Néplap, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-01 / 100. szám
2 A Párt és a tömések kapcsolata népi demokráciánkban Kádár János elvtárs előadása a MDF Politikai Akadémiáján —. Az élenjáró csapat e Párt és a munkásosztály tömegeinek a dolgozó tömegeknek eleven, állandó és szilárd kapcsolata — kezdte beszédét —, a vezető erő és vezetettes kapcsolata a siker elengedhetetlen alapfeltétele a harc minden periódusában, így a szocializmus lépése népi demokráciákba is. Kádár elvtárs ezután Lenin és Sztálin anításait idézte a Párt és a tömegek kapcsolatának alapvető fontosságáról. Hangoztatta, hogy a mi fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos a Párt és a tömegek kapcsolatánal helyes megítélése és megszilárdítása. Minden eddigi sikerünk és jövő fejlődésünk egyik alapvető oka, hogy Pártunk élvez, a magyar munkásosztály, a dolgozó magyar nép túlnyomó többségének halmát és támogatását. Azt bizonyt szocialista építésünk eddigi eredményei is, hogy a Pártunk és a tömegek közti kapcsolat kézséges és erős. Mégis ezen a trón helyenként még sok kívánni való van. • Egyes pártszervezeteink vezetősége — és ezek száma nem is kevés — még mindig nem ismeri fel a Párt és a Hlzségek közötti kipesüst igazi jelentőségét és funkcionáriusaink sokszor durván vétenek is e kapcsolat lenini-szállni követelményei ellen. Erősítenünk kell kapcsolatainkat a tömegekkel azért is, mert a Pártunk előtt álló feladatok megoldása, ötéves tervünk végi pártmunkában mind a párttagokkal, mind a pártonkívüli tömégekkel való kapcsoltunk vonalán döntő jelentőségű a felvilágosítás, a meggyőzés. Pártvezetőségünk mindig élesen fellépett az olyan funkcionáriusok ellen, akik a meggyőzés munkáját megkísérelték a parancsolás módszerével helyettesíteni. A munkásosztály élcsapatának, hogy politikáját és célkitűzését a tömegekkel elfogadtassa, a meggyőzés a fegyvere. Rákosi elvtárs a február 10-i Központi Vezetőség ülésen rámutatott, hogy a munkásosztály hatalmának megszilárdulása egyes pártszervezeteink vezetőjné- arra a káros gyakorlatra vezetett- hogy kezdtek a meggyőzés módszeréről lemondani és helyette a tömegek vezetésénél az állami, adminisztratív eszközök alkalmazására és a bürokratikus módszerekre tértek át. Ezek a funkcionáriusok mérhetetlen kárt okoztak és okoznak a Párt és a tömegek kapcsolata ügyének. Kádár elvtárs kifejtette, hogy a proletárdiktatúra, a legdemokratikusabb államrendszer ereje elsősorban a dolgozó tömegek támogatásában van Ez biztosította a Bolsevik Párt, a Szovjetunió tejes diadalát is Az, hogy a széles tömegeket a meggyőzés módszerével nyertük meg ügyünk támogatására, ez Pártunk sikereinek alapvető oka, ez Pártunk megnövekedett tekintélyének és Pártunk iránt a tömegek részéről megnyilozítozó bizalomnak és szeretetnek egyik magyarázata. A tömegek meggyőzésének és a tömegfelvilágosításnak jelentősége megmutatja hogy a tömegek között végzett munka legfontosabbját jelenti úgy a városban, mint falun agitátoraink és népnevelőnk munkája. Minden ügy sikere azon múlik hogy vele a tömegekhez forduljunk. Hogy világosan feltárjuk az akció okát, jelentőségét és kérjük a tömegek támogatását megvalósításához. Nincs az a nehéz feladat, néha leküzdendő kellemetlen visszásság, amelyben, ha őszintén és világosan feltárjuk a kérdést, ha igazságunkat megmagyarázzuk és megértetjük a dolgozó tömegekkel, ne követnének bennünket. Pártfunkcionáriusaink- pártvezetőségeink éppen ezért, — dolgozzon az alapszerva akár üzemben, akár intézményeknél, akár a falun — az