Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-299. szám)

1949-12-06 / 283. szám

­ A munka valóságos hőstetteivel készülnek a dolgozók Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére Még sohasem csapott oly ma­­gvasra.. a. szocialista verseny és a sztahánovmozgalom hulláma, mint ezekben a napokban, amikor a szovjet állam az egész nép számá­ra drága évfordulóra, Sztálin, a népek nagy vezére, az egész dol­gozó emberiség szeretett tanítója és barátja 70. születésnapjána­k megünneplésére készül. A Sztálin­ról elnevezett kuznyeci szénipari kombinát munkával, mérnökei és technikai alkalmazottai december 21-ig jelentős mennyiségű öntött­vas­t, acélt, hengerelt vasat, kok­szot és ércet termelnek a terven felül és teljesítik az esztergályo­­zott gyártmányok évi termelési irányzatát. A Molotovről elnevezett Gorkij autógyár dolgozói elhatározták, hogy ez évi terven felül legalább százmillió rubel értékű többterme­lést érnek el, 500 személyautót gyártanak az előirányzaton felül. A Balahnini cellulózé és papír­gyár dolgozói is a munka valósá­gos hőstetteivel akarják megünne­pelni­­a szovjet nép nagy vezéré­nek 70. szültétmapját. 12 millió rubel értékű árut akarnak gyár­tani terven felül határidő előtt és kétmillió rubellel leszállítják az önköltséget. * Különösen figyelemreméltó ered­ményeket értek el a Moszkva-Don medence munkásai, mérnökei és technikusai, akik túlteljesítették a Sztálini Alkotmány ünnepére vál­lalt kötelezttségüket és 14 ezer vagon szenet termeltek a terven felül. Sztálin 70. születésnapja al­kalmából arra kötelezték magu­kat, hogy tovább fokozzák a mun­katermelékenységit 33.000 vagon­nal felülmúlják a tervet, csökken­tik az önköltséget, emelik a terven felüli megtakarítást és még ez ed­diginél is jobban meggyorsítják a végonok fordultidejét. CSEHSZLOVÁKIA Az ostravai bányászok kezde­ményezésére elhatározták Cseh­szlovákia dolgozói. 1949 decembe­rét a sztálini élmunka havának tekintik. Csehszlo­vákia másik ipa­­­ri központjában, Gotívvaldovban a kerület több, mint 103 ezer dolgo­zója vett részt a szocialista rrmun­­kaversenyben. A kerület dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a sztálini élmunka hónapjában átla­gosan 7,07 százalékkal fokozzák a munkatermelékenységet és 1.73 százalékkal csökkentik a selejtet. A prágai árumintavásár palotájá­ban vasárnap ünnepélyesen meg­nyílt az a kiállítás, amely Sztálin generalisszimusz születésnapjára szánt ajándéktárgyakat mutatja be. A kiállítás a Sztálin genera­lisszimusznak szóló 9 millió üd­vözletet tartalmazó, 450 vaskos kötetet is bemutatja, LENGYELORSZÁG Az üzemekben, gyárakban, fal­vakban, tanintézetekben, tanuló­köröket szerveznek Sztálin élet­rajzának tanulmányozására. Ezenfelül előadásokon és gyűlése­ken foglalkoznak Sztálin életével és tevékenységével. Sztálin gene­ralisszimusz 70 születésnapjával kapcsolatban egyébként Lengyel­­országban december 15-től kezdő­dően vándorkiállítás mutatja be Sztálin életét és munkáját. A ki­állítás Lengyelország valamennyi üzemét felkeresi. BULGARIA A bolgár népköztársaság váro­saiban és falvaiban kézről-kézre jár annak a levélnek szövege, me­lyet a bolgár dolgozók küldnek­ Sztálinnak 70 születésnapjára. A levelet ünnepi nagygyűléseken ír­ják alá November 18-ig már 4,5 millió, bolgár írta alá az üdvözlő levelet. ALBANIA