Néplap, 1949. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1949-02-01 / 26. szám

tiszántúli sz­ill­y­a II. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1949 FEBRUÁR 1. KEDD Sztálinelvit­rs nyilatka békéről A Magyar Függetlenségi Népfront progran­mja Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és tovább­fejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, pro­gramját megvalósította, a hazánkat felszabadító Szovjet­unió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából, újra teremtette a rombadőlt magyar államiságot, biztosította az ország békéjét és független­ségét, végrehajtotta az 1848—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait, felosztotta a dolgozó parasztság között a nagy­­birtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabad­ságjogait, létrehozta a köztársaságot. A kü­lfö­di imperia­listák által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztá­lyok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhe­­tetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túl­­haladjanak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pro­gramján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és belső viszonyok, amelyek annak idején a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örö­kébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kié­r­­ződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudáii maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc, harc a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyenge­­ségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a vátozott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását, új alapon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványainak reakciós törekvései ellen és semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szö­vetkezett ku­lák és klerikális reakciót, közös erő­vel véd­jük meg népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarma­tosító, háborús törekvéseivel szemben, közös erővel épít­sük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az el­nyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront, a magyar munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége, a leghaladóbb, leg­céltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguk elé:­­. A magyar köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép álamévá, népköztársasággá, a szó teljes értelmében. Az állami gépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtó­­szabadság, a munkához és a művelődéshez való jog stb.) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltéte­lek mind tökéletesebb megvalósítása útján. Új népköz­­társasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demo­krácia alaptörvényévé emeli. 2. A népért végzett közös munka alapján a demo­­kratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés ■ helyett. A demokratikus erők szoros egységének és kö­zös munkájának biztosítására a demokratikus szerveze­tek következetes megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, va­amint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének to­vábbi elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának ve­zetésével. 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását, a terv­gazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése, a szövetkezeti gazdál­kodás fejesztése, a hároméves tervnek két év és 5 hónap alatt való megvalósítása, az új ötéves terv, a tízéves vil­lamosítási-öntözési terv útján, a nehéz- és gépipar kiter­jesztését a magyar föld mélyében rejlő nyersanyagkincsek és energiaforrások feltárását. A magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságá­nak megszüntetését, a technika, tudomány eredményei­nek fe­lasználását a mezőgazdaság termelésében. A mezőgazdaság gépesítését, esősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ilyen módon a dol­­gozó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszálypusztítás megfékezésére öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A vá­ros és falu közötti öröklött különbségek fokozatos fel­számolását a falvak villamosításával, közlekedési viszo­nyainak megjavításával, kulturális és egészségügyi intéz­ményeinek további éjícsisisével, tanyaközpontok létesíté­sével. . A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő­­szövetkezetek támogatását és fe­jlesztését a mezőgazda. .­ságban, mert csak a paraszti gazdálkodás szövetkezeti tömörítése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsíté­sét, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu e­mara­­dottságának­ felszámolását. A parasztság szövetkezeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejesztése melett az egyéni gazdálkodást foly­tató dolgozó parasztság hathatós állami támogatását és védelmét a kizsákmányolókkal szemben. 4. A munkán alapuló önálló kisipar és kiskereskedelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének e ismerését, meg­becsülését, szabad működésük biztosítását. 5. A néphez hív, az ország gazdasági, kulturális fel­emelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biz­tosítását a társadalomban, munkájának fokozott anyagi elismerését. § 6. