnek ellene az előkelők , a német sér­ibségt­el megbuktatják." Pétert cipelik vissza, hogy megint el terszessék, de már egyenest a poklokra. Salamont ugyanúgy me­­nesztik, mihelyt nem felel meg. Az egész első keresztyén század úgy él germán agyú tudósainkban, mint a „rendetlenség“ kora. Mi­ben áll ez a rendetlenség ? Hogy nem a véletlenül elsőnek világra nyikkant porontyot iktatták apja örökibe, hanem szétnéztek az or­szágban, ki a legkülönb. Ha nem így tesznek, Szent László sohase lett volna király. Csak később merevedett ránk a „nyugati“ életforma. Nem a dicső ókori, amely Athént tette a világ legműveltebb népévé, nem is la­tin, amely a római birodalmat felvirágoztatta- Nem, a germán­keresztyén királyság honosodott­­meg nálunk; még a neve is Nagy Károlyra emlékeztet, a frank biro­dalom urára. Míg az Árpádok él­tek, ideszámítva a részben rokon vegyesháziakat is, ez a kivételes­­ tehetségű család adott nagy ural­kodókat. De már a Habsburgok­ közt négyszáz év alatt alig akadt emberszabású.­­ Debrecen a hódoltság óta segí­­tett is magán. Igazi kommunitás­­ módjára, teljes földközösségben,­­ szabad köztársaságként válasz­­­totta vezetőit, egyenrangú cívisek közül. Ez volt a város nagy kor­szaka. Harcok­­fergetegében is gyarapodott, lombosodott; szelle­mi téren kollégiumával, nyomdá­jával, anyagiakban földjeivel, jó­szágaival. A Habsburg „fölszaba­dítás“ aztán mindinkább elnyomo-­­­rította. De Kossuth lángesze m­eg-­ érezte benne az ősi lelket. S mi-­­kor eljött az idők teljessége s az­ egész országból az lett végre, ami­ egyedül méltó önérzetes ember­hez : szabad férfiak és nők köz­társasága , a mi Nagytemplomunk válhatott betlehemi jászlává an­nak az eszmének, melynek földre­­szálltát, testbe öltözését senki nem sóvárogta jobban Petőfinél. Petőfi pedig nemcsak világszellem, nem­csak az egyetlen költőnk, aki benne él az emberiség köztudata­ . Mistéthet van a hetesbizottság irányította minisztériuma megszervezésében A Parasztszövetség teljesen az összeesküvők fedőszerve volt A belügyminisztérium közli: A köztársaságellenes földalatti szer­vezkedés és fegyveres összeeskü­vés vezetőinek első csoportját, a 13 vezetőt, d dr. Donáth Györgyöt, a MÉP volt elnökét, a hetesbizott­ság tagját, Dalnoki Veress Lajos ny. vezérezredest, a IS (erdélyi) hadsereg volt parancsnokát, a földalatti fővezérség fővezérét, Szentmiklósi István volt vezér­kari őrnagyot, a hetesbizottság és a földalatti fővezérség tagját, András Sándor ny. vezérőrnagyot, a földalatti fővezérség tagját, Szentiványi Domokos rendkívüli követet és meghatalmazott minisz­tert, a hetesbizottság tagját, Arany Bálintot, a Független Kisgazda Párt volt központi szervezőjét, a hetesbizottság tagját, Kiss Ká­rolyt, a Gázművek műszaki taná­csosát, a hetesbizottság tagját, tfr. Héder János volt m. kir. kor­mányfőtanácsos, vállalati vezér­­igazgatót, a hetesbizottság tagját, Vílkonyi László, vezérkari őrna­gyot, Berkis István vezérkari alez­redest, a földalatti fővezérség tag­ját, Sóváry Tihamér vk. ezredest, a földalatti fővezérség tagját Fil­le­r József vk. ezredest, a föld­alatti fővezérség tagját, Majoros János tart. repülőtisztet, a mai na­pon a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság meg­döntésére irányuló bűntett miatt a népügyészségnek átadták. A nyomozás megállapította, ho­gy a szökésben lévő dr. Saláta Kálmán volt képviselő, a hetesbi­zottság tagja, a köztársaságellenes összeesküvés egyik fő szervezője és irányítója volt. Dr Saláta Kál­mán ügyét az eljárásnak távol­létében való lefolytatása céljából áttették a népügyészséghez. Az államvédelmi szervek fényt derítettek Mistéth Endre építés­éi közmunkaügyi miniszter, vala­mint a nemzetgyűlési hozzájáru­lás alapján őrizetbe vett hat nem­zetgyűlési képviselő : dr. Hám Ti­bor, Gyidai László, dr. Jaczkó Pál, dr. Vattai László, Horváth János és Kiss Sándor ügyére is. Mistéth Endre beismerte, hogy 1912 óta tagja a Magyar Közös­ségnek s a Magyar Közösség köz­társaságellenes szervezkedésében a felszabadulás