Albánia dolgozó parasztjai meg­fogadták, hogy dec. 20 ig eleget tesznek minden ez évi kötelezett­ségüknek a termény- és állatbe­­gyűjtés terén. Terrorral kényszeríti a Tito­banda „amerikai robotmunkára“ a jugoszláv dolgozókat Bukarestből jelentik, hogy a Tito­­banda rablógazdálkodása teljes zűr­zavart okozott a jugoszláv „terv­­gazdálkodásban”. Az ország 200 ipari vállalata csak 56 százalékban tudta­­ teljesíteni az előirányzatom Az , egyik bányában 800 munkás tagadta meg a munkát a kegyetlen kizsákmányolási rendszer miatt. Különösen a bányászatban és erdő­iparban kibírhatatlanul súlyos a munkások helyzete az angol-ame­­rikai tőkés monopóliumok hasznát szolgáló kizsákmányolás miatt. Ju­goszláviában ezt a kizsákmányo­lási rendszert amerikai robotmun­kának nevezik. A prágai , „Nova Borba” írja, hogy ..Jugoszláviában ez év első fe­­lében 94 bányász vesztette életét a biztonsági rendelkezések elégte­lensége miatt. Szófiai jelentés szerint az egyik jugoszláv bánya 2000 munkása nem kapott élel­miszerjegyet család­tagjai számára. Ezért a munkások tömegesen maradtak el a bányá­ból, mire a lito­ banditák megkínoz­ták őket és 160-31 bebörtönöztek. A csillagok aránytalanul tá­volabb vannak tőlünk, mint a bolygók. A hozzánk legköze­lebb levő csillag, a Centaurusz Alfája, a Földtől 270 ezerszer távolabb van, mint a Nap. Al­fának nevezzük minden csil­lagkép vezércsillagát. Alfa a Centaurusz csillagkép vezér­csillaga is. Hiábavaló dolog lenne a csillagok távolságát kilométerekben kifejezni.­­ A számok túl nagyok lennének ahhoz, hogy szemléletesek le­gyenek. Ezért a csillagok tá­volságát fényévekben fogjuk kifejezni, azaz azt a távolságot vesszük mértékegységül, amit a fény egy év alatt tesz meg. A világon semmi sem terjed olyan gyorsasággal, mint a fény és ugyanilyen sebesség­gel terjed minden kisugárzás, a rádióhullámok is. A fénysu­gár másodpercenként három­százezer kilométert tesz meg. A Naptól a Földig terjedő utat nyolc perc alatt járja meg, de a Plútóig öt és fél óra alatt jut el. A fény egy év alatt ki­lenc és félbillió kilométert ha­lad, ez a fényév hossza. A Centaurusz Alfájának a távolsága 4­25 fényévvel egyenlő, azaz 40 billió kilomét­ervel a fény csak 4,25 év alatt ér ide róla, ezért olyan* nak látjuk, amilyen négy és egynegyed esztendő előtt volt. Ha ezen a csillagon történik valami, számunkra csak négy év múlva lesz ismeretes, ami­kor az esemény időpontjában kiindult fény elér hozzánk. A szabad szemmel látható csillagok többsége 10-től 1000 fényév távolságig van tőlünk, de az alig észrevehető csilla­gok között olyanok is akad­nak, amelyek 5000 fényév tá­volságban vannak és mégis távcső segítsége nélkül látha­tók. Milyen roppant fényesek le­hetnek ezek a csillagok,­­ ha ilyen irtózatos távolságokról is láthatók? Kiszámítható, hogy a Nap csak olyannak látsza­nék, mint a legfényesebb csil­lagok, ha olyan távol lenne a Földtől, mint a Centaurusz Al­fája. Ha pedig ötven fényév­nyi távolságban lennénk a Naptól, akkor olyan halvány csillagocskának látnánk, me­lyet még a legéberebb szem is nehezen vesz észre. Végül 50 ezer fényév távolságból már a legerősebb távcső segítségével sem láthatnánk a Napot. A csillagok ,melyeket ilyen rompant távolságról látunk, — nagyon nagy fénnyel Világító égitestek. Egyikük ezerszer fé­nyesebb a Napnál, mások ezer­szer