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelkedését, a termelőeszközök fejlesztése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének kifejleszté­sét, fokozott harcot a népbetegség leküzdésére, a dolgo­zók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munka­­nélküliség teljes felszámolását. Az aggkori elátás foko­zatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődése és az álam teherbíró ké­pessége szerint. 7. A dolgozó nép kultúrszínvonalának, általános mű­veltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, dolgozó parasztság és értel­miség gyermekei számára, hogy a közép, és fe­ső isko­lákba egyre nagyobb arányban jussanak­­be. Új népi értelmiség kinevezsét, hogy kielégítsük az ország nö­vekvő szükségleteit képzett és a demokráciához hű szak­emberekben. A demokratikus handó kultúra, tudomány, irodalom, művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló munkások, írók, művészek messzemenő anyagi megse­gítését. Harcot a kultúra minden terü étén a dolgozó nép munkáját, önbizalmát aláásó, az imperialista rothadás mérgét ter­jesztő, a jelen nagy kérdéseitől elfordu­l, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal szemben. A társa­dalom és természet fejődésének törvényeivel foglalkozó igazi tudomány oktatását állami iskolákban, egyetemein­ken. 8. A vallásszabadság feltétlen biztosítását. Az egy­házakkal kötött megegyezés pontos megtartását, ameny­­nyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket, a népi demokrácia ors­zágépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amel bármely egyház szervezetét,­­ befolyását, nemzetközi kapcsolatát arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek tá­mogatást nyújtson. 1). Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása és maradványa ellen. Népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafiság szelemében, amelynek elválaszthatatlan része a dolgozó osztályok és a szabad népek nemzetközi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek számára teljes egyenjogúság és a szabad kulturá­is fejlődés min­den feltételének, valamint anya­nemzeteikkel való kultúr­­cserének a biztosítása. Következetes harcot az irreden­tizmus, revizionizmus ellen. Ez egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári egyenjogúságot és a magyar dolgozó nép haladó, demokratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítunk a szomszéd országokban élő ma­gyar dolgozó tömegeknek. 10. Demokratikus vívmányaink, nemzeti függetlensé­günk, népünk és a világ békéjének biztosítása érdekében szembeszállást minden imperialista törekvésre­, szilárd helytádlást a nemzetközi békefrontban. A világ demo­kratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal kötött baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződések következetes betartását, a baráti országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok­­mélyítését. Ugyanakkor a kölcsönösség alapján békés, gazdasági és politikai kapcsolatokat min­den országgal azzal a feltétellel, hogy nem avatkoznak belső ügyeinkbe. 11. Nemzeti függetlenségünk megvédésére, belső bé­­kénk biztosítására, szövetségi kötelezettségeink teljesí­tésére erős, egységes szellemű demokratikus néphad­sereg kiépítését, felszerelését. 12. A magyar dolgozó nép politikai és erkölcsi egy­ségének elmozdítását és megváósítását a kizsákmányo­lás elleni harc alapján, a munkán és igazságosságon épülő új társadalom megteremtésével. Az ország termelő erőinek fejlesztéséhez, népünk anyagi, kulurális felemelkedéséhez, a kizsákmányolás megszüntetéséhez szükséges gazdasági és politikai refor­mok, a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását az ország minden alkotó erejének bevonásával és támogatásával. Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függetlenségi Népfront egységes sorain kívül. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront minden hazafias és alkotó erő tömörülése, ezért a Magyar Függetlenségi Népfront­ban a munkásosztály vezetésével egyesült demokratikus erőknek joga és kötelessége a népi demokratikus Magyar­­ország kormányzatinak intézése és irányítása. A fejlő­déshez múlhatatlanul szükséges a szabad bírálat és ön­­bírálat, nem a pártversengés idejétmúlt rendszere, ha­nem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szö­vetsége, a Magyar Függetenségi Népfront biztosítja saját soraiban. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő poli­tikai és társadalmi szervezetek megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes Országos Tanácsát és, kimondják, hogy mindenben alávetik magukat az Orszá­gos Tanács döntéseinek és végrehajtják határozatait. A Magyar Függetlenségi Népfront programja igaz és tiszta nemzeti program, megvalósulása népünk felemel­kedésének záloga. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társadalmi szervezetek felhívják tag­jaikat, felhívják az egész dolgozó magyar népet, hogy a program megvalósítására egységesen tömörüljön a Ma­gyar Függetlenségi Népfront piros-fehér,zöld zászlaja alá. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar népi demokrácia táborába hív minden alkotó erőt. Együttmű­ködésre, közös munkára, vállvetett harcra szólít fel min­denkit, aki boldog és erős, új, népi Magyarországot al Aláírások: Magyar Dolgozók Pártja, Független Kisgazda Párt Nemzeti Paraszt Párt, . M­agyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Ifjúság Népi Szövetsége

Next