Néplap, 1950. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1950-04-01 / 77. szám

Dicsőség a szocializmust építő munkásosztályunknak, dolgozó népünknek! A hortobágyi állami gazdaság dolgozói is túlteljesítik április 4-i felajánlásukat A hortobágyi állami gazda­ságban egyre nagyobbak a tel­jesítmények. A mátai üzemrészben külö­nösen a műtrágyaszórásnál ér­tek el szép eredményeket. A „Partizán“-brigád és az „Ady Endre“-brigád 250 százalékos átlagteljesítményt ajánlott fel április 4-re. Ezt a felajánlásu­kat már jóval túlteljesítették. Túlhaladták már a 300 százalé­kos átlagot is. A „Partizán“­­brigád Tóth Kálmán vezetésé­vel legutóbb 500 százalékos napi teljesítményt ért el. Az „Ady Endre"-brigád eddigi leg­magasabb teljesítménye 510 százalék. Ezeket az eredménye­ket a munka jó megszervezésé­vel érték el. A műtrágyás zsá­kokat úgy helyezték el, hogy munkájukat folyamatosan, üres járatok nélkül végezték. Ugyancsak szép eredményt ért el a mátai üzemrészben Kiss Zoltán traktoros, aki az üres járatok kiküszöbö­lésével 3 vetőgéppel 50 ka­­tasztrális holdat vetett be 8 óra alatt és 40 százalé­kos üzemanyagmegtakarí­tást ért el, a porlasztási hő­fok megváltoztatásával. A borsosi üzemrészben a te­henész-brigád ért el szép eredményeket A brigád Ko­vács János sztahanovista tehe­nész vezetésével vállalta, hogy a 180 kilogramm előírt válasz­tási súllyal szemben 220 kilo­grammot érnek el a borjúk ne­velésénél. Ezt a felajánlásukat túlteljesítve 260 kilogrammos eredményt értek el. Makkai Sándor traktoros az eddigi eredményeit csaknem 200 százalékkal teljesítette túl, 8 óra alatt 88 katasztrális hol­dat vetett be, ami 400 százalé­kos teljesítményt jelent Ezt a teljesítményét újítással, az üres­járatok csökkentésével érte el. A szászteleki üzemrészben Szabó János és Töviskes Sán­dor párosversenyre hívták ki egymást, hogy ki éri el április 4-ig a legnagyobb átlagtelje­sítményt. Az eddigi 160 száza­lékos teljesítménnyel szemben Töviskes Sándor 302 százalékot ért el a legutóbbi alkalommal. Ezt az eredményt az üres já­ratok kiküszöbölésével és fő­képpen helyes gépkezeléssel érte el. Egyáltalán nem volt üzemzavar, állandóan ment a gép. Hajdúböszörményben Ta­kács Sándor juhász az áp­rilis negyediki felajánlás teljesítése után vállalja, hogy május 1-re 15 száza­lékkal emeli az ellesi átla­got, az elhullási átlagot fe­lére csökkenti, az egy juh­­ra eső gyapjúhozamot 10 százalékkal emeli. Felszabad­ulásunk ünnepére három messer facsemetét ültetünk el és 200 sertésnek építünk hizlaldát a böszörményi „Petőfi" TSZCS-ben A böszörményi nataroan a tavaszi szelek nyomán száradó barázdákon szél kergeti a csoroszlyák kavarta port. Serény munka folyik az egész határban, de talán a legserényebb a ,,Petőfi“ TSZCS földjén. Ezeken a szép­ egyenes táblákon már elvi- v­eszik a csoport tagjai a márciusi munkát iS nappal hamarabb, mint ahogy az ütemterv előírja és most már az áprilisra előírt munkát végzik. Bivalyos Gell­én Imre, a csoport elnöke kint dolgozik a munkacsapa­tokkal együtt. _ Ennél a csoportnál úgy tudja meg az elvtárs — mondja, — hogy mindenki kiveszi részét a munkából és aki nem dolgozik jól, annak nincs is itt becsülete Van itt tennivaló elég, jut mindenkire munka bőven. A 190 holdas gazdaságban a minden­napi jó munkán felül­­elszabadulá­­sunk ünnepére még 3 ezer facseme­tét ültetünk el és 200 sertésnek épí­tünk hizlaldát, de a magunk erejé­ből. Úgy számítjuk, hogy mire el­készülünk a hizlaldával, már kap­juk is a házlad­nivalót A Mezőgaz­dasági Igazgatóságon úgy biztattak, hogy 