agitátorok és a népnevelők munkárehajtása e kapcsolatok további erősítését és a tömegek még aktívabb támogatását kívánja meg. A mi Pártunkra vár az a történelmi feladat, hogy az elkövetkező években a magyar munkásságot, dolgozó parasztságot, értelmiségi tömegeit, hazánk népét a tömegek aktív támogatásával és közreműködésével elvezessük a kizsákmányolástól mentes, magasabbrendű társadalomba, a szocializmusba. Nem kétséges, hogy Pártunk a szocializmus teljes győzelmét hazánkban nemcsak meg akarja, hanem meg is fogja valósítani. Ehhez azonban Pártunknak a dolgozó tömegek részéről az eddiginél sokkal aktívabb támogatást kell kapnia. A Párt és a tömegek egészséges kapcsolatának feltétele — hangoztatta Kádár elvtárs —, hogy a Párt alkalmas legyen a vezetésre, elméleti színvonala megfelelő legyen és a KV február 10-i határozata értelmében bátran éljünk a kritika és önkritika fegyverével, szilárdítsuk meg a belső pártdemokráciát. Küen hangsúlyozta az alulról jövő kritika fontosságát, amely a vezetők tapasztalatát kiegészíti a tömegek tapasztalatával s így biztosítja a helyes vezetést. Hangsúlyozta a dolgozók leveleinek fontosságát, amelyek elsőrendű segítséget jelentenek a pártmunkában. Tömegkapcsolatainkat erősíti, ha funkcionáriusaink a legnagyobb gonddal foglalkoznak ezekkel a levelekkel, amelyek jórésze pártonkívüliektől jön. Hónak a legnagyobb figyelmet szenteljék, minden segítséget és támogás a adjanak meg ehhez. A Párt és a tömegek kapcsolatának alapját képező kölcsönös b:za■omról Szóló sztálini tanításról beszélt ezután Kádár elvtárs, majd a különböző elhajtások veszélyére hívta fel a figyelmet. A tömegek naponta értékelik és vizsgálják a Párt politikáját, mégpedig nemcsak országosan a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének cselekedetei alapján, hanem közvetlenül a helyi pártszervezet vezetőségének intézkedései, sőt minden egyes funkcionáriusunk tettei, állásfoglalása alapján értékeik és bírálják. Ezért a Párt helyes politikájától való minden helyi eltérés, a jobb- és baloldali elhalások egyaránt, a Pártnak okozott mérhetetlen káron túl, a Párt és a tömegek közötti kapcsolat egyenes rombolását jelenti. Megjegyzendő, hogy úgy a jobboldali, mint a baloldali elhajlások egy kis része ered csak tudatlanságból, a legtöbb esetben a reakciós erők közvetlen tevékenységére jelentkezik. Azért kell teljes következetességgel és eréllyel fellépnünk a Párton belül minden jobb- és baloldali elhajlással szemben, mert ez elengedhetetlen harc a Párton belül jelentkező ellenséges befolyással szemben és egyben híve a Párt és a tömegek közötti erős kapcsolat további megszilárdításáért. Kádár elvtárs ezután azt hangsúlyozta, hogy a Párt és atömegek kapcolatánal sokféle formája van, valamennyit erősíteni és fejleszteni kell. E tekintetben a legfontosabb a Párt vezető szerepének biztosítása a szakszervezetekben és minden tömegszervezetben. Különösen hangsúlyozta az új, egységes ifjúsági szervezet és a megalakulandó tanácsok szerepét a Párt és a tömegek kapcsolatának még szorosabbra fűzésében-A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép ezekben a napokban r. nemzetközi munkásság harcos seregszemléjének, május elseje nagy napjának megünneplésére készül. Az ünnepi készülődésben döntő szerepe van a tettekkel, a szocialista építés cselekedeteivel való ünneplésnek. Dolgozó’n': éb er.járó s:*-ginek szocialista frankevsz*enyiben tett felajánlásai mutatják * magyar dolgozók megváltozott viszonyát a munkához. Valóban kialakulóban van nálunk az új