Néplap, 1947. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1947-03-01 / 51. szám
^ AflHtBHp jg|3PSH| ajBgaSP JHHHflroraK zglte;. : i mmm, u b iiisimn i i *>r.i TIT <■ | ö magyar k Dálnoki Veress Lajos bevallotta atárgyaláson: Az összeesküvők a Kisgazdapártra számítottak Pénteken reggel nyitotta meg Jankó Péter tanácselnök a népbíróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az összeesküvők ügyében. A második napon Dálnoki Veress Lajos vezérezredes kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy az államhatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben részt vett volna. Szerinte csupán a honvédség megszervezését vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmiklóssy István lakásán összejövetelen vett részt, amelyen beszéltek Veress Lajos megbízatásáról. A honvédség, illetve katonaság megszervezésére a megbízatást elvállalta. Ezen az ülésen határozták el, hogy négy szakértőt választanak ki. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos lakásán, ahol rajta kívül András Sándor, Szentmiklóssy István, Sóváry Tihamér és Bér- ■ l.ó Irtysos is részt vett Donáth Györggyel együtt. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepének vállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés. Újabb két hét elteltével a Lónyay-utcában tartottak összejövetelt, amelyen Szentmiklóssy átnyújtotta a hadparancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja alá és nem adja ki. Szentmiklóssy ek-kor közölte vele, hogy a Közös-ség polgári vonala ezt nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményt erősítette meg Donáth is. Az elnök további kérdésére Veress Lajos kijelentette, hogy a „jogfolytonosság“ kitétellel azonosítja magát, de helytelenítette, hogy ezt a hadparancsba bevették, mert ez politika. A hadparancs többi részével sem azonosította magát, mert védekezése szerint másra nem kívánt támaszkodni, mint a meglévő honvédségre. A tanácselnök a továbbiakban megkérdezte, hogy milyen jogcímen használta azokat a kifejezéseket, hogy: elrendelem, kinevezem, megbízom. Veress Lajos azt mondotta, hogy katona volt és megszokta, vagy parancsol, vagy engedelmeskedik. Különben is Szentmiklóssy véleménye az volt, hogy az ellenállási mozgalom azért bukott le, mert senki sem parancsolt. — Ön párhuzamot állít fel az ellenállási mozgalommal — szólt Jankó Péter tanácselnök. — Az ellenállási mozgalom az akkori tényleges hatalmi tényezőkkel szemben állott ön is feljogosítva érezte magát arra, hogy a jelenlegi államhatalommal szemben parancsoljon? Milyen ingeimen? — Nem ezen a jogcímen — hangzott a felelet Azt a helyzetváltozást, amikor ön esetleg honvédelmi miniszter lesz, saját erőiktől független erők ■politikájától várták? — Igen — felelte Dálnoki Veress. — A Magyar Közösség politikájától is függetlenül? — A Donáthék által előidézett politikai helyzetváltozástól nem, a Magyar Közösség politikáját azonban számításba vettem — felelte a vádlott Az elnök ezután szünetet rendelt el, a kormányzó nem mondott le. — Milyen politikai helyzetváltozásra számítottak? — tette fel a kérdést az elnök. — Új választásokra, a béke- s szerződés ratifikálása után — felelte Veress Lajos — esetleges új pártok alakításával, vagy fúzióra meglévő pártokkal. Szünet után Jankó Péter tanácselnök megkérdezte, hogy tudja-e Veress Lajos azt, hogy a Magyar Közösség megmaradt horthysta köztársaságellenes ideo lógiájánál? Veress azt vallotta, hogy nem tudta, de a régi alapon állva képzelte el a Magyar Közösség munkáját. Bevallja, hogy a jogfolytonosság alapján állt s ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóságra gondolt Dr. Antal népbíró tett fel ezután kérdéseket. Arra a kérdésre, hogy kik voltak azok, akik rá, mint egyetlen katonára számítottak az országban, Dálnoki Veress azt vallotta, hogy sok tiszt. A Magyar Közösségre és más erőkre számítottak, a meglévő pártok közül a Kisgazdapártra„ Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy a csendőrséget a magyar köztársaság kollektíve felelősségre vonja, Dálnoki Veress tagadókig