150 süldőt kapunk. Igyekszünk is nagyon, hogy kész legyen az út, amikor megkapjuk a süldőket. A központi tanya bejáratánál Er­dős Zsigmond, Sánta Mihály, T. Kiss János tevékenykednek. Hatal­mas oszlopok kerülnek itt a földbe. Diadalkapu készül. Nem egy napra készül. Jó erősen építik, szorgos ke­zek ékesítik, hogy hosszú-hosszú időn át hirdesse: április 4. hozta el nekünk a felszabadulást és nyitotta meg a dolgozók előtt a boldog élet útját. \­­ « A termelőszövetkezeti csoportnak öt tanyája van. Minden tanyát rendbe tesznek, meszelnek, takaríta­nak az asszonyok, hogy felszabadu­lásunk ünnepére a ,,Petőfi" csoport tanyái ragyogjanak a tisztaságtól és ünnepi külsőt kapjanak. A TSZCS dolgozói a legértékesebbet, amit ember adhat: munkájukat ajánlot­ták fel április 4-re, munkájukat úgy végzik, hogy többet és jobbat ter­meljenek. Napi munkájukon felül, együttesen összesen 180 munkana­pot ajánlottak fel A TSZCS bogárfekete földjein vidám arcú férfiak és asszonyok dolgoznak, boldogok, mert tudják, saját maguknak dolgoznak, szorgos kezük minden órai munkájával mindnyájunk javát, nemzetgazdasá­gunk erejét növelik. Gyakorim! üzletszerzőket KERESÜNK Cím: a Kiadóban a megyei földművesszövetkezeti vezetők ma tervfelbontási értekezletet tartanak Debrecenber Megyénk 93 földművesszö­­vetkezetének ügyvezetői ma tervfelbontási értekezletet tar­tanak a városháza üléstermé­ben. Az értekezletre Budapest­ről központi előadó érkezik, aki ismertetni fogja a földmű­­vesszövetkezetek ez évi rész­lettervének szétbontását. A földművesszövetkezetek 1949-ben is csináltak tervet, de ezek jórészt papírtervek ma­radtak. Nem bontották fel, nem vitték le a felelős dolgozókig és a pénzgazdálkodás is nélkü­lözte a megfelelő irányítást, ami nélkül a terveket eredmé­nyesen végrehajtani nem le­het. A terv jó végrehajtása megköveteli, hogy a föld­művesszövetkezetek veze­tőségének minden tagja, de a tagság is a legaprólé­kosabb részleteiben ismer­je a tervet. A szocialista munkaversenyben eddig elért nagy termelékeny­ség egyik legfőbb oka az, hogy az ipari munkásoknál a tervet felbontották és levitték egé­szen a munkapadokig. A mai tervfelbontó értekezletnek is az a célja, hogy ügyvezetőink megismerjék azokat a módsze­reket, amelyek a legalkalma­sabbak arra, hogy a földmű­­vesszövetkezetek egyes dolgo­zói alaposan megismerjék a tervben foglalt feladatokat, tudják kötelességüket, a reá­juk háramló munkát és a terv­teljesítést 100 százalékig bizto­sítsák.­­ Megyei szövetkezeteink éle­téből a példák egész sorát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a szö­vetkezetek vezetői nem mindig ismerték fel azt az utat, amely legbiztosabban vezet a szövetkezet céljai­nak megvalósításához. A szövetkezeti vezetők mai ér­tekezlete nagymértékben hozzá fog ahhoz járulni, hogy a hi­bákat kijavítsák és földműves­szövetkezeteink ez évi tervü­ket maradéktalanul teljesítsék. ----------ooo---------­ Böszörmény fáklyás felvonulással nyitja meg a felszabadulási ünnepségeket Április 4-e ünneplésére nagy­ban készül Böszörmény dolgo­zó népe. Az ünnepségeket fák­lyás, lampionos felvonulással nyitják meg április 3-án. A fel­vonulás után zenés takarodó lesz és zenekarok járják be a város utcáit. Április 4-én dél­előtt 10 órakor a szovjet hősök emlékművénél tartják meg a nagygyűlést. Délután sportmű­sor lesz, este a Petőfi Házban kultúrműsor, utána táncmulat­ság. ----------oo°---------­ KOLHOZEGYETEM A Politikai és Tudományos Is­mereteket Terjesztő Társaság a türkmén köztársaságban meg­szervezte az első tudatlén