munkásosztály, az új, megváltozott dolgozó parasztság és az új értelmiség. Mindinkább kifejezésre jut az a mérhetetlen alkotó erő, amely a magyar dolgozó tömegekben kibontakozóban van, amióta a magyar munkás, a dolgozó paraszt és az értelmiségi dolgozó egyképpen érzi, hogy az ország az övé és önmagának a kéz. A magyar dolgozók a Magyar Népköztársaságot saját államuknak érzik és ebben az államban máskép tudnak dolgozni, mint régen. A tömegek viszonya az államhoz, a rendszerhez ma gyökeresen más, mint régen, a felszabadulás előtt volt. És ez teljesen indokolt is. Teljesen érthető, hogy minden becsületes dolgozó csak gyűlölettel és elkeseredéssel nézett a Horthy-Magyarország tőkés, földesúri államára, társadalmára és annak minden intézményére. De a Magyar Népköztársaság gyökeresen más állam. A mi államunk minden intézménye a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát képviseli. A mi államunk feladata a reakció erőit elnyomni, a dolgozók érdekeit védelmezni és a szocializmus építését szolgálni és védelmezni. Dolgozó népünk ezt érzi, tudja és ezért van az, hogy amilyen módon az állam gyökeresen más, ugyanolyan módon alapjában megváltozott a dolgozók viszonya ehhez az államhoz. Ez a magyarázata annak, hogy olyan munkások, dolgozó parasztok, akik a múltban megrugdosott, jogfosztott páriák voltak, tudatlanságban tartva, ma, mint felszabadult dolgozók, mint a munka hősei, nagyszerű újítók, sztahanovisták, mint mindnyájunk büszkeségei jelentkeznek és megmutatják, milyen nagy alkotásokra képesek Ma a munkás ura a gépnek, a technika és az újítások felé fordul a figyelme és nemsokára ura lesz a technikának is. Töri a fejét az újításokon, felfedezi őket, mert serkenti őt, hogy önmagának, családjának, saját államának erejét, gazdaságát gyarapítja vele. Ma a termelőcsoportban a szocializmust építi a falu élenjáró parasztsága. Új kultúrnövényekkel kísérletezik, rizst, gyapotot termel, újításokon, jobb munkamódszereken töri a fejét, a jobb, gazdagabb termésért. Tudja jól, hogy önmagának, családjának és saját államának gazdaságát növeli munkájának minden eredménye. Egyéni és társadalmi érdekek egysége Az államhoz és a rendszerhez való új viszony bár szélesen kibontakozott, örvendetes és gyors fejlődést mutat, de még nem teljesen végbement folyamat. A Párt egyik legfontosabb feladata a legközelebbi szakaszban, annak tudatosítása, hogy nálunk már létrejött a dolgozók egyéni érdekének és a társadalmi érdekeknek egybeesése. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy amíg a kapitalista társadalomban a dolgozó ember egyéni érdeke és a kapitalista társadalom érdeke szöges, kibékíthetetlen ellentétben vannak, a mi szocializmust építő társdalmunkban már most is mind fokozottabb mértékben a dolgozók egyéni érdeke és a társadalom érdeke egybeesik. Ezt kell tudatosítanunk a dolgozó nép egészében. A mi dolgozó tömegeink mai felnőtt nemzedéke a kapitalista társadalom neveltje volt. A kapitalista ideológia maradványai, a kispolgári csökevények az egyes emberek tudatában még élnek és hatnak. Nekünk komolyan hozzá kell látnunk, hogy eleven érvekkel és valóban tömegharccal felvegyük a küzdelmet a kispolgári előítéletek ellen. Rákosi elvtárs közvetlenül a fordulat után, 1948 januárjában már így jelölte meg a feladatot a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak értekezletén: „Ennek a konferenciának egyik feladata az, hogy tudatosítsa Pártunk útján azt az alapvető változást, hogy az egész munkásosztály, az egész magyar demokrácia felismerje, hogy