óta is tevékenyen részt vett. Beismerte, hogy az ő tudtával és hozzájárulásával Szentiványi Domokos az ő laká­sán szerkesztette és gépeltette a mozgalom illegális sajtótermékét, az úgynevezett ,,Tájékoztató“-t. Beismerte, hogy lakására több al­ ^•(r^win -inrnrr*~f>r»~i nm*brr‘n~“** »■«■«■«<«■*««««■««* kárómmal összehívták megbeszé­lésre a Magyar Közösségnek kü­lönböző minisztériumokban műkö­dő csoportjainak vezetőit. Ezeken a tanácskozásokon Mistéth Endre szorgalmazta a magyar közösségi munka és szervezkedés meggyor­sítását és kiterjesztését. A Mistéth Endrére vonatkozó jegyzőköny­vekből kiderült az is, hogy Mis­téth Endre kinevezését a hetesbi­zottság hozta javaslatba dr. Sa­láta Kálmán révén . Mistéth End­re­ beismerte, hogy miniszteri ki­nevezése után a hetesbizottság szempontjainak megfelelően szer­vezte meg minisztériumát. Az őrizetbe vett képviselők kö­zül Gyulai László tanár és dr. Jeczkó Pál ügyvéd közvetlenül a hetesbizottsággal állottak kapcso­latban és annak utasításait haj­tották végre. Gyulai László ezen­kívül a hetes bizottság külföldi hálózatának volt egyik irányítója, Dr. Jaczkó Pál a hetes bizottság­tól hármas feladatot kapott: ille­gális fegyveres csoport létesítése, a mozgalom emberei részére a ha­táron való átszöktetés megszerve­zése és a szűkösben lévők szá­mára­­úgynevezett „kitérő állomá­sok“, búvóhelyek létesítése. Több dunántúli községben alakított fegyveres csoportokat, amelyek élére katonaviselt fasiszta érzelmű fiatalembereket állított és az ösz­­szeesküvés futárait több ízben se­gítette át a határon. Szentiványi Domokos, továbbá Csiteri-Rónai István külügyminisztériumi mi­niszteri titkár, valamint saját val­lomásaiból kiderült, hogy dr. Hám Tibor vezető szerepet játszott dr. Saláta Kálmán mellett, a Magyar Közösséghez tartozó, vagy a Ma­gyar Közösség irányítása alatt működő nemzetgyűlési képviselői csoportban. Kiss Sándor, Horváth János és dr. Vattai László képviselők ma­gyar közösségi tevékenységüket főképpen a Parasztszö­vetségen belül fejtették ki. Horváth János már a felszabadulás előtt tagja volt a Magyar Közösségnek, Kiss Sándort és dr. Vattai Lászlót 1946 augusztus végén, szeptember első napjaiban avatták fel. Rajtuk keresztül a hetesbizottságnak si­került a Parasztszövetséget a Ma­gyar Közösség köztársaságellenes mozgalma legális fedőszervévé át­alakítani. A megnevezett képvise­lők vallották, hogy tevékenysé­gük eredményeként a Parasztszö­vetség központja és a Parasztszö­vetség által alakított Központi Paraszt­szö­vetkezet minden egyes vezetői állását magyar közösségi tagokkal töltötték be. Elismerték­­ azt is, hogy a Parasztszövetség­­ budapesti központján kívül a Pa­rasztszövetség vidéken létesített szervezeteinek vezető állásaiba is mindenüvé magyar közösségi ta­gokat igyekeztek elhelyezni. Az eddigi adatok alapján az őrizetbe vett Mistéth Endre, Gyu­lai László, Jaczkó Pál, Hám Ti­bor, Kiss Sándor, Horváth János és Vattai László nemzetgyűlési képviselők ellen a vizsgálat to­vább folyik. ban. Ő a teljes magyar történe­lem, az osztatlan népi sors, Dózsa György, a szabadság énekese. Nem a francia jakobinizmus izgágálko­­dott őbenne, hanem a mély népi lélek mondott áment a saját ter­mészetéhez illő államformára. De azóta is összeforrt Debrecen az újabb köztársaságokkal. Az utolsó király országlátogatása itt fúlt­ akkora botrányba, hogy az a koronájába került. Az pedig 1849 április 11-ével egyenlő büszkesé­günk, hogy itt kezdte megala­pozni a harmadik köztársaságot is az ideiglenes nemzetgyűlés. Három a magyar igazság. Hisszük, hogy ez a harmadik köztársaság fönn is marad immár ingathatatlanul. El­rontott magyarok, szánalmas laká­­jok, tányérnyaló himpellérek, go­nosz sötét szemforgatók ám hadd siratozzák a császári és királyi hagyományt. Nem volt az magyar egy percig sem. Útközben kapkod­tuk magunkra, rég kinőttünk be­lőle, dobjuk a szemétre. Nekünk olyan világ kell, ahol ember em­bert nem nyom el s az államfő nem pöffeszkedik elérhetetlen messzeségben, mint a kongó