válaszolt. A továbbiakban azt vallotta, hogy hadműveleti céljai nem voltak, ő csak azoknak a tiszteknek érdekében lépett közbe a mindenkori minisztereknél, akiket B-listázni akartak. További népbírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Donnáthot előbb ismerte meg, mint az a Közösség tagja lett. A fajszeretetet a maga részéről úgy értelmezte, hogy elsősorban a Közösség tagjait igyekeznek segíteni. A tárgyalást ezután félbeszakították és azt szombat reggel folytatják. Horthy levele Dálnoki Vereséhez Szünet alatt Donáth György és Dálnoki Veress Lajos hozzátarto-zói engedélyt kaptak beszélgetés folytatására a két vádlottal. Ezután Jankó tanácselnök a hadparancs példányainak sorsáról tett fel kérdéseket. Veress Lajos azt vallotta, hogy ő és András megsemmisítették az ő példányukat, a tartalékpéldány Szentmiklóssy kezében volt, annak sorsáról nem tud. Ezután szembesítették Dálnoki Veress Lajost Donáth Györggyel, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Veress Lajos a további vallomásában a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánna esett. Veress védekezése szerint a csendőrséget csak az ő személyének pozícióba juttatása után állították volna fel. A honvédség nyugati alakulatairól azonban szerinte nem volt szó. Az elnök Veress Lajos elé tárta előző kihallgatásai alkalmával felvett jegyzőkönyvet, amely szerint Veress kifejezetten „fővezérség" -ről beszélt amíg most e helyett a honvédség szót használja. Veress előadta, hogy akkori kihallgatásánál tiltakozott a fővezérség megjelölése ellen s tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a"hatalom átvételét, célozta volna. Arról tudott, hogy a Közösség áll a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a Kisgazdapárttal. Vallomása további részében elmondta, hogy 1944 augusztus 5-én előzetes telefonértesítés után levelet kapott Horthytól amit Vattay főhadsegéd juttatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter útján a főhadiszállásra. Ebben a levélben S Horthy arra az esetre, ha őt egy idegen hatalom megakadályozná kormányzói jogainak gyakorlásában, Veress Lajost nevezi ki miniszterelnökké és megbízza a kormányalakítással. Erről a levélről említést tett az összeomlás után Donáthnak, aki erre azt mondotta, hogy akkor tulajdonképpen Veress Lajos a miniszterelnök. Ő azonban felé hívta Donáth figyelmét arra, hogy sem Kállay, sem Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökségről és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapcsolatban az elnök kérdéseire kijelentette Veress, hogy a jogfolytonosság letéteményesének a volt kormányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az országnak, mert Hétfőn kezdődnek a pártközi megbeszélések A Kisgazdapárt végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt Balogh Ispán főtitkárnál megbeszélést tartott, amelyen pártszervezési kérdésekkel foglalkoztak és a politikai bizottság határozatainak végrehajtása érdekében tettek intézkedéseket. A politikai bizottság összetételében változás következik be, mert le kell vonniuk a konzekvenciát azoknak, akik még az utolsó pillanatban is tévesnekszárngult álláspontért harcoltak. Nagy Ferenc miniszterelnök péntek délelőtt hosszasan tárgyalt Rákosi Mátyással és Szakadta Árpáddal. A pártvezérek a pártközi tárgyalások előkészítéséről tanácskoztak. A pártközi megbeszélések valószínűen hétfőn kezdődnek. A tárgyalásokon előszörgazdasági, majd politikai kérdéseket vitatnak meg. A cél az, hogy olyan politikai légkört teremtsenek, amely "’kicmássá teszi a helyzetet a gazdasági problémák megoldására. Bevin a szovjet-brit viszonyról Bevin külügyminiszter az angol alsóházkülügyi vitájában többek közt kijelentette, hogy a britszovjet szerződést módosítani kell. Meg kell szabadítani azt korszie■ fittenné vált intézkedéseitől. Sztálin már közölte a szerződésnek azokat a pontjait, amelyeket korszerűtlennek tart. A brit kormány rövidesen eljuttatja javaslatait a szovjet kormányhoz és örömét fejezte ki, hogy kifejezésre jutott a szerződés meghosszabbításának óhaja és az