itt alapvető változásról van szó és hogy ennek folytán meg kell változnia a munkásosztály Kádár elvtárs hangoztatta, hogy a nagyszerű eredmények mellett még mindig van javítani való a gyárakban is a munkafegyelem terén. A becsületes dolgozók felháborodással látják, hogy még mindig vannak helyek, ahol csalnak a normával, válogatnak a munkadarabok között és anyagpocsékolással, selejttermeléssel károsítják meg egyesek a közösséget. Magyarul mondva: lopják a nép vagyonát. Tudják a becsületes dolgozók, hogy a hanyagok és lusta naplopok helyett nekik kell dolgozni, hogy a normacsalók az ő rovásukra csalnak. Tudni kell, hogy akik a drága nyersanyagot pocsékolják és szemétbe dobják, azok a becsületes dolgozókat, népünket és államunkat károsítják meg. A becsületes dolgozók mindig mérgelődnek és fel vannak háborodva, ha ilyesmit látnak, de még valahogy nem lépnek fel elég aktívan ebben a kérdésben. Pedig itt is a tömegek aktív segítségére van szükség. A dolgozók maguk tegyék szóvá bátran és nyíltan, ne befolyásoltassák magukat valamilyen hamis előítélettel, mert ők a szocializmus ügyét képviselik. Ebben a felviágosító és jobb munkafegyelemre nevelő munkában pártszervezeteink mellett igen komoly szerep vár a szakszervezetekre. Véget kell vetni a szakszervezetekben, a szakszervezetek egyes helyi szerveiben még meglévő maradiságnak. Helyenként bizony még előfordul, hogy a szakszervezeti funkcionárius, sőt néha pártfunkcionárius is tud a normacsalásról és nem lép fel ellene. Előfordul helyenként, hogy osztályöntudat nélkül dolgozók csak ezt a normát tartják jónak. Végtejesítménnye! 200 százalékot lehet csinálni és a szakszervezeti funkcionárius bólogat hozzá. Ennek meg kell változnia. Munkaidejével, tudásával, a rábízógéppel, anyaggal mindenki úgy bánjon, mint a köz vagyonával és úgy használja fel őket, ahogy azt a szocializmust építő népünk érdeke megkívánja. Az állammal szembeni új viszony általános érvényre juttatása kell hogy jelentkezzen abban a kérdésben is, hogy falun, amikor az egyes ember adófizetéséről vagy a terménybegyűjtésnél teljesítendő kötelez.Végről van szó, legyen tudatában mindenki, hogy a munkások és parasztok államáról van szó, a dolgozók összességével szemben teljesíti az illető kötelezettségét. Aki ma az állammal szembeni kötelezettségének nem tesz híven eleget, az hátráltatja az utak, a vasút, a villamosítás- az iskolaépítés, a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. — Amennyire erény volt, vagy lett volna Horthy fasiszta államával szemben az adó be nem fizetése, anynyira bűnné változott az ma a munkások és parasztok államával szemben. Ma, amint a munkások látják, hogy munkájuk gyümölcse az övék lesz, úgy a falun is nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy a befizetett adó a dolgozók érdekeit szolgálja. Azzal az állammal szembeni a beállítottságának a termeléshez." Meg kell mondanunk, hogy ezt a feladatot még nem végeztük el a maga egészében. Ez a feladat még jelentős részben megvalósításra vár. A munkások összeségében tudatosítani kell, hogy a munkához való új viszonynak a kialakításába valamennyi dolgozó személyileg is érdekelve van. kötelességteljesítést jelent ez ma, amely ugyanakkor, amikor megköveteli az állami fegyelmet mindenkitől, bevételeiből gondoskodik a falu dolgozóinak megsegítéséről gépállomások építésével, a villanyvilágítás bevezetésével, utak, vasutak építésével, műtrágyaszállítással, nemesített vetőmag, tenyészállatok biztosításával és ezerféle más módon. Az államhoz és a