halványabbak, de ezek a hatalmas izzó égitestek, a mi Napunkkal együtt csak a csil­lagok egyike. Valószínű, hogy a csillagok többsége körül, ha­sonlóan a Naphoz, bolygók ke­ringenek, de ezeknek a boly­góknak olyan halvány a fé­nyük, hogy nem lehet őket a távcsővel észlelni. Csak né­hány elv alapján sikerült egy­­pár csillag körül bolygókat felfedezni, és nem is olyan ki­csit, mint a mi Földünk, ha­nem jóval nagyobbat még a Jupiternél is. Csak abban az esetben sike­rül a csillagok pályáját követ­ni a vezércsillag körül, ha a csillagnak van egy kísérője és ez a csillag izzóan világító test. Az ilyen csillagokat iker­csillagoknak nevezzük. Most, amikor megismerked­tünk a csillagok távolságaival, nem kell csodálkoznunk rajta, hogy a legerősebb távcsövek is pontocskának mutatják a csil­lagokat, jóllehet, egyik-másik átmérője eléri a százmillió ki­lométert. Ezek tőlünk száz bil­lió kilométerre vannak. fr.-#, r r c un- r': r, r. f;' ‘: j A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg egyik leg­kiemel­k­edőb hadművelete a moszkvai csata volt. A háború elején Hitler kétszer kísérlete­zett a szovjet főváros elfogla­lásával. Az első — 1941 októ­ber 2-án indított — támadást a Szovjet Hadsereg megállí­totta. Ekkor a német hadveze­tőség újabb támadást készí­tett elő: 51 hadosztályt gyűj­tött össze Moszkva közelében. November 7-én — mint min­den évben —, az Októberi For­radalom évfordulója tisztele­tére nagy katonai felvonulást rendeztek a Vörös-téren. A Lenin-mauzóleum emelvényé­ről Sztálin lelkesítő beszédet mondott. Felszólította a szov­jet népet, hogy harcoljanak a fasiszta betolakodók végső le­veréséig. November 16-án indult meg Moszkva ellen az általános tá­madás, a Volokalamszknál kez­dődő rohammal. A szovjet had­sereg — miközben Moszkva lakossága védelmi övet épí­tett és a hadianyagyárakban a férfiak és nők pillanatnyi szü­net nélkül dolgoztak — húsz napig védekezett a 220 mérföl­­des frontszakaszon, visszaverve minden támadást. A Moszkváért folytatott csa­ta, amelyet Sztálin lángelméje szervezett meg, példátlan volt a világtörténelemben. A né­met fasiszták óriási számbeli fölényük ellenére — amely különösen a tankokban mu­tatkozott meg — sem tudták Moszkva védőöveztét áttörni. December elején megállt az ellenség előretörése. Sztálin parancsára a szovjet hadsereg december 6-án megkezdte el­lentámadását. *A németek ek­kor jelentették, hogy Moszkva eleste küszöbön áll. Már ké­szülődtek a győzelem megün­neplésére, mikor az elsöprő erejű szovjet támadás elleni védekezésre és nyugat felé való menekülésre kényszerül­­­tek. A világot megdöbbentette a fordulat. Ebben az időben so­kan azt gondolták, hogy a Szovjetunió ellenállása nem tarthat soká és Hitler rövide­sen győzedelmeskedik. S most, a hatalmas német hadsereg válogatott egységei felbomolva vonultak vissza, eldobálva fegyvereiket és felszerelésüket. A Szovjet Tájékoztató Iroda december 13-án jelentette, hogy a Moszkva körülzárására és elfoglalására indított német támadás összeomlott. A jelen­tés beszámolt arról, hogy Lel­­jusenko, Kuznyecov, Roko­­szivszkij és Govorov táborno­kok csapatai szétzúzták a né­met harapófogó szárnyait, a fasiszta hadsereg megmaradt részeit pedig megfutamították. A december 6-án megindí­tott szovjet ellentámadás kö­vetkeztében a német fasiszták hatalmas vereséget