kolhoz­­egyetemet. Ezen a főiskolán fog­ja szakképzettségét fejleszteni m­inden kolhoz brigádvezető, csoportvezető, kolhozelnök, és a falusi tanácsok tagjai. A VÁMOSPÉRCSI GÉPÁLLOMÁS MUNKÁJÁRÓL Lapunk március 30-i számába ha nem javítsák is ki” címmel cikk romás munkájáról. A cikk erős lei­hettsége felé, mert a tél és a kora pedig, amikor a munkaidő bekövet­ték munkájukat. Gépállomásaink kéreztek a községekbe, dolgozó­i csakhogy kibírják a bírálatot, han­tása érdekében szükséges is a hiv­­atosan hozzánk érkezett első­höz­ A Néplap március 30-i számában, megjelent cikk, mely a vámospér­j­esi gépállomáson mutatkozó hiá­l­nyosságokra mutatott rá, miköz­l pontunkat nem érte váratlanul. Az­ ellentétek a gépállomás vezetősé­gében nem újkeletűek. Erre Alköz­ponti értekezleteinken többször rá­mutattunk. Rámutattunk arra, hogy az egyenetlenség legfőbb oka az, hogy a gépállomás üzemi pártszer­vezete nem irányítója a termelő­­munkának, a pártszervezet élcsapat jellege nem domborodik ki, a párt­­szervezet nem vezeti a gépállomás dolgozóit, hanem feloldódik abban. A pártvezetőségi üléseket nem tar­tották meg hetenként, a népnevelő­­értekezleteket elhanyagolták és a taggyűlések összeolvadtak az üze­mi értekezletekkel.­­K¥indezekre a hiányosságokra Al­­központunk Politikai Osztálya felfigyelt ugyan, kritika alá vonta a gépállomás vezetőségét, de kellő támogatást nem adott és kellő rendszabályt nem alkalmazott a hiá­nyosságok kiküszöbölésére. A fe­kély keletkezését nem előztük meg és, mikor a fekély már megvolt, nem operáltuk ki. Hogyan történhetett az, hogy a gépállomás üzemi pártszervezete csak havonta tart vezetőségi érte­kezletet? Hogy a taggyűések ösz­­szeolvadnak az üzemi értekezletek­kel? Itt súlyos mulasztásokat kö­vetett el az üzemi párttitkáron kí­vül az Alközpont Politikai Osztálya is, mert nem ellenőrizte eléggé a pártszervezet munkáját. Nem el­lenőrizte azt, hogy a gépállomás ütemterve fel van-e bontva és, hogy a traktorosok ismerik-e a gép­állomás és a saját maguk tervét. Hogy a tavaszi szántási munkák nincsenek kiütemezve, a traktoro­sok nem ismerik saját tervüket és csak annyit tudnak, hogy „ott a z­é­­tai keresútlélen van valahol” a szántani való, ez a gépállomás me­zőgazdászának hanyag munkáját és az Alközpont mezőgazdászainak és Politikai Osztályunk ébertelen­­ségét­ mutatja. A vezetőség, a me­zőgazdász és főgépész hanyag és rossz munkáját felismertük ugyan, beszéltünk róla, de nem változtat­tunk lényegesen a helyzeten. Itt úgy hiba a vámospércsi üzemi pártszervezet munkájában, hogy az egyik traktorosnak kellett azt a kérdést felvetni, hogy az­ éj­jeli munka biztosítása érdekében nappal húzzák meg a sz első baráz­dát. Vagy a vetőgépek helytelen összekapcsolását a TSZCS-tagok­­nak kellett észrevenni. Hol volt a pártszervezet vezetősége? Hová . „Ne csak felismerjék a hibákat, ez közöttünk a vámospércsi gépkk­­rálatot gyakorolt a gépállomás ve­­tavasz folyamán hanyagul, később kezett, fejvesztve, kapkodva végez­­most már eléggé erősen belegy­­­arasztságunk körébe és így nem­em a szocialista munka megjavt­­ákra rámutatni. A cikkel kapcso­­lászókást közöljük: lett a pártszervezet irányító sze­r­­epe? A pártszervezet vezetősége nem állt a hivatása magaslatán. In­nen ered az az össze-vissza való kapkodás, amely a termelőmunká­ban is megmutatkozik. Innen ered az, hogy a gépállomás dolgozói nem érzik az üzemi pártszervezet támogatását és erejét, ennélfogva munkájukat ösztönszerűleg, terv­­szerűtlenül végzik. Nincsenek tu­datában annak, hogy Pártunk se­gítségével