rendszerhez való új viszonynak jelentkeznie kell a legkülönbözőbb egyéb területeken is. Ezelőtt a kapitalista világban a dolgozók természetesen nem szívesen fordultak a rendőrhöz, de ma a rendőr és minden állami közeg a dolgozókat védi. Például a rémhírterjesztők, uszítók ellen hozzájuk lehet fordulni segítségért. Vagy miért tűrik azt a vallásos érzésű emberek, asszonyok, hogy titokban új háborúra spekuláló reakciós egyházi személyek vallásos összejövetelek, vagy látogatások ürügyén sokszor saját házastársuk, családjuk, dolgozó testvéreik, népük és hazájuk ellen uszítsák őket? A dolgozók mindenkitől megkövetelhetik, hogy akiket a mi államunk véd, akiknek megélhetést nyújt, akik a magyar dolgozók által termelt javakat fogyasztják és abból élnek — legyenek akár világi, vagy egyházi személyek —, azok ne uszítsanak ellene, hanem viseltessenek tisztelettel hazánk alkotmánya és törvényei iránt, népköztársaságunk, a munkások és parasztok állama iránt. Pártaktivistáink, párttagjaink, munkásosztályunk, a magyar dolgozómilliók érezzék át, hogy *m‘‘' kérdés, a népi demokratikus állam».» - hoz való új, szocialista viszony kifejlesztése és a tömegek nagyobb aktivitása nálunk ma a gyorsabb előrehaladás fő feltétele. Kádár elvtárs hangoztatta, hogy ha a dolgozók egész tömege felismeri: az állam az övék, s ennek megfelelően egész tömegükben az aktív cselekvés terére lépnek — ugrásszerűen meggyorsul hazánkban a szocializmus építése. Ezután így folytatta: Mennél jobbak azért kapcsolatai a tömegekkel, annál könnyebb nagy alkotó, építő munkánk elvégzése és annál nehezebb az ellenség dolga. A kisajátított kapitalisták és nagybirtokosok, a kulákok és minden rendű és rangú burzsoá és reakciós elem, ha manapság már leplezetten is, de annál elkeseredettebben harcol a magyar dolgozó nép ellen. A reakciós támadások mindenkori szétzúzása és megsemmisítése csak a Párt és a tömegek legszorosabb kapcsolatának, a Párt és a tömegek közös harcának útján fog nekünk sikerülni, de ezen az úton biztosan sikerül. A Párt és a tömegek kapcsolatának alapját képezi Pártunk programja, amelyet a nép sajátjának vall — mondotta Kádár elvtárs — és összeforrasztja a Pártot a tömegekkel a békéért vívott elszánt küzdelem. » A politikai lehilfgottító munka jelentőségéről Az öntudatos dolgozó tömegek segítségével javítsuk meg a munkafegyelmet 1950 ÁPRILIS 50, VASARRA A béke védelmére követ bennünket az egész magyar nép! Az a hallatlan lelkesedés, amelylyel a magyar dolgozók pártállásra, foglalkozásra, nemre, korra való tekintet nélkül tömegesen írják alá a békekonferencia határozatát és hozzák létre a békevédelmi bizottságokat üzemekben, lakónegyedekben éfalvakban, mutatja, hogy a magyar nép a béke védelmében és a háborús gyujtolatok elítélésében mennyire egységes. Fényesen igazolja e mozgalom pár napja is Rákosi elvtár’ szavait, hogy a béke védemény!. kérdésében Pártunkkal van és követ bennünket az egis tv. nép A béke védelmére k.b.akozó, hatalmas társadalmi mozgalom, a békevédelmi bizottságok ezrei újabb szoros kapcsolatot jelentenek Pártunk és a tömegek között. Április 4. ragyogó ünnepe megmutatta, hogy a felszabadult, saját boldog jövőjét építő nép és a harcait vezető Párt egybeforrott — mondotta. Végül Kádár elvtárs a hallgatóság viharos tapsa és éljenzése közepette azzal fejezte be előadása. Párosukat és népünket összefűzik a dicsőséges Szovjetunió és népünk atyai barátja, a nagy Sztálin iránti hála is■zsretet s a Rákosi elvtárs, népünk bölcs, harcos vezére iránti szeretet magasztos érzését