szenvedtek Moszkva alatt. Az óriási em­berveszteségen kívül 4801 ágyút, 3071 mozsarat, 8000 gépfegyvert, 2766 tankot és 33.640 motorjárművet hagytak hátra a Szovjet Hadseregnek. A moszkvai csatában tört­­meg a német hadsereg ereje. A szovjet csapatok itt vetettek véget a fasiszták ,győzhetet­lenségébe­ vetett hitnek, kira­gadták az ellenség kezéből a kezdeményezést és a többi fronton is támadásba lendül­tek. A győzelem sztálini tudo­mánya diadalmaskodott a moszkvai csatában. A MOSZKVAI CSA­T­A 48 órás általános sztrájkot kezdtek az olaszországi közintézmények dolgozói „Fél állami’­ jellegű közintézmé­nyek dolgozói hétfőn reggel egész Olaszországban 48 órás sztrájkba kezdtek. Ezen közintézmények so­rába tartoznak a különböző tudo­mányos intézetek, a statisztikai hi­vatal, a társadalombiztosítási in­tézmények. Az állami alkalmazot­tak frontján még nagyobb arányú mozgalom van kibontakozóban. Az állami­­alkalmazottak nincsenek megelégedve a tavasszal megálla­pított fizetésekkel s további köve­teléseik érvényesítése érdekében szombaton 24 órás általános sztráj­kot tartanak. A Róma környéki parasztok va­sárnap hajnalban megkezdték Tor­­lonia herceg parlagon heverő föld­jének elfoglalását A földbérlőszö­­vetkezetek összes­en 20 ezer hek­tárnyi területre tartanak igényt, de a földbirtokosok képviselői csupán 1.300 hektár átengedésébe akartak belemenni. Miután a tárgyalások meghiúsultak, a földbérlőszövet­ke­zetek tagjai megkezdték a földek elfoglalását. Egyelőre 3-­4 ezer hektár föld megszállására kerül sor. A Scelba-fél Celere rendőr­­brigád közbelépése sem tudta meg­akadályozni a parasztokat a fe­l­­fogl­alás tervszerű végrehajtásá­­ban. Szerdán kezdődik a Kosztov-per­ mi bolgár dolgozók egyöntetűen követelik az aniko ,ioszláv­ói naíríj legszigorúbb megbüntetését A bolgár dolgozók mélységes felháborodásuknak, legnagyobb megvetésüknek adnak kifejezést a Kosztov-banda nyilvánosságra került bűncselekményei miatt és nagy érdeklődéssel tekintenek a szerdán kezdődő történelmi jelen­tőségű per tárgyalása elé. A bolgár sajtó első helyen köz­li a tiltakozó nagygyűléseken ho­­zott határozatokat Bulgária va­lamennyi városában és községé­ben hatalmas tiltakozó gyűléseket rendeztek az elmúlt napokban és ezekről tízezrével küldték a táv­iratokat a Bo­gár Kommunista Párt központi vezetőségénél a minisztertanácsnak és a bős­gár legfelsőbb bíróságnak, Követ­-­­ e az árulók legszigorúbb megbün­tetését. Szuszlov, Togliatti és Gheoroin­u-Dej referátumait közli a „Tartós békéért, népi h­emoardciaeri“ mű száma Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért” legújabb szá­m­a magyarul. A lap „Új győzel­mek felé a harcban, a békéért, demokráciáért és szocializmusért ’ című vzércikkében a Tájékoztató Iroda határozataival foglalkozik. Megállapítja, hogy ezek a határo­zatok még jobban felvértezik a kommunistákat és az összes dol­gozókat az egész világon folyó harcban a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmus győzelmi­ért. A lap közli Szuszlov: „A béke védelme és harc a háborús gyúj­togatók ellen”, Palmiro Togliatti: „A munkásosztály egysége és a kommunista- és munkáspártok feladatai”, G. Gheorghiu-Dej: „A jugoszláv kommunista párt gyil­kosok és kémek hatlmában” című , a Tájékoztató Iroda értekezletén elmondott beszámolók teljes szö­vegét.

Next