a kívánság, hogy növeljék a két ország közötti szívélyes jóviszonyt. A brit kormány továbbra is azon fáradozik, hogy négyhatalmi szerződés jöjjön létre az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország és Anglia között azzal a céllal, hogy megakadályozzák az agresszió feltámadását Európában. Feloldják a román hatóságok a zár alá vett magyar vagyonokat A román hatóságok a zár alá vett magyar vagyonok feloldását határozták el. A magyar miniszterelnök ezért felhívja mindazokat, akiknek javait (ingó vagy ingatlan vagyonát) Romániában a román hatóságok bármely címen lefoglalták és a mai napig javaik feletti rendelkezési jogukat nem kapták vissza, saját érdekükben a következő adatokat tartalmazó bejelentést tegyék meg a magyar miniszterelnökségen székelő romániai magyar javak bizottságához (Budapest, Miniszterelnökség, Parlament-épület, félemelet): 1. A vagyon tulajdonosának neve, foglalkozása, jelenlegi pontos lakóhelye. Romániában mettől-meddig és hol volt lakóhelye. Állampolgársága. 2. A lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyon leírása; az ingatlannál annak pontos fekvési helye, minősége, területének nagysága, művelési ága, az ingatlan vagyon hozzávetőleges értéke forintban, lejben; b) az ingó vagyonnál a tárolási hely megjelölése, annak minősége, mennyisége, a vagyon hozzávetőleges értéke forintban, lejben. 3. A vagyont mikor, mely hatóság által, milyen címen vették zár alá? 4. Tett-e a tulajdonos lefoglalt vagyonának felszabadítására intézkedéseket? ha igen, hol, mikor, mely hatóságnál és milyen eredménnyel? Általános népbiztosítás tervét jelentette be a népjóléti miniszter A nemzetgyűlés pénteki ülésén Ká■1 Károly (MKP) előadó rámutatott arra, hogy a népjóléti minisztérium megalapítására már Debrecenben szükség volt, hiszen a felszabadulás mán nem volt város vagy falu, mely intézményes segítségnyújtásra ne szorult volna. A mostani költségvetésen keresztül kibontakozik az új magyar demokrácia népi társadalompolitikája. Molnár Erik népjóléti miniszter szólalt fel ezután. Kijelentette, hoy a stabilizáció óta nyílt meg csak a lehetőség, hogy tervszerűséget vigyenek a szociálpolitikába. Megállapította a miniszter, hogy a lakásügyek intézése tetemesen megnövekedett adminisztrációt kíván. Bejelentette, hogy a minisztérium lakásjogi kódexret ad ki, amely összeszedi az úszórt és idetartozó jogszabály okait és demokratikus szellemben dolgozza át. A miniszter a társadalombiztosító intézetek teljes önkormányzatát kívánja tiszteletben tartani Megállapította, hogy a társadalombiztosító intézetek dolgoznak ezenfelül azonban a minisztérium az általános népbiztosítás kérdését óhajtja megvalósítani. Ezt természetesen csak fokozatosan lehet végrehajtani. " A mezőgazdasági biztosítás kérdését rövidesen rendelet fogja szabályozni. Meg kívánja oldani a kiskereskedők és kisiparosok biztosításának kérdését is. Leszögezte, hogy a biztosító intézetek egyesítését kívánjavégrehajtani a jövőben, mert ezáltal az adminisztratív költségeket csökkenteni tudja. A miniszter a továbbiakban hangoztatta, hogy a gyermekvédelem ügyét gyökeresen átszervezik. A haddrokkantak helyzetében jelentős javulás mutatkozik majd. Az első feladata a hadirokkantak meggyógyítása és e célból a már működő két kórház mellé újabb kórházakat szerveznek. Tanfolyamokat szerveznek a hadirokkantak átképzésére és igyekeznek önállósítási kölcsönöket folyósítani. Az egészségügyi alapot vizsgálva, a miniszter rámutatott arra, hogy a felszabadulás után összesen 28 ezer kórházi ágy állott rendelkezésre a békebeli 50 ezerrel szemben. Most 32 ezer kórházi ágy felett rendelkezünk. 1950 végére túl akarjuk szárnyalni e békebeli színvonalat. Gyógyszerellátásunk néhány alapanyagtól eltekintve, biztosítva van, de ezeket az anyagokat is megszerezzük külföldről.* A külföldi segélyakciók rendkívül jelentős könnyítést hoztak az országba és ezért az összes külföldi segélymozgalmaknak a nemzetgyűlés színe előtt is a nemzet háláját tolmácsolja. A miniszter beszámolóját a Ház minden oldalán tetszéssel fogadták.