kopo­nyája Habsburgok. Detronizáló Debrecen, védd meg a magyar hagyományt! A mi ha­gyományunk : a köztársaság. ÁRA 40 FILLÉR Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Antos István nyilatkozota a hároméves országépítő tervről A MAGYAR KOM­MUN­IST­A PÁRT K­EL­ETM­AGYARSZÁ­G­­ LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. MI LAG PROLETÁRJAI EGY­ESÜL­ETEK! 1947 FEBRUÁR 1. SZOMBAT Érvényes a debreceni VAOSz•V­­iasz­ás A debreceni vezetőség bizalmatlansáról szavazott Szamai országos főtitkárnak Pénteken délután összeült a VAOSz debreceni szervezetének újonnan megválasztott vezetősége. Az ülést Sass Sándor elnök nyi­totta meg, ismertetve a választás eredményét, valamint a közben felmerült eltérő álláspontokat. Molnár József megyei titkár kije­lentette, hogy a választást a Szak­­szervezeti Tanács nevében szabá­lyosnak tekinti, annál is inkább, mert semmiféle írásbeli panasz ed­dig hozzá nem érkezett. A leadott szavazatok aránya pedig bizonyít­ja, hogy a többség állásfoglalása egyöntetű volt. A vezetőség ezután megállapította az 1050-es taglét­számból és a leadott 682 szavazat­ból, hogy a többség eleget tett szavazási kötelezettségének és az újonnan megválasztott vezetőség 613 szavazattal abszolút többséget kapott Makranczi László rámutatott ar­ra, hogy a villanygyáriak a vál­­asztást érvényesnek tekintik, még akkor is, ha ezt Szamai fő­titkár ellenzi. Egyébként rámuta­tott arra, hogy Szamai Lajos, aki a VAOSz főtitkára, a választáso­kon nem hivatalos minőségben vett részt és ellentétbe került a szaksze­rvezettel ■ azáltal, hogy a szakszervezeti listával szemben ellenlistát állíttatott fel. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy elsősorban a szakszervezeti feladatot tartják magukra nézve kötelezőnek és mint megválasztott vezetőségi ta£, részt vesz a VAOSz minden tevé­kenységében. Weisz Gyula kifogásolta, hogy Szamai, aki mint az országos központ főtitkára vett részt a vá­lasztáson, korelnökként akart mű­­ködni Ezt pedig sem kora, sem szakszervezeti beosztása nem en­gedte volna meg. Hasonló érte­lemben szólaltak még fel mások is, Bedő Lajos pedig rámutatott arra a veszélyre, hogy néhány vá­rosházi jobboldali elem a VAOSz tevékenységét meg akarja béní­tani. Nagy Er­dre ismertette a válasz­tás előzményeit, Szamai főtitkár­ral folytatott előzetes tárgyalásait és azt a szakszervezeti főtitkárhoz nem illő viselkedést amellyel a hivatalos listával szemben fel­lépett. A felszólalások után Nagy Endre titkár javasolta, hogy a VAOSz első összvezetőségi ülése táviratban üdvözölje a Szociálde­mokrata Párt 35. kongresszusát Makranczi László javasolta, hogy a debreceni csoport szavazzon bi­zalmatlanságot Szamai főtitkár­­nak, miután debreceni működése kapcsán a tagság bizalma benne megrendült. Mindkét javaslatot egyhangúlag fogadta el a vezető­ség. Ezután a vezetőség áttért az ügyvezetés megállapítására és máris komoly terveket vetettek fel a köztisztviselők helyzetének a javítására. Az összvezetőségi ülés elhatározta, hogy részletes munkaprogrammot dolgoz ki, ame­lyet a tagság elé terjeszt és an­nak közeli megvalósításáért a többi nagyváros VAOSz csoport­ját sorompóba hívják. Új államtit­ár A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy a köztársaság elnöke Hompola Mihály nemzetgyűlési képviselőt az igazságügyminiszté­­rium politikai államtitkárává ne­vezte ki. Fontos belpolitikai tanácskozások A Függet­en Kisgazdapárt politi­kai bizottsága pénteken délután foglalkozott a politikai válság újab­ban felmerült mozzanataival , és tárgyalta az MKP politikai bizott­ságának pénteken nyilvánosságra hozott nyi­atkozatát. A politikai bizottság elvégzi az utolsó simítá­sokat a már bejelentett kisgazda­­párti deklaráció szövegén, amelyet rövidesen nyilvánosságra hoznak. Egyébként Nagy Ferenc minisz­terelnök péntek dé előtt megbeszé­lést folytatott Rákosi Mátyás há­r miniszterelnökkel, az MKP főtitká­rával. Az MKP debreceni szervezete hétfőn délután 4 órakor az Arany Bikában taggyűlést tart

Next