nemcsak az osztásellen­­séget tudjuk legyőzni, de uralkod­ni tudunk a természeten és meg­birkózunk a legkonokabb talajmi­­nőségekkel is. Hogy ezt tudjuk és megértsük, ahhoz a marxista-leni­nista elmélet elsajátítása­­ szüksé­ges. Dolgozóink marxista-leninista nevelését pedig üzemi pártszerve­zeteink vezetőinek, elsősorban az üzemi pártszervezet titkárának kell végezni. Ennek a nevelésnek a hiá­nyosságai mutatkoznak meg a vá­mospércsi gépállomás egész ter­melő munkájában is. A vámospércsi gépállomáson tnu­­■r vi­­atkozó hiányosságok arra intik Alközpontunkhoz tartozó minden gépállomás vezetőségét, de Alköz­pontunk Politikai Osztályát is, hogy a politikai nevelőmunka végzésére nagyobb súlyt fektessünk és a poli­tikai munkát alaposabban ellenőriz­zük. Minden visszás dolognak, amely gépállomásainkon jelentke­zik és a termelőmunkában előfor­duló hiányosságoknak a kútforrása a helytelen politikai munka, a helyi télen politikai nevelés és ezeknek a munkáknak a felületes ellenőrzése. Ezekből a hibákból tanulniok kell valamennyi gépállomásunknak, de Politikai Osztályunknak is. A vámospércsi gépállomás üzemi pártszervezetének a hiányosságo­kon kívül figyelembe kell venni azt, hogy dolgozó parasztságunk egyre jobban megbarátkozik a gépállo­mással, munkáját, segítségét minél nagyobb mértékben igénybe veszik. Dolgozó parasztságunk látja, hogy a gépállomásokon keresztül nagy Pártunk minden tekintetben segít­ségére siet. Ezeket a szempontokat figyelembe véve Pártunk paraszt­­poltikáját érvényesíteni kell Vá­­mospércsen is.­­E­­hhez az szükséges, hogy a gépállomás üzemi pártszer­vezete álljon hivatása magaslatán. Alközpontunk Politikai Osztálya pedig erősebben támogassa mun­kájában és a pártszervezet munká­jának ellenőrzésére nagyobb gr­dot fordítson. JOÓ GÉZA, a Gépállomás Alközpont Politikai Osztályának munkatársa A nemzetközi békeimre napjaink leghatalmasabb tényezője A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának a napokban végetért harmadik ülésszaka azt mutatja, hogy a békéért vívott harc új szakaszába lépett. A két felhí­vás, amelyet a Béke Hívei Világ­kongresszusa Állandó Bizottságának harmadik ülésszaka fogadott el, új világos tervvel fegyverezte fel a béke harcosait. A Béke Hívei Világ­kongresszusa Állandó bizottságának felhívása a népek méltó felelete volt az amerikai atomzsarolók új mesterkedésére, akik a monopóliu­mok meggazdagodásának érdekében próbálják fokozni a háborús pszicho- zist és folytatni a fegyverkezési versenyt. Tudják meg az amerikai atombombával fenyegetőzők, hogy­ha az emberek tömeges kiirtására, az atomfegyver alkalmazására merész­kednek, akkor a hitlerista Németor­szág főkolomposainak sorsa vár rá­ Az amerikai nép az Egyesült Ál­lamok kormányköreinek terror­poli­tikája ellenére egyre határozottab­ban emeli fel hangját a béke védel­mében A kormány háborúra uszító politikája ellen nemcsak a munkás­osztály és élcsapata, a Kommunista Párt tiltakozik, hanem az amerikai nép más rétegei is. A Kommunista Párt mellett a szakszervezetek, a tudósok és írók csoportjai, az egy­házi szervezetek haladó szellemű vezetői, az egyetemek, különféle polgári szervezetek is követelik a fegyverkezési verseny megszünteté­sét és az atomfegyver betiltását. Az emberiség történelmében első ízben jött létre a népek hatalmas szervezett nemzetközi békefrontja. A békéért vívott nemzetközi harc korunk hatalmas tényezője, amely új szakaszába lépve azt mutatja­­hogy a népek elegendő erővel ren­­­delkeznek és képesek megsemmizni *•« m wwflWE.«* tom««.

Next